Nem csak egy ágyásszegéllyel teheti szebbé a kertjét, de egy kis mulcs segítségével még a gaz terjedését is csökkentheti.
Ahhoz, hogy a kertje tiszta és rendezett képet adjon, érdemes az ágyásokat elkülönítenie a füvezett részektől. Ez történhet egyszerűen úgy, hogy a virágok közé nem vet füvet, de ennél elegánsabb megoldás, ha ágyásszegélyeket használ. Ezek viszont olyan nagy számban és széles anyagkínálatban vannak már jelen a piacon, hogy nem egyszerű eldönteni, melyiket válassza. Hogy tisztább képet kaphasson, Boross Dávid, az Oázis kertészet munkatársa tanácsokkal látja el.
Anyag és kivitelezés
Az ágyásszegélyeknél az anyagválasztás egyáltalán nem elhanyagolható szempont. Főleg azért, mert ezeket mind földbe, vagy földre kell helyezni, és nedvesség is éri őket. Ennek megfelelően, ha olyan anyagot választ, ami érzékeny lehet a nedvességre, mint például a fa, akkor azt is tartsa szem előtt, hogy megfelelően kezeltet vásároljon, mert ellenkező esetben a szegély nem lesz hosszú életű.
„A kert stílusa és az ágyásszegély funkciója határozza meg, hogy milyet válasszunk. A választék ugyanis zavarba ejtően széles.
A fémből, betonból, kőből "épített" szegélyek a legtartósabbak, ezért olyan helyre érdemes ebből kialakítani a szegélyt, ahol évekig nem szeretne hozzá nyúlni, lebontani. Épületek fala, - szintben eltérő - utak, lépcsők, kerítések mentén - ezek mind olyan kerti objektumok, amelyek nem változtatják gyakran a helyüket. Ha már épít, akkor tegye igényesen: megfelelő beton alapozással, olyan látszó felületekkel, ami illeszkednek a ház-kert stílusához. Mivel masszív szerkezetűek, a funkciója lehet akár komolyabb térelválasztás is lehet, akár 50-60 cm magas mini falakat is építhet hozzájuk. Mindebből látszik, hogy ez a legköltségesebb, főleg akkor, ha látszó felületként egy elegáns, felületkezelt mészkövet vagy mondjuk corten acélt (mesterségesen rozsdás felületű fém) választunk.
A következő kategória a fa, azaz a rönksor szegély. A kertészetekben kapható ilyen drótra rögzített fél-rönkökből álló 2-3 méteres "szalag", amit minimum méterenként 1-1, a kilátszó rész mélységéig leütött karónak kell rögzíteni. A szegélyek 15-40 magasan tudnak így stabilan kiemelkedni. A fa rendszeres - évenkénti - kezelésérőll gondoskodni kell, másként 2-3 év alatt elkorhad. Mivel ez a konstrukció viszonylag könnyen lebontató, áthelyezhető olyan helyekre tegye, ahol arra számít, hogy az évek alatt megváltozhat a kerti tér funkciója. Frissen ültetett fák köré, virágágyások, veteményeskertek védelmére, játszókertek térelválasztására ajánlott.
A műanyag szegélyek építése nagyon hasonló a fához. Ezek is szalagban kaphatóak, szintén karókhoz - van stílusban hozzá való műanyag bevonatú fém karó - kell rögzíteni, utóbbiak viszont sűrűbben, akár 30-40 cm-enként kell, hogy kövessék egymást, hiszen a műanyag szalag nem olyan stabil. A magasságuk is csak 10-20 cm. A gyárilag színezett anyagok nem igényelnek utólagos kezelést, a kertészetekben kapható több árnyalatú zöld és barna színű is. Mivel ez a leggyorsabb megoldás, általában a zöldségpalánták, veteményeskert köré szokott kerülni, tavasszal ki, télen vissza.
Az igényes kertekbe valóak a kertészetekben kapható láthatatlan szegélyek. Ez gyakorlatilag egy műanyag karósor, aminek van egy 5 cm magas palástja. A karósor egyszerűen kézzel benyomható a földbe, amíg nem látszik ki csak a palást. Funkciója a különböző talajtakaró anyagok, felületek (gyep, fenyőkéreg, kavics, homok, stb.) láthatatlan, mégis határozott elválasztása egymástól. Kerti járófelületek, növénybeültetések szegélyezéséhez javasoljuk.”
Az ágyásszegélyek kiválasztásánál az is fontos szempont, hogy fűnyírásnál használ-e szegélynyírót, vagy a hagyományos, ollós megoldás híve. A könnyített verziójú szegélyvágók ugyanis damilt használnak, mely egy idő után kárt tehet az érzékenyebb anyagokban, mint amilyen a fa is. Hogy ezt elkerülje, vagy váltson ollóra, vagy olyan damilt használjon, ami vékonyabb, így kevesebb kárt tesz a szegélyben.
Tiszta ágyások
Aki az ágyásszegélytől várja, hogy a virágai gyommentesek legyenek, az bizony nagyot fog csalódni. Ezek a kerti kiegészítők ugyanis inkább esztétikai és határoló szerepet töltenek be, semmit a gyomok elleni védekezést oldják meg. Természetesen a folyamatot lassítják, ám a szegélyek nem képesek megakadályozni, hogy a szél behordja a magokat.
„A virágágyások, növénybeültetések átka a gyom. A gyepfelületeken a rendszeres nyírás megoldja ezt a problémát, de a fák-bokrok, vagy virághagymák között mégsem rallyzhatunk a fűnyíróval. A gyomirtó permetezés több hónapra elzavarja a gyomokat, de a kétszikűeket így is kézzel kell kiszednünk.
A gyomokat természetes módszerrel is elfojthatjuk, méghozzá számukra áthatolhatatlan - legalább 5-10 cm vastag mulcs-fenyőkéreg réteggel. Nem véletlen, hogy külön nevezzük, a mulcs ugyanis aprított fa - ebben benne van a kivágott fa minden része -, a fenyőkéreg pedig a fa gondosan hántolt kérge, melyet méret és szín szerint különböző minőségűre osztályoznak. A kertészetekben külön zsákban kapható a mulcs és a sokkal jobb minőségű fenyőkéreg. Nyilvánvalóan az utóbbi a dekoratívabb és persze kétszer drágább is, de trükközhetünk azzal, hogy alulra az olcsóbb mulcsot tesszük (négyzetméterenként fél-egy 50 literes zsákkal), rá pedig a fenyőkérget hasonló mennyiségben. A talaj és benne a gyomok így nem kapnak fényt, nem fognak kibújni" – mondja a szakértő.
