Kevesebb mint 50 embernél fordul elő a világ legritkább vércsoportja, az aranyvér, amit vérátömlesztésnél szinte bárki megkaphat, ezért a tudósok mesterségesen próbálják előállítani.
A világ legritkább, Rh-null elnevezésű vércsoportját eddig mindössze 43 embernél azonosították, ezért aranyvérnek is hívják. Nagyon értékes, mert vérátömlesztés során bárki megkaphatja, ugyanakkor kockázatokat is hordoz azok számára, akik ezzel a különleges adottsággal születtek.
Sokkal több vércsoport létezik, mint gondolnánk
A legtöbben úgy tudjuk, hogy nyolcféle vércsoport létezik: A, B, AB, 0, ezenfelül mindegyiknek van Rh-pozitív és Rh-negatív változata, így jön ki a nyolc fajta. A valóság viszont ennél sokkal bonyolultabb: jelenleg 48 vércsoportrendszert ismer el a tudomány a vörösvértestek felszínén található antigének szerint.
Az AB0-rendszer azt mutatja, hogy vörösvértesten van-e A vagy B típusú antigén, beleértve azt is, hogy mindkettő megtalálható, vagy mindkettő hiányzik. Hasonlóképp az Rh-faktor az RhD antigén jelenlétét vagy hiányát jelzi.
A két jól ismert rendszer a vérátömlesztés miatt a legfontosabb, ezeket használják az orvosok a mindennapokban.
Ám a vörösvértestek több száz antigént hordozhatnak. Még az Rh-rendszerben is körülbelül 50 antigén létezik, azért csak az RhD-t vizsgálják, mert az vált ki legnagyobb eséllyel immunreakciót.
Áldás és átok a legritkább vércsoport
Ebben a bonyolult rendszerben válik igazán különlegessé a Rh-null, vagyis az aranyvér. Akinek ilyen a vércsoportja, annak a vörösvértestjei egyetlen Rh antigént sem hordoznak – nemcsak az RhD hiányzik náluk, hanem az összes. Ezért rendkívül értékes a vérük, mivel transzfúzió során bárkinek adható, olyanoknak is, akik többféle ritka Rh antitestet hordoznak. Minimális az esélye annak, hogy immunválasz lépjen fel, emiatt az Rh-null még a nulla negatív (0-) vércsoportnál is univerzálisabb. Sürgősségi helyzetekben, amikor azonnali vérátömlesztésre van szükség, az aranyvér életmentő lehet.
A ritka vércsoport azonban komoly kockázatot hordoz azok számára, akik ezzel a különleges adottsággal születtek. Csak más Rh-null donoroktól kaphatnak vért, más esetben a szervezetük idegenként azonosítaná a valamilyen antigént tartalmazó vért.
Az érintetteknek ezért gyakran azt tanácsolják, hogy vetessék le a vérüket, és lefagyasztva tárolják egy esetleges későbbi beavatkozáshoz. Emellett különösen figyelniük kell arra, hogy elkerüljék az olyan egészségi állapotokat, amelyek vérátömlesztést igényelhetnek, például a súlyos vérszegénység.
Laborban próbálják előállítani az univerzális vért
Különlegessége és sokoldalúsága miatt világszerte intenzív kutatás folyik, hogy laboratóriumi körülmények között elő tudják állítani a ritka vértípust. A tudósok vérképző őssejtekből, génszerkesztéssel próbálnak létrehozni mesterséges vért.
A kanadai Laval Egyetemen például eltávolították az A és Rh antigéneket kódoló géneket, így 0 Rh-null típusú éretlen vörösvértesteket hoztak létre. Barcelonában pedig Rh-null donor vérét alakították át A-ról 0-s vércsoportúvá, hogy ezzel még univerzálisabbá tegyék a felhasználhatóságát.
A tudományos erőfeszítések ellenére még hosszú út vezet addig, hogy mesterségesen előállított vért használjanak a gyógyításban.
Az egyik nehézség az, hogy az őssejtekből érett, teljes funkcionalitású vörösvérsejteket hozzanak létre. A szervezetben a vörösvérsejtek őssejtekből keletkeznek a csontvelőben, amely összetett módon irányítja a fejlődésüket. Ezt nagyon nehéz laboratóriumi körülmények között reprodukálni.
További probléma, hogy az Rh-negatív vagy más nullás vércsoport létrehozása megzavarhatja a vörösvérsejtek növekedését és érését. Jelenleg a hagyományos véradás sokkal megbízhatóbb és költséghatékonyabb megoldás, így a belátható jövőben továbbra is elkötelezett véradókra lesz szükség.
A véradás életeket menthet, ráadásul jót tesz a véradó egészségének is.
