Megszólalt a szakértő a nyugdíjkorhatár megváltozásáról

Olvasási idő kb. 2 perc

Egyáltalán nem változik meg a nyugdíjba vonulás rendszere jövőre, álhírnek bizonyult, hogy megszűnne a hagyományos korhatár. Szakértő segít tisztázni, mi is a helyzet.

„2026. január 1-jével gyökeresen átalakul Magyarországon a nyugdíjba vonulás rendszere: megszűnik a hagyományos, merev értelemben vett nyugdíjkorhatár, és a dolgozók sokkal rugalmasabb feltételek mellett dönthetnek arról, mikor mennek nyugdíjba.” Ez az állítás az utóbbi napokban bejárta a magyar sajtót, ám semmi sem igaz belőlehívta föl a figyelmet dr. Farkas András nyugdíjszakértő. 

Nem változik a nyugdíjkorhatár

A NyugdíjGuru alapítója kiemelte: a nyugdíjba vonulás rendszere jövőre is változatlanul ugyanaz marad, mint eddig. Az égvilágon semmi sem változik jövőre az idei szabályozáshoz képest.

Álhírnek bizonyult, hogy megváltozna a nyugdíjkorhatár
Fotó: Catherine Falls Commercial / Getty Images Hungary

Az álhír fontos állításai így hangzottak:

  • gyökeresen átalakul a nyugdíjba vonulás rendszere
  • megszűnik a hagyományos nyugdíjkorhatár
  • a változások az 1961-ben születetteket érintik először
  • jövőre már rugalmasabb feltételekkel lehet nyugdíjba menni

A férfiak jövőre is kizárólag a 65 éves nyugdíjkorhatáruk betöltésével igényelhetnek öregségi nyugdíjat” – jelentette ki a nyugdíjszakértő. Hozzátette: „a korhatár betöltése előtt azonban egy nappal korábban sem jogosultak a férfiak nyugdíjra,

Idézőjel ikon

így nem szűnt meg a nyugdíjkorhatár, a férfiaknak maradt mereven 65 év”.

A nőknél sem változik a helyzet dr. Farkas András szerint. „Az 1957-ben és később született nők nyugdíjkorhatára is másfél évtizede 65 év, de ők a nyugdíjkorhatáruk betöltése előtt a Nők40 kettős időfeltételének teljesítésével igényelhetnek kedvezményes nyugdíjat” – ismertette a szabályokat a szakértő.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?