Magyarországon mintegy 5 és fél millióan kapták meg a második, koronavírus elleni vakcinát. Ám míg tavasszal dinamikusan nőtt a beoltottak száma, addig jó pár hete erőteljes stagnálás figyelhető meg: egyre nehezebb motiválni az embereket, hogy oltassák be magukat. A hezitálók között vannak, akik a lehetséges mellékhatásoktól tartanak, mások alacsonynak értékelik a fertőzés veszélyét, vagy úgy gondolják, szabadságjogaikban sérti őket a védettségi igazolványhoz kötött tevékenységek bevezetése. De akad olyan is, aki egyenesen a koronavírus létezését vonja kétségbe. Mit mondhatunk nekik?
Sokan attól tartanak, ha nem oltatja be magát a felnőttek döntő többsége, soha nem fog kialakulni a hőn áhított nyájimmunitás, és a járvány a végtelenségig folytatódhat. Újra kisebb-nagyobb mértékű korlátozásokat kell majd bevezetni, megtelnek a kórházak, akadozni fog az egészségügyi ellátás. Az oltások felvétele ebből a szempontból közösségi érdek, de a másik egészsége iránti aggodalom is vezérelhet, amikor beszélni szeretnél a hezitáló barátoddal, családtagoddal. Bár a tudománynak nincs teljesen egyértelmű válasza arra, hogy mit kéne mondanod neki, az eddig felhalmozott tudásból kirajzolódnak olyan szempontok, amelyek betartásával nagyobb eséllyel győzheted meg vonakodó szerettedet. Jill Suttie Greater Good Magazine-ban megjelent cikke alapján foglaljuk össze ezeket.
#1 Hallgasd meg az aggályait és empatizálj vele
Bár kedved szerint rögtön mindenféle kutatási eredménnyel, tudományos ismerettel árasztanád el a hezitálót, ez valószínűleg nem lesz hatékony. Ehelyett nagyon fontos, hogy először meghallgasd a másikat, hogy aztán az igényei figyelembevételével tudd megfogalmazni a válaszaidat – nyilatkozta Heidi Larson, a londoni Higiéniai és Trópusi Orvosi Iskolája védőoltásokkal foglalkozó munkatársa. Szerinte ha túl sok feltételezéssel élsz az illető nézeteiről, akkor azt élheti meg, hogy amit mondasz, túl általános, számára nem releváns. Törekedj arra, hogy valóban megértsd az álláspontját. Az is előfordulhat, hogy teljesen észszerű oka van a vonakodásra, amelyen a megfelelő információ birtokában felül tud kerekedni.
Az egészségügyi kommunikáció területén végzett kutatások azt is kimutatják, hogy az empátia kifejezése a bizalom növelésén keresztül fokozza az együttműködési hajlandóságot. Lényeges, hogy tisztelettel és őszinte érdeklődéssel fordulj azok felé is, akikkel nem értesz egyet. Kezdheted a beszélgetést például a következő felvetéssel: „Érthető, hogy kérdéseid vannak a vakcinákkal kapcsolatban, hiszen sok, egymásnak ellentmondó információ kering róluk a neten. Mit olvastál, hallottál róluk?” Ha az emberek úgy érzik, számít a véleményük, és nem utasítják el őket, az csökkentheti a defenzivitásukat. Ez pedig lehetővé teszi a valódi párbeszéd kialakulását.
#2 Nyújts világos információkat, de ne túl sokat
Bizonyos esetekben segíthet, ha megbízható forrásokból, például virológus szakértőktől, a Semmelweis Egyetemtől vagy a WHO-tól származó adatokkal látod el a szerettedet. Ha a családtagod megbízik benned, és inkább az esne jól neki, foglald össze röviden a vonatkozó kutatások legfőbb tanulságait, a lényeges megállapításokat. Tegyük fel, hogy a rokonod amiatt aggódik, hogy a vakcinákat túl gyorsan fejlesztették ki. Mondd el neki, hogy a korábbi, hasonló vírusok hatástalanítására készült ellenanyaggyártási tapasztalatok közel két évtizedre tekintenek vissza, ráadásul a nemzetközi összefogás is nagyban serkentette a folyamatot. Ne terheld a másikat túl, a sok információ visszaüthet. Valószínűleg jobb, ha kevés számú erős érvre fókuszálsz, és nem húszoldalas angol tanulmányokkal bombázod.
Azzal is érdemes tisztában lenned, hogy az emberek hajlamosak a nézeteiket megerősítő információkat kiszűrni az őket érő hírözönből, illetve a negatív híreket általában hitelesebbnek tartják, mint a pozitívakat. Bár a kognitív torzításokkal kapcsolatos tudás segít megérteni a működésmódunkat, nem mindig könnyű átültetni ezeket a tapasztalatokat egy hétköznapi beszélgetésbe. Ha mégis téma tud lenni közöttetek, akkor megérthetitek, gyakran miért nehéz új információkat befogadni egy vitás kérdés kapcsán. Azt érdemes szem előtt tartani, hogy ez az egész egy dinamikus és változó tér, amelyben koránt sincs mindenre válaszunk, ezért megértőnek kell lennünk egymással. Ugyanakkor arra is fontos emlékeztetni a hozzátartozódat, hogy ha beoltatja magát, akkor kevésbé van kitéve a koronavírus veszélyének: ha el is kapja a vírust, valószínűleg nem fog lélegeztetőgépre kerülni vagy meghalni. Az oltásnak kb. tizedannyi rizikója van, mint a vírusnak.
#3 Nem biztos, hogy neked kell beszélni vele
Amikor valamilyen katasztrófával szembesülünk, hajlamosak vagyunk ragaszkodni a saját csoportjainkhoz, mert az a biztonság és támogatás érzését adja. Sajnos ez ahhoz is vezethet, hogy az emberek kevésbé hitelesnek észlelik a csoportjukon kívülről jövő üzeneteket. Az Egyesült Államokban például több kutatás is született arról, hogy republikánusok nagyobb valószínűséggel gondolják meg magukat, ha más republikánusoktól hallanak a vakcinákat támogató üzeneteket. Hasonló a helyzet a fekete és a latino emberekkel is: nem a fehér orvosokra, lelkészekre, közszereplőkre hallgatnak a legjobban, hanem a saját rasszukhoz, kultúrájukhoz tartozó emberekre. Magyarországon is elengedhetetlen lenne, hogy roma emberek is láthatók legyenek az állami kampányokban, ők is felületet kapjanak az oltások felvételére való buzdításhoz. Ha a befogadó képes azonosulni a számára bemutatott példával, nagyobb eséllyel fogja követni a viselkedését.
#4 Alapozz az emberek önzetlenségére
A beoltatlanok közül sokan ódzkodnak attól, hogy megmondják nekik, mit tegyenek. Ám ha a mások iránti törődésükre apellálsz, az segíthet leküzdeni az ellenállásukat. Larson és kollégái összesen 8000 embert kérdeztek meg az USA-ban és az Egyesült Királyságban, hogy jobban megértsék az oltással kapcsolatos nézeteket. Bár a kutatás elsősorban a téves információk oltási kedvre gyakorolt hatására összpontosított, a tudósok azt is megállapították, hogy az emberek oltás iránti hajlandósága 6 százalékkal növekszik, ha azt mondják nekik, hogy nemcsak magukat, hanem másokat is védenek vele. Ez az eredmény összhangban van azokkal a korábbi tanulmányokkal, amelyek azt találták, hogy a többiek biztonságának figyelembevétele fokozza a maszkviselést és az egészségügyi óvintézkedések betartását.
Larson szerint a közös sebezhetőség hangsúlyozása hatékony lehet: a folytatódó járvány meghiúsíthatja a közös céljainkat, például a vállalkozások és a kulturális élet zavartalan működését, valamint a legyengült gazdaság megerősítését. Ha a tömeges oltást össze tudjuk kötni az emberek tágabb közösségekhez való tartozásával és fölérendelt közös céljaival, nyert ügyünk lehet.
#5 Ha semmi sem működik, húzd meg a határaidat
Lehet, hogy a fenti tanácsokat követve sem tudsz változást elérni a szeretteidnél. Talán már réges-rég túl vagy ezeken a körökön. Közben a család összejöveteleket szervez, amelyekre téged is hívnak. Nem mersz nagyon a közelükbe menni, mert te magad ugyan be vagy oltva, de félsz attól, hogy megfertőzöd valamelyiküket. Ráadásul idős, legyengült immunrendszerű, krónikus betegségekkel küzdő emberek is vannak köztük, mégis hajthatatlanok. Mit tegyél? Az oltás felvétele mindenkinek az autonóm döntése. Eljön az a pont, amikor be kell látnod, hogy nem dönthetsz helyettük, és arra kell fókuszálnod, ami felett kontrollod van. Ez pedig a saját viselkedésed.
Ha nem akarod vállalni a rizikót, hogy fizikai valódban is időt tölts velük, akkor tartsd online a kapcsolatot. Mondd el nekik, mennyi szorongást okoz benned, hogy úgy érzed, akaratlanul is veszélyezteted őket, és hogy bízol abban, előbb-utóbb meggondolják magukat. Ha megint nyitottak lesznek beszélgetni a dologról, te ott leszel, hogy támogasd őket.
