Nem felelős szülőség, inkább gyerekveszélyeztetés: az oltásellenesség valódi következményei
A járványok visszatérése egyre világosabban mutatja, milyen súlyos következményekkel jár az oltásellenesség.
A járványok visszatérése egyre világosabban mutatja, milyen súlyos következményekkel jár az oltásellenesség.
Egyáltalán nem változik meg a nyugdíjba vonulás rendszere jövőre, álhírnek bizonyult, hogy megszűnne a hagyományos korhatár. Szakértő segít tisztázni, mi is a helyzet.
A Zelenszkij feleségével, Olena Zelenszkával kapcsolatos álhíreket megbízható oldalak – így például a BBC – arculati elemeit ellopva próbálják hitelesként feltüntetni.
A következőkben találsz valódi és álhíreket is, és neked kell eldöntened, mi belőle az igazi. De ne aggódj: segítünk. Magyar kutatók kifejlesztettek ugyanis egy álhírdetektort, amellyel kiszűrheted a gyanús információkat.
A kamaszok jelentős időt töltenek közösségi média böngészésével, és jellemzően inkább „belebotlanak” a hírekbe, mintsem szándékosan rájuk keresnének. Ez az a korosztály, melynél vagy ki sem alakult a hírfogyasztás kultúrája, vagy igen csekély a valóságban történő események iránti érdeklődés. Éppen ezért a serdülők vannak a leginkább kitéve a hamis információk és álhírek veszélyének.
Halálhírét keltették Karsai Dánielnek, aki közösségi média bejegyzésében tagadta a rosszindulatú híresztelést, és jelezte, hogy életben van, bár továbbra is „rossz egészségnek örvend”.
Egy nagyon ijesztő álhír terjedt el a TikTokon: ebben azt állítják, hogy az önkormányzati választások után bizonyos összeghatárig befagyasztják a lakossági bankbetéteket. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) cáfol és feljelentést tesz.
Már az első világháború idején terjedt az az álhír, hogy a német katonák emberi zsiradékból készítenek szappant.
A tudatosságot nélkülöző nethasználat során rengeteg ostoba, esetleg veszélyes álhír találhatja meg a kiskamaszt, még rosszabb esetben a kisiskolást. Lehmann Miklós egyetemi docenst kérdeztük, hogy vértezhetjük fel a gyerekeinket a digitális világ kihívásaival szemben.
1957. március 7-én, csütörtök délután kihúzták az első játékhét számait, de nem találtak telitalálatos szelvényt. A negyedik héten megjelentek a hírek az első öttalálatosról, az állítólagos győztes már arról is nyilatkozott, hogy mit vesznek a nyereményből. De az első igazi telitalálat csak két hét múlva született meg.
Magyarországon mintegy 5 és fél millióan kapták meg a második, koronavírus elleni vakcinát. Ám míg tavasszal dinamikusan nőtt a beoltottak száma, addig jó pár hete erőteljes stagnálás figyelhető meg: egyre nehezebb motiválni az embereket, hogy oltassák be magukat. A hezitálók között vannak, akik a lehetséges mellékhatásoktól tartanak, mások alacsonynak értékelik a fertőzés veszélyét, vagy úgy gondolják, szabadságjogaikban sérti őket a védettségi igazolványhoz kötött tevékenységek bevezetése. De akad olyan is, aki egyenesen a koronavírus létezését vonja kétségbe. Mit mondhatunk nekik?
Álhírek és összeesküvés-elméletek tucatjai születtek már a koronavírus-járvány kitörése óta, melyeknek népszerűsége legalább olyan mértékben hozzájárul a vírus terjedéséhez, mint a szándéktalan félreértések és a tudatlanság. Dr. Barcs István mikrobiológus segítségével tisztázunk néhány alapvető tudnivalót.