Egyáltalán nem változik meg a nyugdíjba vonulás rendszere jövőre, álhírnek bizonyult, hogy megszűnne a hagyományos korhatár. Szakértő segít tisztázni, mi is a helyzet.
Pótlólagos nyugdíjemelés címén kapnak az illetékesek egyrészt egy egyösszegű juttatást, másrész mostantól valamivel magasabb ellátást. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
Felmerült, hogy a 13. után a 14. havi nyugdíjat is bevezetheti a magyar kormány: hogy ezt miként teheti meg és mekkora terhet róna az országra, szakértő árulta el.
Magyarországon a férfiak és a nők várható élettartama 65 éves korukban jelentősen rövidebb, mint az uniós átlag. A nyugdíjszakértő szerint ezt érdemes volna beépíteni a korhatár meghatározásának mechanizmusába.
Jelenlegi formájában fenntarthatatlan a magyar nyugdíjrendszer: dr. Farkas András szakértő szerint reform nélkül a finanszírozási problémák miatt 2037-ben akár az egész magyar rendszer bedőlhet.
Bizonyos esetekben a nyugdíjtörvény alapján a tanulmányi időt is beszámítják, mint szolgálati időt. Fontos azonban tisztában lenni a vonatkozó szabályokkal, nehogy kellemetlen meglepetésben legyen részünk.
Azoknak a nőknek, akik a Nők 40 során kérik nyugdíjazásukat, később, amikor betöltik a nyugdíjkorhatárt, nincs lehetőségük arra, hogy újraszámíttassák a nyugdíjalapjuk összegét.
Az árvaellátás alapja az elhunyt szülő nyugdíja – vagyis alapesetben akkor illeti meg a gyermeket ez az ellátás, ha a szülője öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy megfelelő hosszúságú szolgálati időt szerzett.
Bizonyos díjakat, segélyeket és juttatásokat csak akkor vesznek figyelembe a nyugdíj számításakor, ha kedvezően befolyásolják az ellátás összegét, így a hatóság kettős számítást végez.
A nyugdíjszakértő szerint nincs elég pénz a méltányossági nyugdíjemelésre – annak a 700 ezer nyugdíjnak a növelésére, amely 140 ezer forintnál alacsonyabb, kevés a rendelkezésre álló összesen 600 millió forint.
A nők kedvezményes nyugdíjazásának feltételei között szerepel néhány kitétel, amelyet az érintettek roppant igazságtalannak tartanak: például az, hogy maximum 8 évnyi gyermeknevelés számítható be a jogosító időbe.
A végkielégítés is számít a nyugdíj összegének meghatározásakor, ám a legtöbb esetben a szolgálati időt nem növeli. Mint általában, bizonyos kivételek persze azért akadnak.
