Sokáig abban a hitben éltünk, hogy egyetlen vértípus létezik, a tudomány mai álláspontja szerint azonban 36 vércsoportrendszert különböztethetünk meg, amik közül az AB0 és az Rh a legelterjedtebb.
Ezeket a típusokat különösen véradásnál fontos figyelembe vinni, hiszen tragikus vége is lehet, ha a donor és a célszemély vércsoportja nem egyezik meg. De pontosan mi az oka ennek? Milyen más vércsoportokról érdemes még tudni? És mi köze van az egészségi állapotunkhoz annak, hogy mi a vércsoportunk? Összegyűjtöttünk néhány hasznos tudnivalót a témában.
Immunrendszerünk fontos elemét képezik az antitestek. Ezek a fehérjék nemcsak felismerik a szervezetünk számára idegen vagy veszélyes anyagokat, de az antigénekhez kötődve általában azok pusztulását is okozzák. Ennek a rendszernek részei az emberi vércsoportok is.
“Testünk vörösvérsejtek millióinak ad otthont, amelyek mindegyikét egy sor antigén borítja, és ezek határozzák meg, hogy A, B, AB vagy 0-s vércsoportba tartozunk-e. Ezt a tulajdonságot pedig a szüleinktől örököljük” - írják a Monash Egyetem munkatársai a The Conversation oldalon.
Attól függően azonban, hogy vérsejtjeink hordozzák-e az úgynevezett Rhesus D (RhD) antigént, a csoportokon belül megkülönböztetjük a 0-, 0+, B-, B+, A-, A+, AB- és AB+ vértípusokat. A legtöbben tisztában vagyunk vele, hogy ezek közül melyikbe tartozunk, arról már fogalmunk sincs, hogy más vörösvértestek antigénjeire (több mint 300 különböző antigén létezik, amelyek aktiválják az immunrendszert) milyen az expressziónk.
Kockázatos beavatkozások után jött a nagy felfedezés
A transzfúziós eljárást ugyan kisebb-nagyobb megszakításokkal 1660 óta gyakorolják, egészen a múlt század elejéig abban a hitben éltek az orvosok, hogy csak egyetlen vértípus létezik. Ennek köszönhetően pedig rengeteg félresikerült vagy tragikusan végződő vérátömlesztést végeztek el az embereken. De az is előfordult, hogy állatok vérét juttatták az emberek szervezetébe abban a reményben, hogy bizonyos tulajdonságok majd átszállnak a kezelt személyre, például szelíd lesz, mint egy bárány. A súlyos kockázatok miatt aztán az Egyesült Királyságban és Franciaországban is több mint száz évig betiltották ezt a gyógyászati eljárást. 1901-ben Karl Landsteiner osztrák fiziológus és immunológus kísérletei kimutatták, hogy egyes emberi vörösvérsejtek reakcióba lépnek más emberi plazmamintákkal, míg más esetekben nem játszódik le ez a folyamat. Ennek eredményeként született meg az AB0 rendszer, a biztonságos modern vérátömlesztések alapja. Miután 1930-ban Landsteiner fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat kapott munkásságáért, elkezdett a Rhesus majmok vérével kísérletezni és ekkor fedezte fel az RhD antigént.
Mitől lesz biztonságos a vérátömlesztés?
A véradási szabály lényege, hogy a donor vére kompatibilis legyen, vagyis a vércsoportja megegyezzen a célszemélyével azért, hogy minimalizáljuk a transzfúziós szövődmények esélyét.
“Ha például valaki A vércsoportú, akkor vagy A-s vagy 0-s vércsoportú donortól kaphat vért; B-s vagy AB-s vércsoportú személytől pedig azért nem, mert vére olyan antitesteket (az immunválasz részeként kialakuló fehérjéket) tartalmaz, amelyek életveszélyes túlérzékenységi reakciót válthatnak ki” - írják a szakemberek.
A 0-s csoportba tartozó embereket univerzális donoroknak hívják, mivel vérsejtjeik nem rendelkeznek sem A, sem B, sem RhD antigénnel, így nem valószínű, hogy a célszemély szervezetében káros reakciót váltanak ki. Ezért van az, hogy a sürgősségi osztályokon és a mentőautókban egy rakat 0- típusú vért tartanak, hiszen vészhelyzetben ez a legbiztonságosabb, amit egy ismeretlen vércsoportú betegnek adhatnak.
Mire jók a vércsoportok?
Valószínű, hogy valamennyi molekulának, ami a sejtek falán elhelyezkedik, van valamilyen funkciója - még ha ennek nincs is köze a transzfúzióhoz. Szerkezetük alapján a gének különböző csoportokba sorolhatók, ezek a csoportok pedig vércsoportrendszereket alkotnak. Az emberi testben több mint 15 nagy vércsoportrendszer (AB0, Rh, Colton, Lewis, Kidd, Kell stb.) található, amelyek közül a legismertebbek és legfontosabbak (mivel a legimmunogénebb antigéneket tartalmazza) az AB0 és az Rh-rendszer.
- A Colton nevű vércsoportrendszer például azért érdekes, mert az immunrendszer által felismert antigének valójában egy akvaporin molekulán találhatók, amelyről huszonöt éve derült ki, hogy a vízszállításért felelős molekulacsaládba tartozik, és a vörösvérsejtek membránjában is megtalálható.
- Egy másik érdekes példa a Duffy-fehérje, ami egy hemofíliás betegről kapta a nevét. 1950-ben egy vérátömlesztést követően Duffy szervezete elkezdett egy antitestet termelni egy bizonyos antigén ellen, amit ma Duffy “a” antigénnek hívunk. A Duffy antigének egyik ismert funkciója, hogy hozzá tud kapcsolódni a maláriát okozó paraziták egyik típusa, a Plasmodium vivax, ami ennek köszönhetően pedig bejuthat a vörösvérsejtbe, és ott elszaporodva szétrobbantják a sejtet. Az afrikaiak több mint kétharmadának a vörösvérsejtjeiből hiányzik a Duffy antigén, ezért sokkal kevésbé tudnak ellenállni ennek a kórokozónak, míg az európai vagy az ázsiai népek körében ez nem jellemző.
- Érdekes módon a két legfontosabb vércsoportrendszer, az AB0 és az Rh normális funkciója a mai napig ismeretlen. Az AB0 antigének előfordulási gyakorisága igen eltérő az egyes populációkban, ezért lehetséges, hogy bizonyos AB0 vércsoportok különböző formációi a túlélésünket szolgálják - összegeznek a szakértők.
Lehetséges veszélyek
A kutatók megfigyelték, hogy bizonyos egészségügyi problémák és a vércsoportok előfordulási gyakorisága összefügg - írja a Live Science.
Egy, a BMC Medicine című szaklapban megjelent tanulmány szerint az A, B vagy AB vércsoportú embereknél nagyobb eséllyel alakulnak ki szív- és érrendszeri problémák, és rövidebb az élettartamuk is a 0-s vércsoportúakéhoz képest. Az Iránban végzett kutatásban 50 ezer középkorú és idős embert figyeltek meg hét éven keresztül és azt találták, hogy a nem 0-s vércsoportú emberek általánosságban véve 9 százalékkal nagyobb arányban haltak meg a vizsgálat ideje alatt, illetve 15 százalékkal nagyobb esélyük volt arra, hogy halálukat szív- és érrendszeri megbetegedés okozza.
A kutatók ezen kívül arra is kíváncsiak voltak, hogy a 0-s vércsoport összefügg-e a gyomorrák kialakulásának kockázatával, ennek a betegségnek az előfordulási aránya ugyanis relatíve magas az Északkelet-Iránban élők körében. Kiderült, hogy a nem 0-s vércsoportúaknál 55 százalékkal nagyobb eséllyel alakul ki gyomorrák - szemben a 0-s vércsoportú emberekkel.
Az eredmények alapján kimutatott összefüggések akkor is megállták a helyüket, amikor a kutatók számításba vettek olyan tényezőket is, mint az életkor, a nem, a dohányzási szokások, a társadalmi-gazdasági státusz vagy az etnikum.
A vizsgálatban kb. 11 ezer alany koleszterinszintjét, glükózszintjét és vérnyomását is megmérték, de csak néhány mutató lógott ki a sorból. Megfigyelték például, hogy az A-s vércsoportba tartozóknál magasabb a teljes koleszterinszint és az LDL (vagyis a “rossz koleszterin") szintje, és hogy a vér típusát meghatározó gén ugyanazon a kromoszómán van, amelyiken a vérkoleszterinszint szabályozásáért felelős gének is találhatók. Lehetséges, hogy a magasabb koleszterinszint az oka a nagyobb halálozási aránynak, de kiderült az is, hogy a nem 0-s vércsoportúaknak erősebb hajlama van a véralvadásra, ami pedig magyarázat lehet a szívproblémák gyakoribb előfordulására.
Nem valószínű azonban, hogy kizárólag a koleszterinszint felelős az emberek élettartama közötti eltérésekért, hanem a két tényező együttesen vezethet magasabb halálozási arányhoz. Az, hogy valaki nem 0-s vércsoportba tartozik, csak egy rizikófaktor a sok közül, ráadásul sok millió ember él a világon, akiknek nem 0-s a vércsoportja, mégsem fejlődött vagy fejlődik ki bennük ez a két betegség.
A szakértők szerint ezért nem kell mindjárt megijedni, hiszen egy csomó tényező áll a szívproblémák hátterében, többek között a mozgáshiány vagy a helytelen táplálkozás, vagyis az életmódunk az, ami nagymértékben befolyásolja egészségi állapotunkat.
