Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Ahogy fejlődik a világ, úgy kényelmesedünk el mi is egyre jobban. Kijelenthetjük, hogy a fiatalabb generációk tagjai (Z, Alfa) beleszülettek a jólétbe, az ő életükben jellemzően nem igazán vannak már létszükségletet veszélyeztető nehézségek. Másmilyenek azonban vannak, és ezek igencsak nagy szorongással, esetenként pánikkal töltik el a fiatalokat. Körüljárjuk, mit is jelent a kapunyitási pánik néven ismert jelenség.
A húszas éveinket tartják a legszebbnek. Ekkor van rajtunk a legkevesebb felelősség, az elvárások sem annyira nyomasztóak még, és elköteleződnünk sem kell feltétlenül bármi mellett, hiszen fiatalok vagyunk, és előttünk az élet.
Nos, attól még, hogy ebben mind van igazság, manapság már nem ennyire egyszerű a kérdés, hiszen az elmúlt öt évben gyakorlatilag 180 fokos fordulatot vett a világ, sokkal több stresszfaktor jelent meg az életünkben.
Egy ma, a huszas éveiben járó fiatalnak nemcsak a felnőttéválás küzdelmeit kell megvívnia, hanem elég okosnak, szépnek és eladhatónak is kell lennie ahhoz, hogy tanulmányait befejezvén biztos állást találhasson.
És akkor még nem beszéltünk a klímaszorongásról, a pandémia okozta traumákról, és az állandó lemaradásérzésről, amelyek mind jelen vannak egy mai fiatal felnőtt mindennapjaiban.
Kapunyitási pánik fenyegeti a huszonéveseket
A 2020-as években már teljesen mást jelent fiatal felnőttnek lenni, mint a korábbi évtizedekben. Ennek a legfőbb oka Kun Anett pszichológus szerint az, hogy a huszonévesek gyakran megrekednek a serdülő- és a felnőttkor között.
A felnőttkornak ebben a kezdődő szakaszában, amit a külföldi szakirodalom „emerging adulthood”-nak nevez, még érvényesülnek a serdülőkori jellegzetességek, de már a felnőttkor életszakaszának sajátosságai is megjelennek.
Ez leginkább a tanulmányok elnyújthatóságának, illetve a zuhanó gazdaság és magas infláció okozta nehéz anyagi helyzetüknek köszönhető. Manapság ugyanis egyre hosszabbra nyúlhatnak a felsőoktatásban töltött évek, hiszen egy diploma már nem elég minden hivatáshoz, így az alapképzés elvégzését követi a mester, a phd, vagy akár egy teljesen másik szakirány elvégzése is.
Mindemellett nem könnyű, sőt, a mai árak alapján szinte lehetetlen önálló egzisztenciát kialakítania egy egyetemista fiatalnak, így tanulmányai alatt végig szülei anyagi támogatására szorulhat.
Ha pedig a szüleink fizetik a lakhatásunkat, gyermekszerepben maradunk
– fogalmaz Kun Anett.
Más szakemberek véleménye szerint, a Z-generáció a leginkább érintett a jelenségben, gyakorlatilag népbetegséggé vált körükben a kapunyitási pánik. Ezt azzal magyarázzák, hogy elvesznek a lehetőségek tengerében, és összeroppannak az ezzel járó hatalmas nyomás alatt. Kiemelik, a fiatalabb generáció túlhajszolt, és túl bizonytalan a jövőt illetően.
Egészséges a krízis, de van egy határ
Fontos leszögezni, hogy teljesen normális ebben az életszakaszban kríziseket átélni. Kun Anett szerint nincs még egy ilyen életszakasz, amikor ennyi hosszú távú döntést kell meghoznunk, amelyek akár életreszóló következményekkel is járhatnak. Így aztán érthető, ha stresszel ettől az ember.
A probléma ott kezdődik, ha ez a stressz már kezelhetetlenné válik, esetleg átcsap valamilyen szélsőséges állapotba, és krónikussá válik. Előfordulhat, hogy valaki depressziós lesz, pánikrohamokkal küzd, vagy állandó szorongás gyötri.
A krízis kezelésében a leghatékonyabb segítséget egy szakember tudja nyújtani, érdemes felkeresni egy pszichológust. Emellett nagy hatással lehet a feszültségünk oldására, ha önismeretet gyakorlunk, kicsit jobban fókuszálunk arra, hogy kik is vagyunk, mit is akarunk kezdeni magunkkal. Az önismeret mellett jó, ha elkezdünk priorizálni, tehát akár listákon vezetni, hogy mi mindent szeretnénk elérni – ez segít sorrendbe rendezni céljainkat. Jól jön egy ilyen helyzetben az is, ha van egy társ, aki biztonságot nyújthat.
Innen tudhatod, hogy téged is érint
Gyanítod, hogy te is kapunyitási pánikban vagy? Akkor nézd át az alábbi listát! Minél több állítás igaz rád, annál valószínűbb, hogy érintett vagy.
- Kétségbeesel, ha a jövőre gondolsz.
- Elveszettnek érzed magad, reménytelennek tartod a helyzetedet.
- Halogatsz, nem mersz önállóan döntést hozni, mert félsz a következményétől, és az esetleges kudarctól.
- Nincsenek körvonalazott céljaid, nem mersz elköteleződni sem a munkában, sem a párkapcsolatokban
- Nem érzed magad kompetensnek, úgy érzed nem tudsz megfelelni mások elvárásainak, pedig ez lenne a feladatod.
- Alacsony az önbizalmad, gyakran összehasonlítod magad a kortársaiddal, és frusztrál, hogy mindenki sokkal előrébb tart az életében, mint te.
- Gondod van a függetlenséggel, elvárod az érzelmi és az anyagi támogatást még akkor is, ha nem igazán teszel érte, az önállótlanság érzése miatt.
- Folyton aggódsz, gyakorlatilag behálózza a hétköznapjaidat a szorongás.
Életünk későbbi szakaszában is megélhetünk nagyon komoly kríziseket. Ebből a cikkünkből megtudhatod, hogyan lehet kijönni a kapuzárási pánikból.
