Az elért (vagy el nem ért) orgazmuson kívül sok minden van még, ami befolyásolja a szexszel való elégedettségünket. Ilyen a stressz, a szex gyakorisága, az, hogy ki kezdeményez, hogy mennyit tudunk beszélgetni a vágyainkról... Egy nagy kutatásban jártak utána, hogy mi mennyire befolyásolja az elégedettségünket.
Az ünnepi időszakban nem ritka, hogy számba vesszük, mi minden van, amiért hálásak lehetünk. A szerető család, a szuper munkahely, a járványhelyzet ellenére megmaradt stabilitás, a támogató baráti kör mind-mind olyan, amiért bátran lehetsz hálás.
Bár a tévét nézve vagy a legfrissebb híreket olvasva nem mindig ez a benyomásunk, ez a 21. század, amelyben a nők egy része már a kezébe vette a sorsát és aktív, tevőleges irányítója a szexuális életének is. A nők olyan partnerre vágynak, akivel nemcsak a mindennapok olajozottak, akire minden körülmények között lehet számítani vagy akivel nagy az egyetértés, hanem az is fontos, hogy az ágyban is klappoljon minden.
Rengeteg férfi néz pornót, és ez sokszor konfliktusokat generál a kapcsolaton belül. Te sem érted, miért nézi a pasid ezeket a filmeket, amiknek a legritkább esetben van bármi köze a valósághoz? Ne aggódj, ezzel közel sem vagy egyedül.
A másik nem szexuális öröme az egyik legnagyobb misztérium. Vajon nekik is ugyanolyan érzés az orgazmus, mint nekünk? Intenzívebb, vagy épp visszafogottabb élmény, mint amit mi megszoktunk? Netán a fizikai különbségek ellenére hajszálra ugyanolyan?
Bár tény, hogy sokat számít, kivel, hol és milyen formában vagyunk együtt, az, hogy hogyan érezzük magunkat, van-e orgazmusunk és úgy általában a dolgok nagyobb része fejben dől el. A kellemes testi érzetek és az, hogy együttlét után az életünket is hozzá tudnánk kötni a másik illetőhöz, mind olyan dolgok, amelyeket bonyolult agyi folyamatok és hormonok idéznek elő. Mi meg csak sodródunk az árral.
Egyre kevesebb fiatal felnőtt él nemi életet. Az elmúlt két évtizedben jelentősen megnőtt azoknak a száma – főleg a férfiak esetében –, akik akár egy éven keresztül nem szexelnek. És még ennél is meglepőbb, hogy úgy tűnik, a jelenség mögött nem a pornónézési szokások állnak.
Nyilván nem te alszol el hamarabb, hanem a párod – vágod rá gondolkodás nélkül. De vajon mit mond a tudomány?
Van az úgy, hogy az embernek hosszabb-rövidebb időre alábbhagy a szexszel kapcsolatos lelkesedése. A fokozott stressz, a kialvatlanság vagy a párkapcsolati problémák gyakran okoznak kisebb-nagyobb zavart, amin a legtöbbször – a felhők elvonultával – túl is lendül az ember. Ha azonban hosszabb időre áll be a szexszel kapcsolatos passzivitás, érdemes kicsit jobban is utánajárni, mi okozta a változást.
Vajon jó vagyok az ágyban? Örök klasszikus kérdés, amit mind felteszünk magunknak, válasz azonban – legalábbis explicit módon – ritkán érkezik. Szerencsére nem sűrűn fordul elő olyan, hogy az ember partnere egy álmos vasárnap reggelen azzal nyit: figyelj már, szerintem tök béna vagy az ágyban... de sajnos az sem mindennapos, hogy írásos, pecséttel ellátott igazolást állítsanak ki nagyszerű ágybéli teljesítményünkről. Így marad a latolgatás és a remény: ugye azért nem vagyok csapnivaló?
Szuper dolog, hogy egyre rugalmasabban tudunk gondolkodni a szexről, nem igaz? Az, hogy egyre több – felnőttek közötti és konszenzuális – dolgot tekintünk elfogadhatónak, nemcsak azokra hathat felszabadítóan, akik a fősodortól eltérő módon élik meg a szexualitásukat, de azokra is, akiket egyszerűen az bosszant, ha megmondják, férfiként vagy nőként hogyan kell viselkedniük az ágyban.
Logikusnak hangzik: érkezik a bébibumm, hiszen a karanténban a pároknak több ideje volt egymásra, amit jobb híján szexszel ütöttek el. Vagy épp válási hullámra számíthatunk, mert az összezártság miatt több a szakítás? Úgy tűnik, bármi igaz lehet, mert ahány pár, annyiféle reakció volt az új helyzetre. Például a kevesebb szex.
Azt, hogy mennyit kell vagy nem kell szexelnie egy felnőtt embernek, lehetetlen kívülről nézve meghatározni. Az ellenben nagyon is mérhető, hogy az egyes életkorokban mennyi időt áldoz erre a tevékenységre a többség.
Nem kellene, hogy így legyen, mégis megtörténik: a nők olykor orgazmust színlelnek. Ennek jó eséllyel az az oka, hogy szeretnék, ha a párjuk magabiztosabbnak érezné magát. Vagy más ok lehet mögötte? Esetleg azért csinálják, hogy végre vége legyen a menetnek, amit egyáltalán nem élveznek? Vagy mert a pornófilmekből azt tanulták meg, hogy a szex úgy teljes, ha végül egy intenzív és látványos orgazmussal fejeződik be?
Nemhogy egymással, még saját magunkkal sem értünk egyet abban a kérdésben, hogy vajon mit jelent a szex, milyen motivációval indulunk neki és milyen tevékenységeket foglal magában. Míg fiatalon többnyire biológiai szükségletként tekintünk rá, később már egy olyan program, aminek a segítségével még szorosabbra fűzhetjük a szálakat partnerünkkel.
Mind tudjuk, milyenek a férfiak, nem? Csak a szex érdekli őket, ha pedig kedvenc elfoglaltságukról van szó, másra sem vágynak, mint minél nagyobb számú hódításra, folyamatos kalandokra és gyors kielégülésre. Te is ebbe az általánosításba nőttél bele? Vagy épp magad alakítottad ki ezt a sommás véleményt tapasztalataid alapján?
Dr. Oláh Orsolya szülész-nőgyógyászt kérdeztük a hüvelyszárazság hátteréről és a kezelési lehetőségekről.
Sokan vannak, akik egy-egy jó könyv olvasásakor vagy egy klassz filmet nézve egészen azonosulni tudnak az abban szereplő hősökkel, és szívesen játszanak el a gondolattal, hogy mi lenne, ha velük történne mindaz, ami a könyv lapjain vagy a filmvásznon látható.
Nincs új a nap alatt? Hát már hogyne lenne! Az emberi szexualitásról például szinte mindennap tanulunk valamit. Az utóbbi időben például azt, hogy messze sokfélébb a vágy természete, mint ahogyan arról korábban gondolkodtunk.
Kiskoruktól kezdve komoly nyomás éri a nőket, hogy megfeleljenek a külsejükre vonatkozó szigorú elvárásoknak. Mentesülnek ezektől a terhektől azok, akik nem érdekeltek a heteroszexuális boldogság elérésében? Bár a leszbikus nők testképét vizsgáló kutatások rendre vegyes eredményeket hoztak, a szexuális elégedettséggel való összefüggések feltárására eddig kevesen vállalkoztak. Ezt a hiányt pótolta most egy spanyol kutatócsapat, amely többféle szexuális irányultságú nőt vont be a vizsgálataiba.
Volt már olyan szexuális fantáziád, amitől magad is zavarba jöttél? Olyan, amit kifejezetten furcsának, deviánsnak, taszítónak, vagy egyszerűen csak végtelenül cikinek éreztél? Nem vagy egyedül. Szexuális fantáziáinkat akkor sem verjük nagydobra, ha alapvetően valamilyen fősodrú forgatókönyvön alapulnak, és pláne titkoljuk, ha valami számunkra is zavarba ejtő történik bennük.
A csapból is a szex folyik, te viszont nem vagy annyira elájulva? Lehetnek akármilyen rövidek a szoknyák, bármilyen kigyúrtak a karok, nem indulsz be lépten-nyomon? Ha nem alélsz el olyan könnyen egy-egy csinos nőre vagy férfira pillantva, mint a többség, lehet, hogy te is szürkeszexuális vagy. Szerencsére ez is teljesen normális!
Nagyon sokféle oka lehet annak, hogy az ember nem kívánja a szexet, és nem vagyunk egyformák abban sem, hogyan érint bennünket a vágy csökkenése. Vannak, akiknek eleve alacsony a libidójuk. Ők köszönik, jól elvannak vágy nélkül is. A fickósabbakat ugyanakkor komolyan aggaszthatja, ha hosszabb időre megcsappan a lelkesedésük. Nagy a hajtás, kimerítő tempó a munkahelyeden? Esetleg felőröl a napi szintű küzdelem egy totyogó vagy egy kamasz nyiladozó öntudatával? Teljesen lefoglal a legújabb kreatív projekted? Ezek mind olyan körülmények, amik visszább vehetnek a szex iránti érdeklődésből.
A legtöbben azt gondolnánk, hogy minél vonzóbb valaki, annál több partnere volt az évek során. A hipotézist több kutatás is alátámasztja, a helyzet azonban ennél bonyolultabb.
Marhaság! A legtöbben így kommentálják, amikor valaki arról mesél, hogy összegabalyodott az exével. Az esetek döntő többségében tényleg nem okos ötlet: sebeket tép fel, méltatlan helyzetbe sodorhat, ráadásul olyasvalakivel éljük át a szexet, akivel kapcsolatban már bebizonyosodott, hogy nem igazán megy együtt.
