Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Álhírek és összeesküvés-elméletek tucatjai születtek már a koronavírus-járvány kitörése óta, melyeknek népszerűsége legalább olyan mértékben hozzájárul a vírus terjedéséhez, mint a szándéktalan félreértések és a tudatlanság. Dr. Barcs István mikrobiológus segítségével tisztázunk néhány alapvető tudnivalót.
Legyen szó orvostudományról, politikáról vagy akár társadalmi, akár természeti jelenségek megmagyarázásáról, ebben az igazságon túli (post-truth) és felszínes gondolkodás vezérelte világban, amiben ma élünk, nem feltétlenül számítanak az adatok, a tények és a szakértői vélemények. Sőt Krekó Péter szociálpszichológus megfogalmazása szerint a post-truth lényege, hogy „az érzelmek és a szubjektív személyes hiedelmek nagyobb szerepet játszanak a közvélemény formálásában, mint maguk a tények”.
A konteók és álhírek gyakran vonzóbbak és kényelmesebbek, mint a valóság, ezért van az, hogy emberek milliói tagadják napjaink egyik legádázabb ellenségének, az új típusú koronavírusnak a létezését is, vagy éppen titkos összeesküvéseket gyanítanak a járvány hátterében.
Hol a hiba?
Egyrészt ott, hogy senki nem magyarázta el érthetően, világosan, hogyan is jön létre, terjed, pusztít általában egy kórokozó, és specifikusan az új típusú koronavírus. Ezért rengeteg álhír, tévedés, tudatos félremagyarázás terjed felelőtlen és félrevezetett jó szándékú emberek közvetítésével. Ebben részes a hivatalos kommunikáció is, amikor nem akarnak a közemberek nyelvén beszélni, vagy következetlen híreket adnak közzé. Így, az internet lehetőségeit kihasználva megindul az ellenőrizetlen forrásokból összegyűjtött alternatív valóság terjesztése.
„Valami okán elég, ha egy fehér köpenyes öregember a webkamera elé ül, odaírják, hogy ő egy olasz háziorvos, akit biztosan nem fogsz látni a hivatalos médiában, és máris elhiszed az állításait. Egy ilyen a sok álokosság közül, hogy a koronavírus nem is új, már a nyolcvanas évek óta ismerjük – és igazolásul mutogatják az Orvosi Hetilap egy korabeli referátumát, miszerint a koronavírus emberi fertőzést is képes okozni. És? Az, hogy koronavírus, biológiailag annyit jelent, mint az, hogy macska. Ha felbukkan egy emberevő macska, az már újdonság. Tudtuk, hogy koronavírus tud enyhe lefolyású, náthaszerű betegséget okozni az emberben, aminek legyűréséhez elég egy bögre citromos tea. Tudtuk azt is, hogy vannak olyan koronavírusok, amelyek bizonyos állatokat betegíthetnek meg, például denevéreket – és nem volt átjárás a kettő között. Senki nem is kutatta, hiszen kit érdekel, ha egy denevérnek fáj a torka? Egészen addig nem volt érdekes, amíg Vuhan tartományban a táplálkozási célból tenyésztett dél-amerikai tobzoska és pár étkezési óriáskígyó közvetítésével a denevér-koronavírus össze nem szedett olyan géneket, amelyek révén a vele szemben nem ellenálló embert is meg tudta betegíteni. Így született meg az új humán koronavírus, a SARS-CoV-2” – mondta el a Díványnak dr. Barcs István mikrobiológus, a Semmelweis Egyetem nyugalmazott tanszékvezetője.
A fertőzésekről általánosságban
Fertőzés akkor jöhet létre, ha egy kórokozó (baktérium, vírus, gomba vagy parazita) elegendő számú részecskéje találkozik a fertőzésre fogékony gazdával (emberrel). Amennyiben egy korábban sohasem létezett kórokozó bukkan fel, minden ember (7,8 milliárd) fogékonynak számít.
A fertőzésekkel szemben az immunitás jelent védelmet – az egyén és a közösség számára egyaránt, ezzel kapcsolatban két fogalmat érdemes kiemelni:
- A fészekimmunitás a fertőző betegségekkel szemben a család által biztosított védelmet jelenti, a gyakorlatban azt, hogy nem mozdulsz ki az otthonodból, ahol a saját és hozzátartozóid baktériumain kívül – amik már kipróbáltan nem ártanak neked – nem találkozol más kórokozókkal.
- A nyájimmunitás közösségi védelmet jelent. Ahogy a nyáj farkastámadáskor körkörösen védi, óvja tagjait, úgy a népességben is védve vagyunk külső (új) kórokozókkal szemben. Ennek alapfeltétele, hogy a közösség nagy része ne legyen fogékony (már átesett a fertőzéseken vagy megkapta a védettséget kialakító oltásokat), így nincs kitől fertőzést kapni.
„Egy-egy potyautast, aki nem oltatta be magát, még elvisel a rendszer, de ha már többen vannak egy adott határértéknél, borul minden. Akkor lehet baj, ha valaki, aki megfertőződött, találkozhat egy másik oltatlannal, aki pedig egy újabbal, és így tovább. Kórokozónként (az azokra jellemző reprodukciós értékektől függő) más-más értékek tekinthetők az átoltottság védelmi szintjének, koronavírus esetében ezt a népesség 60 százalékára teszik” – magyarázta dr. Barcs István.
Megelőzés
Mint azt a szakember megerősítette, az egyéni védelemnek első és legfontosabb szabálya a fertőződés elkerülése: „Ha tehetjük, mert tudomásunk van róla, kerüljük az érintkezést beteg, fertőző embertársainkkal. Ha nem tudunk róla, csak a veszélyéről, akkor betartjuk a megelőzés rendelkezéseit, mindazokat a viselkedésformákat, amik az adott kórokozó továbbadását szolgálnák. Ezek a fizikai távolságtartás, légúti kórokozó esetén a cseppfertőzés lehetőségének elkerülése (arcot az orral együtt eltakaró maszk vagy kendő viselése), érintéssel (is) továbbadható vírusnál gyakori kézmosás/fertőtlenítés, valamint az arcunk, szánk, orrunk, szemünk megérintésének mellőzése.”
Ha találkoztunk egy kórokozóval, szervezetünk általában kialakít vele szemben egy védelmet, ami tartós visszamaradó immunitást is eredményezhet. Ezt a tudatosan adott védőoltásokkal a betegség átvészelésének kockázata nélkül tudjuk kiváltani. A kialakult védettséget a kórokozó elpusztítására termelődött fehérvérsejtek vagy a kórokozó antigénjeihez kapcsolódó antitest-molekulák fejtik ki.
A betegség megállapítását a jellemző tünetek megléte, valamint laboratóriumi vizsgálatok szolgálják:
- Magát a kórokozót, ezáltal a fertőzőképes állapotot a PCR-teszt mutatja ki, amit a nyálkahártyáról vett mintából molekuláris biológiai eljárással végeznek el.
- A vérből végezhető vizsgálat a kórokozóval szemben termelődött antitesteket mutatja ki, melyek megléte az éppen zajló fertőzést vagy az azzal szembeni védelmet igazolja, tehát azt, hogy már átestünk a betegségen.
A Covid-19-fertőzést bárki megkaphatja és bárki terjesztheti
Míg a laposföldhívők nem jelentenek különösebb veszélyt a környezetükre, a járványtagadók – az oltásellenesekhez hasonlóan – óriási károkat okoznak hozzáállásukkal és téves meggyőződéseik terjesztésével. A szakemberek szerint közel egymillió áldozatot szedett már a koronavírus-járvány, a vírus pedig nem válogat, hitbeli meggyőződéstől függetlenül mindenkire ugyanolyan veszélyt jelent. Vagyis a járványtagadókra – és a közvetlen környezetükre – még nagyobbat, mivel ők általában nem tartják be a fertőzés megelőzése érdekében szükséges alapvető higiénés szabályokat.
„Az év elején a példátlan fegyelmezettséggel követett járványügyi intézkedések miatt volt Magyarországon olyan alacsony a megbetegedés és a halálozás, szemben egy sor környező országgal, vagy a járványt liberalizáló Svédországgal, Egyesült Királysággal. Ugyanakkor hibás kommunikáció volt a járványügy részéről az első hullám idején, hogy csakis az idősek veszélyeztetettek, míg a fiatalok enyhén betegednek meg, a gyerekek pedig egyáltalán nem. Hamis biztonságérzetet adott ez az üzenet, ráadásul a korosztályokat is szembefordította egymással. Amerikában végzett klinikai vizsgálatokból pedig ma már azt is tudjuk, hogy a vírus nemcsak a tüdőt támadhatja meg, hanem a szív- és érrendszert is. Floridában a fiatalok fertőzése komplikációk nélkül rendben lezajlott, majd néhány hét elteltével kezdődtek a halálozások az érfalak gyulladása, infarktus vagy más – némi késéssel kialakuló – érrendszeri problémák következtében” – magyarázta a szakember, majd hozzátette, Magyarországon is meghalt egy 22 éves birkózó a vírus szövődményében, miután tünetmentesen átvészelte a fertőzést.
A megszólalók felelőssége
A közveszélyokozás, a járványügyi biztonság veszélyeztetése elvileg büntethető. A Magyar Orvosi Kamara azonban mégis pusztán etikai eljárást indított két olyan orvos (kamarai tisztségviselők) ellen, akik számos helyen hozzáférhető, és ugyanennyi helyen tételesen megcáfolt állításokkal álltak elő, többnyire saját üzletük helyzetbe hozására. A megszólalók felelőssége óriási, főleg azoké, akiktől hozzáértést tételezünk fel. Az egyetem rektora azt állítja, hogy az ő bora megöli a koronavírust. Ha esetleg viccnek szánja, akkor is tökéletesen alkalmas a félreértelmezésre. Orvos-természetgyógyász hirdeti, hogy a vírus nem veszélyes, ő akár egy kádnyi koronavírusba is belefeküdne, a megoldás, hogy vásároljuk az ő csodavitaminját. Ha egy ügyvéd törvénytelenségre buzdítana, azonnal kizárnák az ügyvédi kamarából, nem etikai vizsgálatot indítanának ellene.
„Az oltásokat ellenzők egyik leggyakoribb érve Andrew Wakefield angol (volt) orvos hamisított adatokra alapozott közleménye, mely szerint az MMR-védőoltás gyerekeknél autizmust okozott volna, egyéb rendellenességek mellett. A cikket visszavonta a Lancet, a szerzőt megfosztották diplomájától és eltiltották az orvosi gyakorlattól, de az internet révén az állítása ugyanúgy pörög tovább. A minap egy közösségi oldalon láttam meg az alábbi hozzászólást: tudományosan igazolt, hogy a gyerekkori oltások ateizmust (sic!) okoznak... Valóban mindenki felkészült az értelmes döntés meghozatalára?”
