Kutatások során három olyan embert találtak, akik egy ritka, eddig nem azonosított vércsoporttal élnek. Ez a mindennapjaikat alapvetően nem befolyásolja, a transzfúzió során azonban okozhat fennakadásokat.
A transzfúziós orvoslás rendkívül fontos szerepet tölt be. Nem mindegy ugyanis, milyen vért kapunk, ha szükségünk van rá, és a helyzet bonyolultsága messze túlmutat az A, B, AB és 0 kategóriákon.
Így működik a vércsoportok rendszere
Az, hogy kinek milyen a vércsoportja, első ránézésre nagyon egyszerű dolognak tűnik, pedig valójában egy finoman hangolt biológiai rendszer eredménye. A hétköznapokban az úgynevezett ABO-rendszert ismerjük: vannak A-s, B-s, AB-s és O-s vércsoportú emberek.
Ezeket az különbözteti meg egymástól, hogy milyen apró „jelölők”, úgynevezett antigének vannak a vörösvérsejtek felszínén. Ehhez járul még hozzá az Rh-faktor, ami azt mutatja meg, jelen van-e egy másik fontos antigén.
A kettő kombinációjából jön ki a jól ismert nyolc klasszikus vércsoport.
A vércsoport meghatározása azért kulcsfontosságú, mert vérátömlesztéskor a szervezet nagyon érzékenyen reagál arra, ha számára ismeretlen antigénekkel találkozik. Ha nem megfelelő vér kerül a szervezetbe,súlyos immunreakció is kialakulhat, ezért ennek ellenőrzése szó szerint életmentő.
Ritkább antigének is léteznek
A vörösvérsejteken rengetegféle más antigén is előfordulhat, és ezek alapján sok egyéb rendszert használnak a szakemberek. Ezek a ritkább antigének a legtöbb embernél nem okoznak gondot, de vannak olyan helyzetek – például transzfúzión átesett betegek esetében – amikor a legapróbb eltérés is számít.
Ilyenkor az orvosok nem állnak meg a szokásos teszteknél: alaposan megvizsgálják a donor és a beteg vérét, hogy biztosak legyenek benne, nincs olyan rejtett különbség, amely problémát okozhatna. Ezt a módszert használják akkor is, amikor valami szokatlan tűnik fel, ami nem illik a megszokott mintákba.
Így fedeztek fel nemrég egy rendkívül ritka vértípust is. Egy nagy vizsgálat során, mely 550 000 résztvevő bevonásával zajlott, három ember vérében olyan kombinációt találtak, amely a megszokott rendszerekben nem magyarázható meg.
A vérük első ránézésre B típusúnak tűnt, de közelebbről vizsgálva olyan sajátosságokat mutatott, amelyek inkább az A vércsoporthoz álltak közel. Mintha a két rendszer jelei keveredtek volna. Azonban a nullás vér számukra is megfelelő, vagyis sajátosságuk különösképpen nem befolyásolja a mindennapjaikat.
Az orvostudománynak ez a felfedezés azért is fontos, mert minden újonnan azonosított vértípus segít jobban megérteni, hogyan működik a szervezetünk, és hogyan lehet még biztonságosabbá tenni a kezeléseket.
Ha kíváncsi vagy, milyen vércsoportok növelik meg leginkább a rák kialakulásának esélyét, olvasd el ezt a cikkünket is!
