Egyre többen szenvednek szorongásos betegségtől, aminek enyhítésére a mindfulness és az együttérző gondolkodás gyógyírt jelenthet.
A szorongásos zavarok világszerte a leggyakoribb lelki betegségnek számítanak: a statisztikák szerint az emberek egynegyede átél hasonló problémát élete során. A szorongás tünetei – a folyamatos aggódás, felesleges félelem és állandó feszültség – megkeserítik a mindennapokat. A Psychology Today hasábjain szakértők beszélnek róla, hogyan enyhítheted a kínzó szorongást.
Gyakorolj együttérzést
Számtalan olyan stresszhelyzettel szembesülünk a mindennapokban, amely megágyazhat a szorongásnak. A folyamatos munkahelyi stressz, a teljesítménykényszer, az alváshiány és az állandó kritikus hozzáállás önmagadhoz készültségi állapotba hozza a szervezeted, és ha ez állandósul, akkor annak komoly egészségkárosító hatása van: többek közt tönkreteszi az immunrendszert, a vérnyomást, és gyulladásos betegségek kialakulásához vezet – magyarázza dr. James R. Doty agysebész, a Stanford Egyetem témával foglalkozó központjának (CCARE) alapítója és vezetője.
A szakember szerint a megoldás a problémára az együttérzés gyakorlása, vagyis az, hogy kedvességgel, szeretettel és segítőkészséggel viszonyulsz mind a mások, mind a saját problémáidhoz. Az együttérzés képességének kifejlesztése révén új szemszögből láthatod a világot, és rájössz, mennyire feleslegesen tulajdonítasz hatalmas érzelmi súlyt bizonyos eseményeknek és dolgoknak.
Doty, aki a buddhizmusból merítette módszerének alapjait, A varázsbolt című könyvében írja le részletesen az együttérzés gyakorlásának titkát, melynek segítségével bonyolult műtétek közben is képes volt megőrizni hidegvérét és türelmét. A legfontosabb, hogy tudatosítsd magadban: a negatív események maguktól is megtörténnek, nem te vagy a felelős értük. Ha a főnököd jól leszid, lehetséges, hogy csupán rossz napja van.
Értsd meg, hogy nem csak te szenvedsz: mindenki más ugyanúgy a boldogságra törekszik és menekül a fájdalom elől, mint te. Ez alól a zsémbes főnököd és a bosszantó szomszédok sem kivételek. A negativizmusra adott negatív válasz csak még több gondot szül. Mielőtt dühbe gurulnál, állj meg egy pillanatra, nézz magadba, vegyél pár nagy levegőt, és kívánd a téged felbosszantó személynek, hogy minél hamarabb megtalálja a boldogságot, illetve minél kevesebbet szenvedjen.
Nem te vagy a hibás
Kristin Neff pszichológus azt tanácsolja, ha rád tör a depresszió és a letörtség, vegyél mély levegőt és gondold át a következő három dolgot. Először is ahelyett, hogy magadat támadod, a mindfulness szellemében koncentrálj a pillanatra, vizsgáld meg, hogy mit érzel éppen. Szomorú vagy? Ijedt? Megbántott? Dühös? Zavarodott? A következő lépésben tudatosítsd magadban, hogy mindenki követ el hibákat. Mások ugyanúgy hoznak rossz döntéseket vagy okoznak véletlen problémákat, ezért nem szabad magadat gyűlölni. Végezetül nyugtasd meg magadat néhány kedves szóval, sőt akár meg is ölelheted saját magad.
Ez a fajta pozitív gondolkodás feltölt energiával és elűzi a szorongás démonait. Ha aggasztó, problémás szituációba kerülsz, állj meg néhány pillanatra, és gondold át a dolgokat. Ne hagyd, hogy elárasszanak a negatív érzések, inkább koncentrálj arra, miként gyakorolhatsz együttérzést mások és saját magad irányában, és tanuld meg elengedni a dühöt és a feszültséget.
