Akkor leszel boldog igazán, ha eléred ezt a kort

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Rohamosan fejlődő világunk legfontosabb ajándéka, hogy egyre hosszabbodik az életünk. Többen élnek hosszú életet, mint ezelőtt valaha. Egyre inkább számolhatunk azzal, hogy a nyolcadik vagy kilencedik ikszet is behúzhatjuk magunknak. A múló idő azonban nyomot hagy rajtunk, és alkalmazkodásra késztet minket. Már csak az a kérdés, hogy kézen fogjuk és elindulunk vele, vagy ellenségként értelmezve harcba szállunk ellene.

Az idősödéssel kapcsolatos ellenérzések és tiltakozás a középkorúság beköszöntével egyre gyakoribb, miközben egyre hosszabb élettartam adatik meg nekünk. A gyakorlatban valóban nehezített pályára lépünk, hiszen ebben az időszakban szépen lassan inkább magunk szorulunk támogatásra, amit eddig mi adtunk meg másoknak. A sokszor kemény valóság ellenére ez a szakasz is elengedhetetlen része az életünknek, amivel a kapcsolatunkat teljes mértékben meghatározhatja hozzáállásunk. Életünk utolsó harmadában is lehetnek még fontos életfeladataink, örömteli tevékenységeink. Ebben az életszakaszban is találhatunk értékes tevékenységeket, amik értelemmel töltik fel a mindennapokat.

Amiben nem jó példa a sztárélet

A legtöbb esetben a világ sem az öregedés könnyed elfogadását hirdeti. A sztárvilágból rengetegen választják a testük átszabását annak érdekében, hogy felvegyék a harcot az idővel. Gondoljunk csak Mickey Rourke-ra vagy Sylvester Stallonéra, akik alig hasonlítanak egykori önmagukra. Az egyik legsokkolóbb példa maga Madonna lehet. Az egész életét a rivaldafényben töltő énekesnő az utóbbi években láthatóan harcol a testén nyomot hagyó idővel, miközben lassan felismerhetetlenné válik. Talán nem véletlen, hogy képeit látva nem bombasztikus megjelenésének látványán hüledezünk, hanem sokkal inkább a szomorúság lesz úrrá rajtunk. Nem is olyan nehéz elképzelni, mennyi szorongást okozhat, ha idővel nem azt tudjuk adni a külvilágnak, amit megszoktak tőlünk, és ez ellen foggal-körömmel harcolva elveszítjük önmagunkat.

Az ítélkezésmentes elfogadás gyakorlása segíthet minket az életszakasz adta kihívások kezelésében is
Fotó: Alistair Berg / Getty Images Hungary

Ez voltam, vagyok és lettem én! 

Az öregedést nehéz elfogadni, az idősödéshez kapcsolódó sztereotípiákat még inkább. Erik H. Erikson fejlődéselmélete szerint minden életszakasz más és más életfeladatot és kihívást tartogat számunkra. Ezeket megoldva olyan énerőhöz juthatunk, ami az életünk további részén elkísér minket. Fejlődéselméletéből az időskor sem maradhat ki, ami koronája lehet minden korábbi szakasznak, hiszen megszerezhetjük az én integritásának érzését. Ezzel a szakasszal együtt válunk teljessé. 

Carl Gustav Jung a naphoz hasonlítja az életciklusainkat, miszerint az életünk első része olyan, mint a kelő nap, egyre fényesebb és ragyogóbb, majd az életközép után gyengülnek a sugarai, és annak fénye nem a külvilágnak, kifelé, hanem befelé, önmagunknak kezd világítani.

Ha mindezzel harcolunk, és a fényt rossz irányba tereljük, esélyt sem adunk annak, hogy ezt az életrészünket is odaadással élhessük.

Tippek, hogy a hosszú élet élvezetes legyen!

2030-ra több mint százmillió ember lesz nyolcvanöt éves vagy annál is idősebb. Ezért aktívnak maradni mentálisan és fizikálisan egyaránt esszenciális. Ebben az életkorban megnövekedhetnek az egészségügyi problémák valószínűségei, ami miatt könnyű azt gondolni, hogy ezek mindenképpen elkerülhetetlenek, de vannak dolgok, amik segítségével nemcsak javíthatjuk az életminőségünket, de akár meg is hosszabíthatjuk azt, nem utolsósorban pedig fittyet hányhatunk az öregedéshez kapcsolódó sztereotípiáknak is:

  • Maradjunk fizikailag aktívak – A legtöbb idősebb felnőtt nem mozog eleget, de a testmozgás javíthat bizonyos betegségek állapotán, megelőzhet vagy késleltethet másikakat, valamint javíthatja a hangulatot vagy a depressziót. A séta, a biciklizés, a tánc, és még a ház körüli teendők is jó módjai a mozgásnak.
  • Fedezzük fel, mi is okoz élvezetet – Azok, akik táncolnak, olvasnak, társasjátékoznak és hangszeren játszanak, kisebb kockázatnak vannak kitéve a demencia kialakulásával szemben. Ha olyan tevékenységben veszünk részt, amit élvezünk, az boldogságot hozhat, és segít megőrizni a mentális egészségünket is. Az egyre hosszabb énidők pedig lehetőséget teremtenek arra, hogy felfedezzünk és kipróbáljunk olyan tevékenységeket, amikre eddig nem volt lehetőségünk. 
  • Kapcsolódjunk – A magány károsan hathat az egészségre, így a szociális kapcsolatok fenntartása és kiépítése nagyon fontos lehet az egészségünkre nézve. Az életünknek ezen szakaszában életfeladatainkat kipipálva lehetőség nyílhat számunkra fontos, értékes kapcsolataink elmélyítésére és akár újak kiépítésére is.
  • Elérhető célok megfogalmazása – Még élünk! Fontos, hogy legyenek céljaink, amik elérhetőek és fontosak számunkra. A kihívások megtalálása, a célok elérése ugyanúgy pozitívan hathat ránk, mint bármely más életszakaszban.
  • Hála és értelem – Az átkeretezés, a hálák keresése és ezáltal az értelem megtalálása a mindennapokban nem csak időskorban elengedhetetlen, sőt időskorban sem késő átprogramozni az agyunkat. A nehézségek mellett a számunkra pozitív tényezők tudatosítása hatással van mentális és fizikai egészségünkre is.

A sikeres öregedés azt jelenti, hogy képesek vagyunk produktívnak lenni, szellemileg fittnek maradni, és ami a legfontosabb, értelmes életet élni!

A CIKK SZERZŐJÉRŐL

Szabó Jennifer a Dívány pszichológus szakértője.

Szabó Jennifer
Szabó Jennifer
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.