Kiszámolták, mikor omlik össze a magyar nyugdíjrendszer: hamarabb, mint gondolnád

Olvasási idő kb. 1 perc

Jelenlegi formájában fenntarthatatlan a magyar nyugdíjrendszer: dr. Farkas András szakértő szerint reform nélkül a finanszírozási problémák miatt 2037-ben akár az egész magyar rendszer bedőlhet.

Szinte közhelynek számít, hogy Magyarországon jóval több az idős ember, mint ahány gyermek születik. Az is hasonlóan igaz, hogy az aktív keresőktől befolyó járulék egyre kevésbé tudja eltartani a nyugdíjasokat. Dr. Farkas András, a NyugdíjGuru alapítója most azt is kiszámolt, hogy meddig tartható fönn jelenlegi formájában a magyar nyugdíjrendszer. 

A Ratkó-unokákat nem bírja már el a nyugdíjrendszer

A kilátások nem túl rózsásak: a szakértő szerint 2037. az az év, amikor a súlyos finanszírozási kockázatok miatt akár be is dőlhet az egész rendszer. Ennek oka, hogy az úgynevezett Ratkó-unokák, vagyis a 1973 és 1977 között születettek jellemzően 2038. és 2042. között fognak nyugdíjba menni.

Ez a korcsoport viszont olyan nagy számú, hogy őket már nem fogja kibírni az amúgy is meglehetősen gyenge lábakon álló magyar nyugdíjrendszer.

A nyugdíjrendszer alapvető átalakítására volna szükség
Fotó: Tatsiana Volkava / Getty Images Hungary

Dr. Farkas András szerint a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságát és méltányosságát is javítani kellene. Ahogy arról korábban a Dívány is beszámolt: a megfelelő időskori ellátás a szakértő szerint úgy jöhet csak létre, ha az állam, a foglalkoztató és a nyugdíjjogosultságot gyűjtő személy együttesen vesz részt a gondoskodásban. Magyarországon azonban jelenleg a foglalkoztatói pillér teljes egészében hiányzik, így csak az öngondoskodás és az állami nyugdíj jön számításba.

 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?