Külsőnkön kívül egy rakás „ösztönös” tulajdonságunk kialakul már mielőtt megszületünk, ilyen például, hogy jobb- vagy balkezesek leszünk, milyen lesz az ujjlenyomatunk vagy hogy mennyi tesztoszteron jut nekünk.
Hogy pontosan mikor is kezdődik az emberi élet, arról sokat vitatkoznak, de abban a legtöbben egyetértenek, hogy nem a születéssel. Annyi minden történik már az anyaméhben, ami meghatározza, hogy kik vagyunk, kik leszünk, hogy tulajdonképpen kimondhatjuk: már azelőtt saját magunk vagyunk, mielőtt egyáltalán a világra jönnénk. A BBC összeállítása megmutatja, milyen meghatározó dolgok dőlnek el az alatt a kilenc hónap alatt.
Te vagy a győztes
A fogantatáskor 250 milliónyi hímivarsejt versenyzik egymással, amelyek közül egyetlenegy ér célba, vagyis termékenyíti meg a petesejtet. Bizonyos szempontból már ebben a pillanatban eldől, ki is lesz belőled, hiszen a születendő gyerek neme a nyertes hímivarsejt nemi kromoszómáitól függ. X kromoszóma esetén lány, Y kromoszóma esetén fiú utód várható. A hím- és a női ivarsejt egyesülve egyedi génkombinációt hoz létre, amelynek eredménye kilenc hónap fejlődést követően a világra jött apró emberi lény.
A legelső túlélési teszten már néhány nappal később átesünk, amikor a megtermékenyített petesejt beágyazódik a méh nyálkahártyájába. Az esetek kétharmadában ugyanis a petesejt elhal, mielőtt beágyazódna – ilyenkor a nő észre sem veszi, hogy megtörtént a fogantatás. A „tesztet” sikerrel vevő petesejtek beindítják a HCG hormon termelődését, és elindulnak a fejlődés rögös útján.
Négy héttel később már látható az embrió testformája, megjelennek a végtagok, és kezdenek formálódni a legjellegzetesebb fizikai jellemzők, az ezt követő pár hétben pedig megindul az arcvonások kialakulása: az arc formája tizennégy különböző struktúra egymáshoz illesztésével alakul ki, amelyek mindenkinél ugyanolyanok, de az arcvonásokat a szülőktől nyert gének kombinációja hozza létre. Ez pedig teljesen egyedi, nincs is a világon két egyforma arc.
Egyedivé válsz
Nyolchetes kortól kezdve magzatról beszélünk. Tizenegy hetes korban már kialakultak a végtagok, melyeket a magzat képes mozgatni és behajlítani, és már ekkor jobban szereti használni teste egyik oldalát a másiknál. A magzatok 90 százaléka a jobb,10 százalékuk a bal oldalt részesíti előnyben – az előbbiekből lesznek a jobb-, utóbbiakból pedig a balkezes gyerekek. Az emberiség kevesebb mint 1 százaléka számít kétkezesnek. A tudósok szerint a kezesség is genetikai okokra vezethető vissza.
A 10-17. hét között alakul ki az ujjlenyomat, mely a bolygó minden más lakójától megkülönböztet egy embert – még az egypetéjű ikrek is más ujjlenyomattal rendelkeznek. Az ujjlenyomat mintázatát az ujjakra nehezedő magzatvíznyomás alakítja ki.
A fejlődés során kialakul a magzat immunrendszere is. Tizennégy hetes korban megjelennek a szervezetben a HLA (humán leukocita antigén) proteinek, amelyek segítenek az immunrendszernek a káros baktériumok és vírusok felismerésében. Több ezer különféle HLA-kombináció létezik – a ránk jellemző egyedi mixtúrát a szüleinktől örököljük. A szakemberek feltételezése szerint felnőttkorban egyedi HLA-kombinációnk dönti el, hogy mások milyen illatúnak éreznek: az ideális szexuális partner olyan valaki, akinek markánsan eltér a HLA-mixtúrája.
Látni kezded a világot
A magzat nyolchetes korában – tesztoszteronszintjének függvényében – kialakulnak a férfi vagy női nemi szervek és a látható nemi jelleg. Tizenöt hetes korban pedig a tesztoszteron az agy kifejlődésében játszik szerepet. A fiú magzatok esetében a herék által termelt nagy mennyiségű tesztoszteron férfiasabbnak tartott személyiségjegyeket, például nagyobb kockázatvállalási hajlamot alakít ki. A lány magzatok ezzel szemben jóval kisebb mennyiségű tesztoszteronhoz jutnak, ami a mellékveséből, illetve az anyától származik. Érdekesség, hogy minél több tesztoszteronhoz jut valaki az anyaméhben, felnőttként annál hosszabb lesz a gyűrűsujja a mutatóujjához viszonyítva.
28 hetes korban a magzat kinyitja a szemét, de ekkor még csupán a hasfalon átszűrődő vörös fényt látja. A színérzékelés azonban már kialakul ekkorra, köszönhetően a szemben található kúpsejteknek, amelyek a fény hullámhosszának felfogásáért felelnek, vagyis megkülönböztetik a kék, a zöld és a vörös színeket. Egy átlagos ember tízmillió különböző színt képes megkülönböztetni, a férfiak nyolc, a nők fél százaléka azonban színtévesztőnek születik, vagyis nem rendelkezik az összes szükséges felfogó sejttel. Egyesek viszont egy negyedik kúpsejttel is rendelkeznek, amelynek köszönhetően élénkebben látják a színeket.
A magzat kilenc hónap alatt egyetlen sejtből egy több trillió sejtből álló organizmussá fejlődik, és készen áll arra, hogy megszülessen. A csecsemő születéskori méretét és súlyát számos tényező meghatározza, például a baba neme, rassza, illetve a szülőktől örökölt gének. Emellett az anya várandósság alatti étrendje, stressz-szintje, illetve különböző szokásai, például a dohányzás is módosíthatja a fejlődést. Kutatások szerint a születéskori súly kihatással van a későbbi életre is, például befolyásolhatja a felnőttkori testtömegindexet, a cukorbetegség kialakulásának esélyét, illetve a kognitív képességeket is.
