Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az étkezésnek fontos szerep juthat az enyhébb vesebántalmak megelőzésében és gyógyításában, a veseműködés súlyosabb zavarai esetén pedig a helyes étrend segíthet elodázni a művesekezelést, illetve a veseátültetést. Milyen ételeket kerüljünk a vesénk megóvása érdekében? Az orvos válaszol.
Számos enyhébb vagy súlyosabb vesebetegség létezik, amely az orvosi beavatkozás mellett az étrend megváltoztatását is szükségessé teszi. A veseproblémák megelőzésének módjáról és az egyik leggyakoribb vesebetegség, a vesekő kezeléséről dr. Bakonyi Géza nefrológust kérdeztük.
A nem megfelelően kezelt fertőzések (pl. hólyaghurut), valamint a kötőszöveti és más betegségek (pl. magas vérnyomás) károsítják a vesét, és gátolják abban, hogy hatékonyan kiszűrje az anyagcsere bomlástermékeit. Vesebetegség egyébként a diabétesz késői szövődményeként is kialakulhat, az érintettek számára speciális diétát dolgoztak ki.
Az egyik leggyakoribb vesebetegség: a vesekő
A vesekő megelőzésének legjobb módja, ha minél több vizet iszunk: a vese egészségének megőrzése és a vesekőképződés megakadályozása érdekében legalább napi 2-3 liter folyadékot kell meginni, de a betegségre hajlamosaknak még ennél is többet. A hőség, a testmozgás és a hasmenés kiszáradást okozhat, ez pedig a vizeletben a kőképző anyagok besűrűsödését idézheti elő.
A tünetek – köztük a hátban, a bordák és a medence között fellépő, majd az ágyéktájra is áthúzódó éles fájdalom – addig nem múlnak el, amíg a kő a vizelettel el nem távozik. (Az eltávozott követ ajánlott megőrizni későbbi elemzés céljára, összetétele ugyanis sokat mond a gyógyítás lehetséges módjáról.)
Míg a vesekőnek a vizelettel való távozása nagy fájdalommal jár, a vesében maradt kő nem okoz panaszt, viszont rendkívül veszélyes lehet. Ha nagyra nő, a vizeletáramlást akadályozva vesemedence-gyulladást idézhet elő, amely a veseelégtelenség egyik gyakori oka.
A veseelégtelenség
Ha a veseműködés leáll, a vérben felhalmozódnak a mérgező salakanyagok, és előáll az urémia (húgyvérűség), ami émelygéssel, hányással és álmossággal jár, és kezelés nélkül halálos kimenetelű. A veseelégtelenség lehet heveny – kialakulhat vesebetegség, fertőzés, heveny keringési zavar következtében. Ha a beteg orvoshoz kerül, és megkapja a megfelelő kezelést, a baj nyom nélkül elmúlhat, azonban ha a szövetek véglegesen károsodtak, idült veseelégtelenség lép fel: ez más vesebetegség, magas vérnyomás vagy cukorbetegség szövődményeként is előállhat. Ha a betegség súlyosbodását nem lehet megakadályozni, elkerülhetetlenné válik a rendszeres művesekezelés vagy a veseátültetés, ám biztató példák sokasága mutatja, hogy gondosan megtervezett és betartott diétával az állapotromlás megállítható, a művesekezelés elodázható.
Hogyan alakul ki a vesekő?
A vesekő leggyakrabban kalcium-oxalátból vagy kalcium-foszfátból áll. A húgyvezeték fertőződése nyomán magnézium-ammónium-foszfát összetételű kő (ún. struvit) képződhet, köszvényeseknél és leukémiás betegeknél pedig húgysavkő alakulhat ki. Még ritkább a cisztinkő, amely veleszületett betegség eredménye: a beteg csak úgy tudja elejét venni a kőképződésnek, ha egész életén át rendkívül sok (napi 7 liter) folyadékot iszik.
Korábban úgy hitték, hogy a (tejtermékekben található) kalcium bevitelének csökkentése véd az oxalátkövek kialakulásával szemben, ám kiderült, hogy ez nem így van: a kalcium-oxalát-kövek képződésében a bizonyos élelmiszerekben is jelen lévő oxálsav játssza a legfontosabb szerepet: ha a kalciumfogyasztás csökken, több oxalát szívódik fel.
Egyes szakemberek ezért az oxalátban gazdag élelmiszerek (cékla, csokoládé, rebarbara, földimogyoró, spenót, sóska, eper, málna) fogyasztásának csökkentését és a kalcium bevitelének növelését javasolják.
„A kalcium-oxalát-kövek képződése ellen hatnak a nagy rosttartalmú gabona- és zöldségfélékben megtalálható fitátok is, ezek a komplex szénhidrát-molekulák ugyanis a vizelettel kiürülve gátolják a kristályképződést” – mondta a Díványnak dr. Bakonyi Géza belgyógyász, nefrológus, majd hozzátette, ha a vesekő mindezek ellenére megmarad, műtétre lehet szükség.
A megfelelő étrend
Az ideális testsúlyú beteg ajánlott energiafelvétele 35 kcal testsúlykilogrammonként, ennek fele szénhidrátokból kell álljon, méghozzá inkább keményítőből, semmint egyszerű cukrokból. Az orvos megkérdezése nélkül azonban sose határozz a diéta felől!
Kevesebb fehérje
Általában a vesebetegeknek jót tesz, ha mérséklik fehérjefogyasztásukat. Ez enyhíti a tüneteket – étvágytalanságot, émelygést, hányást –, amelyek azért álltak elő, mert a vese nem képes kiválasztani a máj fehérjebontó munkája során képződő vegyületeket. A vesére háruló teher csökkentése érdekében a táplálkozási szakemberek pontosan kimért, a szervezet fehérjeigényét éppen kielégítő adagokban javasolják a hús, hal, tojás és tej fogyasztását. Azoknál, akik bizonyos ételeket nem vesznek magukhoz (például vegetáriánusok vagy vegánok), mindezt más táplálékokkal lehet helyettesíteni.
Mérsékelt sóbevitel
Vesebetegség esetén a nátrium- és sófogyasztást azért kell korlátozni, mert a rosszul működő vese nem képes megfelelően szabályozni a vér nátriumszintjét. Ha emelkedik a nátriumszint, szomjúság lép fel, a szervezetnek ugyanis folyadékra van szüksége ahhoz, hogy a nátrium koncentrációját csökkenthesse. A beteg vese azonban nem képes kiválasztani a nátriumfelesleget, és a szervezet emiatt visszatartja a folyadékot, amely a szövetekben felgyűlve vizenyőt (ödémát) okozhat. Ennek legfeltűnőbb tünete a szemkörnyéki és bokatáji duzzanat, illetve a tüdővizenyő, amely légzési nehézségekhez vezethet.
„A nátrium-klorid fokozott fogyasztása fokozza a kalciumürítést, aminek következtében a vizelet kalciumban túltelítetté válik és nő a kalciumkövek képződésének a veszélye. A sóbevitel és az állati fehérje bevitelének együttes mérséklése jelentősen csökkenti a vizelet kalciumtartalmát és ezáltal a kalciumtartalmú vesekövek kialakulásának a veszélyét” – magyarázta dr. Bakonyi Géza. Tudod, hogy mely ételekben bújik meg különösen sok nátrium-klorid? A legtöbb feldolgozott élelmiszerben, a tartósítóipari termékekben, valamint a gyorséttermek kínálatában.
Kálium és foszfor
Súlyosbodó vesebetegségben a vese nehezebben választja ki a kálium- és foszforfelesleget. Ilyenkor korlátozni kell a káliumban gazdag élelmiszerek fogyasztását, nehogy a vér káliumszintje magasra szökjön, ami izomgyengeséget okoz, és árt a szívnek. Sok kálium van többek között az avokádóban, körtében, banánban, hüvelyesekben, olajos magvakban, aszalt gyümölcsökben, csokoládéban, tejkaramellában, de a neszkávé és a tejben oldódó italporok is tartalmaznak káliumot.
Bár a vesebetegeknek a jó emésztés érdekében általában rostanyagokban gazdag táplálkozást javasolnak, a sok káliumot és foszfort tartalmazó teljes kiőrlésű gabonafélék, hüvelyesek, gyümölcsök és zöldségek fogyasztását mégis korlátozni kell. A fő káliumforrásnak számító friss gyümölcsöket és zöldségeket a káliumszegény diétán élőknek párolva vagy kompótként ajánlott fogyasztani, mert a főzés során ez az ásványi anyag elvész.
Az egészséges csontozathoz elengedhetetlen a foszfor és kalcium egyensúlyának fenntartása, ugyanis ha ezeknek az ásványi anyagoknak az ideális aránya megbomlik, a vér foszfátszintje megnő, és csökken a kalciumszint, ami idővel csontbetegséghez vezet. A foszforfogyasztás korlátozásával tehát fenntartható a megfelelő foszforszint, és elkerülhető a kalciumvesztés. Egyes esetekben szükség lehet a foszforkiválasztást elősegítő gyógyszerek szedésére is. Sok fehérjedús táplálék (pl. hús, sajt, tojás, tej) foszfort is tartalmaz, ami további bonyodalmakat okozhat az étkezés egyensúlyának kialakításában.
Ami segíthet: citrát
„A citrát, vagyis a citromsav sója az anyagcsere-folyamatok során a szervezetben képződve a vizelettel kiürül és gátolja a kalcium-oxalát kicsapódását. Mivel vizelet citráttartalmát a káliumbevitel növeli, ezért a kőképződés megelőzésében kiemelkedően fontos a nagy citrát- és káliumtartalmú gyümölcsök és zöldségek fogyasztása. Már kialakult vesebetegség esetén azonban való igaz, hogy káliummegszorítás szükséges” – mondta dr. Bakonyi Géza.
A fokozott szénhidrátbevitel, elsősorban az édesítésre használt fruktóz (gyümölcscukor) kockázata
„A fruktóz túlzott mértékű bevitele fokozza a kalcium ürítését a vizelettel, aminek eredményeképpen nő a kalciumkövek képződésének a kockázata, emellett a gyümölcscukor elősegíti a húgysavképződést és csökkenti a vesében a vizeletet lúgosító ammónia képződését is, ezáltal növeli a húgysavkövek kialakulásának a veszélyét” – tette hozzá a szakember, aki szerint a nagy mennyiségű fruktózt tartalmazó kukoricasziruppal édesített üdítők, gyümölcsjoghurtok, édes aprósütemények fogyasztása jelenti az igazi veszélyt, nem az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen gyümölcsök fogyasztása.
Csak óvatosan a C-vitaminnal!
„A C-vitamin a szervezet anyagcsere-folyamataiban oxaláttá alakul, így a nagy mennyiségű C-vitamin-fogyasztás fokozza a kalcium-oxalát-kövek képződésének kockázatát. A C-vitamin ajánlott napi adagja 90 mg, ekkora mennyiség még nem okoz gondot, de a manapság igen divatos, egészségmegőrzőnek gondolt napi 1000 mg vagy ennél is több C-vitamin fogyasztásától mindenképpen óvni kell a kalciumkövességre hajlamos egyéneket” – figyelmeztet dr. Bakonyi Géza.
Folyadékbevitel és vízhajtó növények
Ami a folyadékbevitelt illeti, azt is minden esetben a beteg állapotához kell igazítani, és állandóan figyelemmel kell kísérni, a túl sok folyadék ugyanis vizenyő kialakulásához vezethet.
A vizelethajtó tulajdonságáról ismert pitypangot a vesebetegség miatt kialakuló folyadék-visszatartás kezelésére használják, de a vízhajtó gyógynövények közé tartozik a mezei zsurló, a medveszőlőlevél, a lestyángyökér és a tövises iglice is. Krónikus vesebetegség esetén pedig borostyánlevelet, tarackbúzát és nyírfalevelet érdemes rendszeresen fogyasztani.
