elfogadás - Dívány

Az, hogy egy adott régióban milyen ételeket esznek az emberek, számtalan faktortól függ. Meghatározza, hogy azon az éghajlaton milyen növények élnek meg, milyen állatok őshonosak, a gazdasági helyzet és olykor a vallás is. Ez részben igaz ma is, ám a migrációval és a piacok globálissá válásával ma már ugyanúgy ehetünk banánt, humuszt és avokádót Magyarországon, ahogy a gyulai kolbász is megtalálható például az Egyesült Államokban.

Az elmúlt időszakban több olyan cikket is olvastam, amelyben édesanyák vallanak arról, milyen, ha az embernek autista a gyereke. Közvetlen kollégám tollából is megjelent egy megkapóan őszinte, emellett rengeteg fontos információt és tudásanyagot felvonultató írás, amelyben nagy szerepet kapott a személyes megélés. Úgy döntöttem, én is leírom az enyémet.

Önszeretet, önelfogadás, önismeret és társaik – napjainkban sokat hangoztatott fogalmak. Látszólag ezek rólad szólnak, ám ha megvalósulnak, lehet, hogy másokhoz is közelebb kerülsz.

A pszichológus szerint sokszor saját magunk is lekicsinyeljük problémáinkat, pedig az elfogadás hiánya nem eltünteti a problémát, csak elfedi azt ideig-óráig.

Rohamosan fejlődő világunk legfontosabb ajándéka, hogy egyre hosszabbodik az életünk. Többen élnek hosszú életet, mint ezelőtt valaha. Egyre inkább számolhatunk azzal, hogy a nyolcadik vagy kilencedik ikszet is behúzhatjuk magunknak. A múló idő azonban nyomot hagy rajtunk, és alkalmazkodásra késztet minket. Már csak az a kérdés, hogy kézen fogjuk és elindulunk vele, vagy ellenségként értelmezve harcba szállunk ellene.

Elfogadni önmagunk minden hibánkkal és téves gondolatunkkal együtt nem mindig könnyű. De gyakorlással ez is könnyebben elsajátítható, és életünket is megkönnyíti!

Alapvetően mindannyiunknak szüksége van arra, hogy érzéseinket, megéléseinket és gondolatainkat mások megértsék és elismerjék. Mégis kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy a környezetünk megpróbálja érvényteleníteni és elbagatellizálni ezeket. Mire érdemes figyelnünk, ha az érzelmi érvénytelenítés áldozatai lettünk?

A menekültek után régi-új ellenséget húzott elő a tarsolyból a Fidesz. Az Orbán-kormány kommunikációjában előtérbe került a Brüsszel által támogatott, liberális, nyugati dekadenciát hozó LMBTQ-aktivista képe, aki többedmagával megszállja az oktatási intézményeket, átveszi a szexuális felvilágosítás lebonyolítását, hogy orvul kisiklassa normális fejlődésükből a gyerekeket, miközben minden erejével azon van, hogy nemátalakító kezelésekre beszélje rá az ovisokat. Mire alapozza félelmét a miniszterelnök?

Vannak emberek, akik nem éreznek szexuális vonzalmat mások iránt. Az aszexualitás nem betegség, nem cölibátus, nem az intimitástól való félelem. Sokféle aszex ember van: lehet magas libidójuk, szerethetnek randizni vagy maszturbálni. Nem a sajnálatodra, hanem a megértésedre van szükségük. Sulyok Viktóriával, a Magyar Aszexuális Közösség egyik tagjával készítettünk interjút.

Az internalizált homofóbia azokra a heteronormatív társadalmakra jellemző, amelyek gyakran megbélyegzik, becsmérlik és elítélik az LMBTQ-személyeket.

Hol voltál eddig, Domi? Miért csak most írsz a Meseországról, mi ez a fáziskésés? Még egy bőrt le kéne húzni a témáról, igaz? Pont, amikor végre elült a vihar, és ismét az a legnagyobb hír az országban, hogy Gabriela Spanic elárulta: a kedvenc könyve a Biblia. Kelet-európai felmenői is vannak, azt mi már rég tudtuk. Oké-oké, nem fogok terelni. Ez a cikk azért készült el ilyen későn, mert totál ki vagyok égve.

Pár nap múlva mond búcsút a nagyközönségnek a Budapest Pride egyik sajtószóvivője. Karlik Cintia 6 éven keresztül dolgozott azért, hogy ez az ország jobb hely legyen az itt élő leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer (röviden LMBTQ) emberek, valamint szeretteik, ismerőseik számára. Vajon megérte a sok erőfeszítés?