együttérzés - Dívány

A mások érzéseihez való kapcsolódás lételeme kapcsolatainknak, amit gyakran az empátia és az együttérzés útján fejezünk ki. Fogós kérdés lehet, ha elgondolkozunk azon, mit is jelent pontosan ez a két kifejezés. Mindkettőt használjuk a mindennapi szóhasználatunkban, gyakran egymás szinonimájaként is. A két érzés nehezen elkülöníthető, ám mégis van közöttük különbség. A szavak teremtőerővel bírnak, így érdemes tisztázni önmagunkban valódi jelentésüket!

Ismerős a helyzet, amikor valaki épp elmond egy személyes történetet, de te alig találod a szavakat, csak esetlenül tudsz reagálni? Segítünk, hogy legközelebb ez már ne így legyen! Avagy mit javasolnak a pszichológusok, hogyan beszélgessünk azzal, aki épp nehézségeken megy keresztül?

Jó hír, hogy nem csak velünk született jellemzőink határozzák meg azt, sikeres emberek leszünk-e: a gyerekek sikeres életéért a szülők is tehetnek!

„Már megint elcsesztem.” „Totál idióta vagyok”. „Hihetetlen, hogy még mindig itt tartok.” Ismerős mondatok? Bár időnként mindannyian beleesünk a túlzott önkritikusság csapdájába, vannak, akiknél a legkisebb hiba is a negatív belső beszéd gyötrő hullámait indítja el, hogy aztán órákig azon pörögjenek, mit csináltak rosszul. Szerencsére van kiút: az önmagunkkal szembeni túlzott szigor ugyanúgy megváltoztatható, mint bármilyen más szokásunk. De csak akkor, ha tudjuk, milyen tényezők tartják fenn.

A másokkal való együttérzésnek sokféle formája lehet. Segíthetünk egy szorult helyzetben lévő családtagunknak vagy barátunknak, de kiállhatunk és támogathatjuk a társadalmi kisebbségeket is.

Friss kutatásban vizsgálták, hogyan alakítja a szimpátiánkat valakivel szemben, ha azt tudjuk, neki ki a rokonszenves. Azaz: szimpátia másodkézből.

A gyerekek első hat évükben jellemzően egocentrikusak, önzők. Ez azonban természetes. Szülőként mégis tehetünk valamit a gyorsabb fejlődés érdekében: tükrözni az érzelmeiket, és sokat mesélni.

Empatikusnak lenni kifejezetten jó tulajdonság: képesek vagyunk együttérezni másokkal, meghallgatni őket, odafigyelni rájuk, beleélni magunkat a másik helyzetébe. Lehet, hogy néha túlságosan is?

„Körülbelül három nagyregényre elegendő élményt” gyűjtött másfél év alatt a Hős utcai szegregátumban, mégis „vékonyka”, ám annál fontosabb verseskötettel jelentkezik a Margó fesztiválon Erdős Virág. A József Attila-díjas költő rengeteg portréfotót is készített az ott élőkről, amelyek a családok hűtőjén talán mindmáig megtalálhatók, de a Hősöm című könyvbe nem kerültek be. Hogyan éri el mégis a kötet, hogy ennyire mély és sokszor felkavaró benyomásokat szerezhetünk a lakók életéről anélkül, hogy látnánk az arcukat? Erről beszélgettünk a szerzővel, aki azt is elmondta, miért lényeges az önkontroll, ha nálunk kiszolgáltatottabb emberek felé fordulunk.

Egyre többen szenvednek szorongásos betegségtől, aminek enyhítésére a mindfulness és az együttérző gondolkodás gyógyírt jelenthet.

Bár eddig úgy gondoltuk, hogy ez a képességünk csak egyéves kor után alakul ki, kiderült, hogy már 6 hónaposan is empátiát mutatnak a gyerekek az áldozatok iránt.

Hillary Jordan első regénye, a két amerikai család tragédiáját elbeszélő Mudbound – Sárfészek a társadalmi változások irodalmának alapdarabja. Könyvajánló.