tudománykommunikáció - Dívány

Magyarországon mintegy 5 és fél millióan kapták meg a második, koronavírus elleni vakcinát. Ám míg tavasszal dinamikusan nőtt a beoltottak száma, addig jó pár hete erőteljes stagnálás figyelhető meg: egyre nehezebb motiválni az embereket, hogy oltassák be magukat. A hezitálók között vannak, akik a lehetséges mellékhatásoktól tartanak, mások alacsonynak értékelik a fertőzés veszélyét, vagy úgy gondolják, szabadságjogaikban sérti őket a védettségi igazolványhoz kötött tevékenységek bevezetése. De akad olyan is, aki egyenesen a koronavírus létezését vonja kétségbe. Mit mondhatunk nekik?

Mára 76 országból több mint 1500 tudós és szakértő támogatja annak a szervezetnek a munkáját, amelynek tagjai azért fogtak össze, hogy fenntarthatóbb gazdasági, biológiai, környezeti és társadalmi egyensúlyok jöjjenek létre a világban. A fő kérdés az, hogy miként lehet tömegek viselkedésére hatni és újjászervezni az életet úgy, hogy lassítani tudjuk a bolygó pusztulásához vezető folyamatokat. Az IPBC (International Panel on Behavior Change) nevű kezdeményezésről a társaság magyarországi sajtóreferensével, dr. Kovács Ilonával, az MTA levelező tagjával beszélgettünk.

Az emberi elme hajlamos nagy fenyegetésekhez nagy magyarázatokat gyártani, ezért a kutatások szerint minden társadalmi krízis az összeesküvés-elméletek táptalaja. Hogyan lehetne mégis elérni, hogy a járványhoz kapcsolódó téves információkat ne higgyék el az emberek, a védekezéshez szükséges tudnivalókat viszont igen? Most olyan megoldásokat mutatunk be, amelyek nem a „rémhírterjesztők” büntetésén alapulnak, hanem a befogadói oldalnak, az embereknek adnak eszközöket ahhoz, hogy jobban eligazodjanak a világban.