A Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál 2025. december 24-től igazgatási szünet lesz, az ügyintézésre leghamarabb a január 5-i héten lesz lehetőség.
Október 15-én, szerdán befejeződött a nyugdíjasoknak járó, 30 ezer forintos élelmiszerutalványok kézbesítése.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által közzétett információk válaszokat adnak a háromgyermekes anyák számára az szja-mentességükkel kapcsolatos kérdéseikre.
Egy új, eddig nem látott, vásárlókat segítő hasznos információt tüntet fel a Lidl az akciós újságjaiban: ezentúl logóval jelzik, melyik termék betétdíjas.
A tudatosságot nélkülöző nethasználat során rengeteg ostoba, esetleg veszélyes álhír találhatja meg a kiskamaszt, még rosszabb esetben a kisiskolást. Lehmann Miklós egyetemi docenst kérdeztük, hogy vértezhetjük fel a gyerekeinket a digitális világ kihívásaival szemben.
„Olaszországban nyaralt a gyerekkori szomszédunk. Nagy leárazások vannak a kedvenc ruhaboltunkban. Megtaláltak egy régóta keresett festményt Amerikában. Árvíz dúl a világ másik felén. Vicces videó, ahogyan egy kisbaba citromot eszik…” A véges időnkben végeláthatatlan információ zúdul ránk a digitális felületekről nap mint nap. Azonban felmerül a kérdés: kell-e nekünk mindenről tudni?
Magyarországon mintegy 5 és fél millióan kapták meg a második, koronavírus elleni vakcinát. Ám míg tavasszal dinamikusan nőtt a beoltottak száma, addig jó pár hete erőteljes stagnálás figyelhető meg: egyre nehezebb motiválni az embereket, hogy oltassák be magukat. A hezitálók között vannak, akik a lehetséges mellékhatásoktól tartanak, mások alacsonynak értékelik a fertőzés veszélyét, vagy úgy gondolják, szabadságjogaikban sérti őket a védettségi igazolványhoz kötött tevékenységek bevezetése. De akad olyan is, aki egyenesen a koronavírus létezését vonja kétségbe. Mit mondhatunk nekik?
Nem vagyunk racionális lények. Mindennapi működésünk során közel 200 kognitív torzítás áll közénk és az objektív valóság közé. Az illogikus gondolkodás szisztematikusan megjelenő mintázatai minden embert érintenek. Okkal léteznek: elsősorban azért, hogy időt, energiát spóroljanak meg az agyunk számára egy ingerekkel teli világban.
Alapvetően azt gondoljuk, hogy egy bizonyos intelligenciaszint felett az emberek, főleg egy világjárvány esetében, csakis hiteles forrásokból, szakértők segítségével tájékozódnak, és nem dőlnek be az álhíreknek. A jelek azonban nem ezt mutatják. Mi lehet ennek az oka?
Az információk, adatok folyamatos növekedése és ezek hitelességének megkérdőjelezése egyre csak növeli a kutatók terhelését, derül ki egy friss tanulmányból.
Az internet nemcsak a mindennapi életünket, hanem a gondolkodásunkat is megváltoztatja. Egyre gyakrabban hangzik el a mondat: minek tanuljam meg, ha egy pillanat alatt megtalálom az interneten? Kérdés, hogy ez tényleg olyan jó-e nekünk.
A Twitteren hárommillió ember 2006 és 2017 között született posztját elemezték, az eredményekből pedig kiderült, hogy az álhírek jóval gyorsabban terjednek, mint a valódi információk.
