Kutatások során három olyan embert találtak, akik egy ritka, eddig nem azonosított vércsoporttal élnek. Ez a mindennapjaikat alapvetően nem befolyásolja, a transzfúzió során azonban okozhat fennakadásokat.
Kevesebb mint 50 embernél fordul elő a világ legritkább vércsoportja, az aranyvér, amit vérátömlesztésnél szinte bárki megkaphat, ezért a tudósok mesterségesen próbálják előállítani.
Ha meg kell nevezni, hogy mi okozza a legtöbb bosszúságot nyáron, akkor a hőség mellett bizonyára sokan a szúnyogokat említik meg. Egy kellemes ücsörgés a szabadban pillanatok alatt rémálommá válhat a vérszívók tömeges megjelenése miatt.
Egy francia nő az egyetlen ismert hordozója a világ 48. vércsoportjának, amelyet most hivatalosan is elismertek. A „Gwada negatív” vércsoport ritkasága genetikai mutációból ered.
Egy kutatás szerint a vércsoportunktól is függhet, hogy mekkora eséllyel leszünk majd rákosak. Nem kertelünk, eszerint a hazánkban leggyakoribb, A-vércsoportú emberek esetében több ráktípus is nagyobb gyakorisággal fordulhat elő, mint a többi embernél.
Hiába tűnik első ránézésre egy szórakoztató önismereti kategorizálásnak a japánoknál elterjedt vércsoporton alapuló személyiségtipizálás, történetére sötét árnyak vetülnek: a nácikhoz és az eugenikához is köze van.
A vérünk alapján csoportokba sorolhatók vagyunk. Ha eddig azt hitted, az 0-s vérűek vannak a legritkábban, tévedtél: létezik egy még náluk is kevesebb főt számláló kategória.
A tudomány jelenlegi állása szerint az, hogy melyik vércsoportba tartozunk, nagy szerepet játszhat abban, hogy mennyire vagyunk egészségesek.
Ha önnek eddig nem volt elegendő motiváció, milyen jófej dolog másokon segíteni véradással, adjon vért merő önzőségből!
Sokáig abban a hitben éltünk, hogy egyetlen vértípus létezik, a tudomány mai álláspontja szerint azonban 36 vércsoportrendszert különböztethetünk meg, amik közül az AB0 és az Rh a legelterjedtebb.
