Drasztikusan megváltozik a személyiséged, ha ezeket az ételeket eszed

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az, hogy egy adott régióban milyen ételeket esznek az emberek, számtalan faktortól függ. Meghatározza, hogy azon az éghajlaton milyen növények élnek meg, milyen állatok őshonosak, a gazdasági helyzet és olykor a vallás is. Ez részben igaz ma is, ám a migrációval és a piacok globálissá válásával ma már ugyanúgy ehetünk banánt, humuszt és avokádót Magyarországon, ahogy a gyulai kolbász is megtalálható például az Egyesült Államokban.

Ennek megfelelően az ízlésünk is átalakulhat: a tradicionális magyar konyha alapanyagai mellett kipróbálhatunk ezernyi fűszert és más hozzávalót, míg az internet lehetővé teszi, hogy böngésszük távoli konyhák receptjeit, és akár el is készítsük azokat a magunk és szeretteink örömére. Ez pedig nem csupán kulináris élvezettel jár, de nyitottabbá is válhatunk más kultúrák iránt.

Ezt vizsgálták a kutatás során

Egy nemrégiben Nagy-Britanniában készült tanulmány fókuszában pont az állt, hogy vajon azok, akik szívesen megkóstolnak új ízeket, elfogadóbbá válnak-e az adott kultúra iránt. A kutatást a Birminghami és a Müncheni Egyetem kutatói közösen végezték, és arra jutottak, hogy minél több, a saját ízvilágunktól eltérő ételt kipróbálunk a nemzetközi palettáról, egy tizeddel csökken annak a valószínűsége, hogy az adott ország bevándorlóira kulturális vagy gazdasági fenyegetésként tekintsünk. 

Minél többféle, különböző országból származó ételt próbálunk ki, annál nagyobb az esélye, hogy elfogadóbbá válunk
Fotó: Artur Debat / Getty Images Hungary

A kutatásban több mint ezer fehérbőrű britet kérdeztek meg (az Egyesült Királyságban hivatalos dokumentumokban, egészségügyi kérdőívekben gyakran kérik az etnikai hovatartozás megjelölését, ezek lehetnek például White Brit /fehérbőrű brit/, White European /fehérbőrű európai/, Asian Brit /ázsiai brit/, Black /afro-amerikai – a szerk.) és három téma köré rendezték a kérdéseket: hogy a megkérdezettek hogyan viszonyulnak az afrikai és karibi térségből, az Ázsiából és Európa más országaiból érkező bevándorlókhoz; hogy milyen valószínűséggel szavaznának olyan politikusokra, akik szigorítanák a bevándorlási szabályokat és a különböző szociális forrásokhoz való hozzáférést ezen csoportok számára, hogy mennyire szeretik az indiai, kínai, thai, török, karibi és spanyol konyhát, illetve, hogy milyen gyakran fogyasztják ezeket az ételeket. 

A tanulmány összefüggést talált aközött, hogy valaki mennyire élvezi a különböző konyhák ételeit és hogy mennyire toleráns az adott bevándorlói csoporttal szemben.

Ennek pedig nem csak az volt az oka, hogy a megkérdezetteknek már előzetesen is jó volt a véleményük ezekről az emberekről, hanem hogy az ételen keresztül történt kapcsolódás jelentett pozitív élményt, és ehhez társult a finom étel elfogyasztásának örömteli szenzoros tapasztalata. 

Az új ételek nyitottabbá teszik a személyiségünket

Dr Rodolfo Leyva, a Birminghami Egyetem kutatója szerint erre az a magyarázat, hogy az éttermekben vagy az ételt árusító standoknál a vendéglátók kedvesen, örömmel fogadják az oda érkezőket, és ezzel azonnal barátságos légkör alakul ki. A tudós véleménye szerint ha egy kiállításon vagy koncerten szeretnénk megismerkedni egy másik kultúrával, ahhoz adott esetben előzetes felkészülés szükséges, míg az evés alapvető emberi szükséglet

ezért az ételen keresztüli kapcsolódás egy sokkal természetesebb és egyszerűbb módja, hogy nyissunk egy másik térségből származó ember vagy csoport felé.

A tanulmány a kontaktushipotézis elméletén alapul, amelynek lényege, hogy csökkenhet az előítélet egy adott csoporttal szemben, ha megvannak bizonyos optimális feltételek: a közös célok, az együttműködés, az egyenlő státusz és a támogató társadalmi normák és intézmények. 

A más kultúrákkal való kapcsolódás az ételeken keresztül a legegyszerűbb, hiszen az evés alapvető szükségletünk
Fotó: Maskot / Getty Images Hungary

Vagyis ne habozzunk nyitni új ízek felé, ha egyébként amúgy is szívesen próbálkozunk ilyesmivel, látogassunk el különböző éttermekbe, és ha vannak külföldi ismerőseink, bátran főzzünk nekik paprikás krumplit, tejfölös csirkepörköltet – ha nem vegetáriánusok, és kínáljuk meg őket a hamisítatlan magyar almás pitével vagy bejglivel. Így biztosan teljes lesz a harmónia és mindenki élvezi majd az együtt töltött perceket.

Ha arra is kíváncsi vagy, miként viszonyul egy indiai a bejglihez, ezt a cikkünket ajánljuk.  

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.

Mindennapi

Meglepő ellenőrzésbe kezd a fogyasztóvédelem: a magyar nyelv használatát vizsgálják

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal együttműködve idén is célzottan ellenőrzi a nyelvvédelmi előírások megtartását a hazai médiapiacon. A vizsgálatok a magyar nyelven kiadott sajtótermékekre, a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorokra, a szabadtéri reklámhordozókra, valamint az üzletekben és kirakatokban elhelyezett, fogyasztókat tájékoztató közleményekre terjednek ki.

Mindennapi

Mikor lesz új köztársasági elnöke Magyarországnak? Így választják meg az államfőt

Magyarország rendszerváltás utáni hetedik köztársasági elnökének, Sulyok Tamásnak a megbízatása megszűnt, mivel aláírta és kihirdette a 17. Alaptörvény módosítását. A következő időszakban Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke veszi át a feladatait egy maximum 30 napig tartó időszakban, ezután megválasztják az új köztársasági elnököt.

Offline

Villámkvíz: tudod, ki lépet először a Holdra?

Július 20-án az emberiség egyik legnagyobb teljesítményére, az első holdra szállásra emlékezünk. De vajon te mennyit tudsz az Apollo–11 küldetéséről, az űrutazás számairól és égi kísérőnk különlegességeiről? Tedd próbára magad villámkvízünkkel!

Szülőség

Fontos határidő jár le szerdán: ezen múlhat az iskolakezdési támogatás

Hamarosan lejár a sajátos nevelési igényű gyerekek utáni támogatás igényléshez szükséges bejelentési határidő. Az állapotot a Pedagógiai Szakszolgálat igazolja, majd a szülőnek kell jeleznie a leendő vagy már meglévő oktatási intézménynél, mely lejelenti, és az államkincstár regisztrálhatja az igényt.

Életem

Ezért fuldokolnak a mopszok és bulldogok: döbbenetes videó

Horkolnak, szuszognak, röfögnek – sokan még mindig úgy gondolják, hogy ez egyszerűen a mopszok, francia bulldogok vagy angol bulldogok bájos, vicces sajátossága. Az állatorvosok és a felelős állatvédők azonban egészen mást látnak: egy frissen megosztott, sokkoló felvétel most kendőzetlenül mutatja be, mi zajlik le a lapos orrú kutyák torkában.

Testem

Nem csak nyári hűsítő: így védi a szívedet a görögdinnye

Amikor beköszönt a nyári kánikula, szinte nincs olyan ember, aki ne vágyna egy hatalmas szelet, jéghideg görögdinnyére. A lédús, mézédes gyümölcs azonnal oltja a szomjunkat és visszahozza az életkedvünket a legforróbb napokon is. Ám a dinnye jóval több egyszerű, frissítő desszertnél: a legújabb kutatások szerint a szervezetünk, különösen a szívünk és a keringési rendszerünk egyik legkitartóbb védelmezője bújik meg a zöld csíkos héj mögött.

Testem

Sokan szégyellik, pedig ez a kínos tünet a vastagbélrák jele is lehet

A széklettartási problémák olyan tünetek, amikről nem szívesen beszélünk. A szégyen azonban eltörpül azon betegségek lehetősége mellett, melyeket az orvos felismerhet, ha megosztjuk vele az információt. Az ilyen betegségek közt van a vastagbélrák is, mely jelenleg a harmadik leggyakoribb ráktípus a világon.