Ezt minden nyugdíjasnak tudnia kell a novemberi emelésről

Olvasási idő kb. 2 perc

Pótlólagos nyugdíjemelés címén kapnak az illetékesek egyrészt egy egyösszegű juttatást, másrész mostantól valamivel magasabb ellátást. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.

Szerdától, vagyis a mai naptól kezdi el folyósítani az államkincstár a pótlólagos nyugdíjemelést. Ez tulajdonképpen szinten tartja a nyugdíjak vásárlóértékét, így emelkedést nem jelent – mondta az InfoRádióban dr. Farkas András nyugdíjszakértő. 

Nyugdíjemelés helyett korrekció

A nyugdíjkorrekció oka, hogy a tényleges éves infláció magasabb lett 2025-ben, mint azt a kormány az előző év végén gondolta. Így az inflációkövető nyugdíjemelés elmaradt a valós pénzromlás mértékétől, vagyis a nyugdíjasok tulajdonképpen egész évben pénzhátrányban voltak. Ezt kompenzálja a pótlólagos emelés.

Idézőjel ikon

Idén januárban ugyanis csak 3,2 százalékos emelést kaptak az idősek, miközben az éves infláció 4,8 százalékos volt.

A nyugdíjemelés valójában csak az inflációt követi
Fotó: Szollár Zsófi / Index

Ezt a különbséget, vagyis 1,6 százalékot kapnak meg visszamenőleg a nyugdíjasok. Egy körülbelül 246 ezer forintos átlagnyugdíj esetében ez egy hónapra vetítve közel 4 ezer forint. „Először is minden nyugdíjas kap majd egy egyösszegű juttatást, ez 11 hónapra vonatkozó kiegészítés ugyanis a január és október közötti 10 naptári hónapra, valamint a 2025 februárban kifizetett 13. havi nyugdíjra is vonatkozik. Ez tehát összesen körülbelül 44 ezer forint” – mondta dr. Farkas András.

Idézőjel ikon

A novemberi és a decemberi nyugdíj már az átlagosan 4 ezer forinttal megnövelt összeggel érkezik majd.

Mindez jól hangzik, ám a szakértő hangsúlyozta: „a nyugdíj összege maga nem nő, a nyugdíjas ugyanazt tudja megvenni a pénzéből, mint tavaly, az időközi árváltozásokat veszi figyelembe az emelés”. Ahhoz, hogy a nyugdíjak növekedhessenek, a nyugdíjakat valamilyen módon a nettó keresetek növekedéséhez kellene kötni.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?