Felmerült, hogy a 13. után a 14. havi nyugdíjat is bevezetheti a magyar kormány: hogy ezt miként teheti meg és mekkora terhet róna az országra, szakértő árulta el.
Farkas András nyugdíjszakérő az Economx-nak nyilatkozott arról, milyen lehetőségeket lát a Lázár János által egy kaposvári fórumon említett potenciális extra juttatás megvalósításában. A nyugdíjasok biztosan nagyon örülnének a dolognak, vélekedik Farkas, de sok kérdés nyitott még: tulajdonképpen semmit nem lehet tudni az esetleges 14. havi nyugdíjjal kapcsolatos részletekről.
Az egyik elképzelés lehet az, hogy a 13. havi nyugdíj koncepcióját lemásolva jelenik meg a rendszerben a 14. havi juttatás, azaz mindenki megkapja havi nyugdíját egy újabb, immár 14. alkalommal – ez azzal járna, hogy megduplázódik annak költségvetési terhe. Jelenleg 585 milliárd forintot kell erre fordítani,
ha jönne a 14. havi is, akkor már 1170 milliárd kellene e célra, ráadásul járulékfedezet nélkül.
Így kevesebb lehet a 14. havi nyugdíj
A szakértő ugyanakkor lát egy másik utat is, amelyet a lengyelek jelöltek ki. Lengyelországban bevezették már ezt a plusznyugdíjat, viszont egységes összeggel, tehát mindenki ugyanannyit kap, függetlenül attól, hogy a nyugdíja alacsony vagy magas. Az ottani minimálnyugdíj a hazai átlagnyugdíjnak felel meg, ha ezt az összeget vezetnék be itthon egységesen, az 250-300 ezer forintos egyszeri juttatás lenne.
Ennek a kisnyugdíjasok igazán örülhetnének.
Farkas András szerint kérdéses, hogy hosszú távon is beépül-e ez a pluszjuttatás a rendszerbe. Azt is problémának látja, hogy a nagyobb nyugdíjra jogosultak egy esetleges egységes összeget – mely alacsonyabb saját juttatásuknál – nem tartanának fairnek.
A szakértő úgy gondolja, érdemes lenne az emelések rendszerét megreformálni, mert az jelenleg csak az inflációt követi, az olló pedig egyre nyílik az aktív keresők és a nyugdíjasok közt.
