Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Mivel az asztrológia szerves része volt az ókori–középkori világképnek, gyakorlatilag mindenfajta szakrális vagy mágikus célt szolgáló tárgy elkészítése feltételezett ilyen ismereteket – minden, amit az amulettekről tudni kell, második rész.
Az asztrológiai világkép az analógiák tana szerint működik (törvényszerűségeit, a megfelelések tanaként Paracelsus foglamazta meg a legrészletesebben – akiről még lesz szó a későbbiekben). Ennek értelmében az égitestek nem csak az emberi, hanem mindenfajta földi életformára, növekedési– és elhalási folyamatra hatással vannak. Ez nem ok-okozati alapon, valamiféle fizikai eszközökkel is mérhető kozmikus sugárzás révén történik, hanem azon az ősi, misztikus igazságon alapszik, miszerint a a makrokozmosz ugyanazon elvek alapján működik, mint a mikrokozmosz és ezen belül az ember.
„Ami fent az lent” sűríti egyetlen aforizmába Hermész Trismegistos Smaragdtáblája az ezoterikus irányzatok egyik alapigazságát, ami megmagyarázza, miért is lehet a csillagos ég megfigyeléséből a földi életre is érvényes következtetéseket levonni. Hiszen, bármennyire különösen hangozzanak is a fentebbiek, az asztrológia empirikus tudomány. Évezredeken- át folytatott, és a gyakorlat által folyamatosan igazolt megfigyelésekből vonja le következtetéseit.
A megfelelések tana értelmében minden bolygó princípumnak jól meghatározott anyagok – például fémek, ásványok, növények, állatok, színek, számérték, szimbolikus ábrák, magatartásformák, tudatállapotok felelnek meg, ezek tudatos felhasználásával pedig a planetáris hatásokon is alakítani lehet.
Sokféle ilyen tárgy létezik: szobrok, képek, ékszerek – a legklasszikusabb a gyűrű és a medál, vagy például a szintén klasszikusnak számító serleg, de modernebb változatai, a gépkocsiba, pilotafülképbe akasztható emblémák is népszerűek. Nem is beszélve a fegyverekről, festményekről, textíliákról, és társaikról...
Az aranyborjútól a mágikus négyzetekig
A középkori asztrológusok sigillumnak, pecsétnek nevezték azokat a szimbolikus ábrákat, melyekkel a kívánt hatásokat előidézték. A néhány tollvonástól a bonyolult alakzatokig sokféle változatban fellelhető képek a psziché legarchaikusabb rétegeire hatva semlegesítették vagy enyhítették a kedvezőtlen bolygóhatásokat, illetve támogatták–erősítették a pozitívak megnyilvánulásait.
Legarchaikusabb változataik képi (festmény) vagy plasztikus (szobrok, más faragványok, esetleg épületek) eszközökkel jelenítették meg az egyes konstellációkat vagy a kívánt asztrológiai hatásokat.
A Bibliából is ismert Aranyborjú a Hold–Vénusz erők akkumulátoraként működött és a Mars, Skorpió befolyásokkal szemben védett. (Mindkét planéta kapcsolatban van az anyagi javakkal, szerelemmel, termékenységgel, a Vénusz "otthon van", a Hold pedig "emelt helyzetben áll"- a Bikában, tehát asztrológiai értelemben harmonikusan és maximális hatékonysággal fejti ki hatását. A Skorpió jegy 180 fok távolságra van a Bikával, a két princípium egymással ellentétes, egyszersmind egymást ki is egészíti).
Ezzel ellentétben Mózes sivatagi érckígyója éppenséggel a Mars és a Skorpió életet tápláló energiáit hívta segítségül egyazon elv halál- aspektusával szemben (hiszen a mérges kígyók és más marcona csúszómászók éppen annyira tartoznak a Skorpió princípiumához, mint az újjászületés, megújulás, bölcsesség, védelem kígyói)
Az egyiptomi Szelket istennő vonásai, testalkata pontosan ugyanolyannak ábrázolja a Skorpió nő típusát, mint a modernebb karakterológiai könyvek, "feladatköre" pedig összhangban van egy spirituálisan fejlett Skorpió – hangsúlyos típus feladataival.
Alvilági istennőként Szelket Néith-tel, Izisszel és Nepthuszel alkotott négyességet. Koporsó ábrázolásokon és a túlvilágon egyaránt a halottakat oltalmazták. Ezeken az ábrázolásokon az istennő skorpiót viselt a fején, a későbbiek során karaktere egybe mosódott Iziszével. A négy istennő patronálta a halott belsőségeit őrző négy kanopusz edényt is. Szelket a sólyomfejes (Kebehszenuf) kőedény őre volt, melyben különböző altesti szerveket tároltak. (A nyugati orvosi asztrológia szintén ehhez a princípiumhoz rendeli a nemi – és kiválasztó szerveket). A mérgek és a varázslatok úrnőjeként pedig mérgezések, fekete mágia ellen védett.
Tapasztalataim szerint a Szelket szobrocskán vagy a motívumot képi formában feldolgozó sigillumon való meditáció mind a mai napig segít a már önmagukban is problémás Skorpió Hold, Vénusz állások energiáinak harmonikusabb mederbe terelésében.
Az asztrológiai talizmánok második csoportja a középkor folyamán, a 13. századtól terjedt el Európában. Legközelebb ezekkel folytatjuk.
a szerző asztrológus
Amulettek, talizmánok és Jung embere a farzsebben
„A babona az élet költeménye”, zárta le Goethe a felvilágosodás kora óta egyre elkeseredettebbé váló vitát – bár Ész Istennő mindehatóságának hívei kibékíthetetlen ellentétben vannak a talizmángyűjtőkkel és lekopogókkal, Jung is hordott a farzsebben egy kis emberkét fából, gyapjúköpenyben.
