A nőnek két évtizeden keresztül nem sikerült teherbe esnie, mígnem az orvosok mesterséges intelligenciát vetettek be, melynek a segítségével a csodával határos módon végbement a mesterséges megtermékenyítés.
Egy amerikai házaspár hosszú, szívszorító út végére érkezett: a feleség évekig tartó tömérdek sikertelen megtermékenyítési (IVF) beavatkozás után végre gyermeket vár. A fordulatot egy új, mesterséges intelligencia alapján működő eljárás hozta meg.
A fogamzás kérdése nem csak a nők ügye, hiszen sokszor a férfi oldaláról ütközik akadályba a megtermékenyülés, ez pedig kihat a párkapcsolatra és az önbecsülésre is. A családalapításra készülő férfiak számára ezért kulcskérdés az egészséges sperma. De mi minden befolyásolja a spermaszámot és az ondó minőségét? Most kiderül.
A szervezeten kívüli megtermékenyítés eljárása új dimenzióba helyezte a szülőképesség felső korhatárával kapcsolatos elképzeléseket: egyre-másra jönnek a hírek a 60-as, sőt, a 70-es éveikben járó újdonsült és boldog kismamákról. Ugyanakkor megjelent az etikai nézőpont is, amelynek egyik első markáns megszólaltatója egy pápa volt.
Aki próbált már teherbe esni és legalább egyszer kudarcot vallott, az tudja, hogy nőként tulajdonképpen bármire hajlandók vagyunk a gyerekért. Drága étrend-kiegészítőket szedünk, orvosokhoz járunk, mindent és mindenkit csatasorba állítunk. Na de ananász… meg férgek?!
Tényleg a X- és Y-kromoszómát hordozó hímivarsejtek eltérő gyorsaságától függ, hogy fiú- vagy lánygyerek születik? Japán tudósok ennek jártak utána.
Külsőnkön kívül egy rakás „ösztönös” tulajdonságunk kialakul már mielőtt megszületünk, ilyen például, hogy jobb- vagy balkezesek leszünk, milyen lesz az ujjlenyomatunk vagy hogy mennyi tesztoszteron jut nekünk.
A hirdetés szerint a lottóhúzás győztese ingyen kaphatja meg az amúgy 13 ezer fontba kerülő teljes kezelést.
