Az, hogy egy adott régióban milyen ételeket esznek az emberek, számtalan faktortól függ. Meghatározza, hogy azon az éghajlaton milyen növények élnek meg, milyen állatok őshonosak, a gazdasági helyzet és olykor a vallás is. Ez részben igaz ma is, ám a migrációval és a piacok globálissá válásával ma már ugyanúgy ehetünk banánt, humuszt és avokádót Magyarországon, ahogy a gyulai kolbász is megtalálható például az Egyesült Államokban.
Ennek megfelelően az ízlésünk is átalakulhat: a tradicionális magyar konyha alapanyagai mellett kipróbálhatunk ezernyi fűszert és más hozzávalót, míg az internet lehetővé teszi, hogy böngésszük távoli konyhák receptjeit, és akár el is készítsük azokat a magunk és szeretteink örömére. Ez pedig nem csupán kulináris élvezettel jár, de nyitottabbá is válhatunk más kultúrák iránt.
Ezt vizsgálták a kutatás során
Egy nemrégiben Nagy-Britanniában készült tanulmány fókuszában pont az állt, hogy vajon azok, akik szívesen megkóstolnak új ízeket, elfogadóbbá válnak-e az adott kultúra iránt. A kutatást a Birminghami és a Müncheni Egyetem kutatói közösen végezték, és arra jutottak, hogy minél több, a saját ízvilágunktól eltérő ételt kipróbálunk a nemzetközi palettáról, egy tizeddel csökken annak a valószínűsége, hogy az adott ország bevándorlóira kulturális vagy gazdasági fenyegetésként tekintsünk.
A kutatásban több mint ezer fehérbőrű britet kérdeztek meg (az Egyesült Királyságban hivatalos dokumentumokban, egészségügyi kérdőívekben gyakran kérik az etnikai hovatartozás megjelölését, ezek lehetnek például White Brit /fehérbőrű brit/, White European /fehérbőrű európai/, Asian Brit /ázsiai brit/, Black /afro-amerikai – a szerk.) és három téma köré rendezték a kérdéseket: hogy a megkérdezettek hogyan viszonyulnak az afrikai és karibi térségből, az Ázsiából és Európa más országaiból érkező bevándorlókhoz; hogy milyen valószínűséggel szavaznának olyan politikusokra, akik szigorítanák a bevándorlási szabályokat és a különböző szociális forrásokhoz való hozzáférést ezen csoportok számára, hogy mennyire szeretik az indiai, kínai, thai, török, karibi és spanyol konyhát, illetve, hogy milyen gyakran fogyasztják ezeket az ételeket.
A tanulmány összefüggést talált aközött, hogy valaki mennyire élvezi a különböző konyhák ételeit és hogy mennyire toleráns az adott bevándorlói csoporttal szemben.
Ennek pedig nem csak az volt az oka, hogy a megkérdezetteknek már előzetesen is jó volt a véleményük ezekről az emberekről, hanem hogy az ételen keresztül történt kapcsolódás jelentett pozitív élményt, és ehhez társult a finom étel elfogyasztásának örömteli szenzoros tapasztalata.
Az új ételek nyitottabbá teszik a személyiségünket
Dr Rodolfo Leyva, a Birminghami Egyetem kutatója szerint erre az a magyarázat, hogy az éttermekben vagy az ételt árusító standoknál a vendéglátók kedvesen, örömmel fogadják az oda érkezőket, és ezzel azonnal barátságos légkör alakul ki. A tudós véleménye szerint ha egy kiállításon vagy koncerten szeretnénk megismerkedni egy másik kultúrával, ahhoz adott esetben előzetes felkészülés szükséges, míg az evés alapvető emberi szükséglet,
ezért az ételen keresztüli kapcsolódás egy sokkal természetesebb és egyszerűbb módja, hogy nyissunk egy másik térségből származó ember vagy csoport felé.
A tanulmány a kontaktushipotézis elméletén alapul, amelynek lényege, hogy csökkenhet az előítélet egy adott csoporttal szemben, ha megvannak bizonyos optimális feltételek: a közös célok, az együttműködés, az egyenlő státusz és a támogató társadalmi normák és intézmények.
Vagyis ne habozzunk nyitni új ízek felé, ha egyébként amúgy is szívesen próbálkozunk ilyesmivel, látogassunk el különböző éttermekbe, és ha vannak külföldi ismerőseink, bátran főzzünk nekik paprikás krumplit, tejfölös csirkepörköltet – ha nem vegetáriánusok, és kínáljuk meg őket a hamisítatlan magyar almás pitével vagy bejglivel. Így biztosan teljes lesz a harmónia és mindenki élvezi majd az együtt töltött perceket.
Ha arra is kíváncsi vagy, miként viszonyul egy indiai a bejglihez, ezt a cikkünket ajánljuk.
