A meddőség nemcsak az első babára várókat érintheti, és sokszor egészen váratlanul jelenik meg egy már működőnek hitt élethelyzetben.
Finnországban a kismamák a baba érkezése előtt egy különleges állami ajándékot kapnak: egy kartondobozt, amely tele van a csecsemő számára szükséges ruhákkal, ágyneművel és apró játékokkal. A doboz aljában egy kis matrac is található így az, az újszülött biztonságos első fekhelye is lehet. A hagyomány célja, hogy minden gyerek egyenlő esélyekkel induljon, függetlenül a család anyagi helyzetétől.
A legáldottabb és leginkább rettegett állapot egy időre is eshet – ez a terhességhez társuló emlőrák. Ennek a legrosszabbkor érkező betegségnek a tüneteiről, előfordulási gyakoriságáról, specialitásairól, kivizsgálási és kezelési lehetőségeiről Prof. Dr. Dank Magdolna, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója adott interjút a Díványnak.
Noha arról sosem voltak rendes adatok, hogy várandósságuk alatt mennyien élnek különféle szerekkel, a becsült adatok szerint a kismamák 40 százaléka szed altatót vagy nyugtatót. Ez nem kevesebbet jelent, mint hogy tízből négy gyermeket váró nő fogyaszt gyógyszert. A helyzetükről, a lehetőségeikről és a szerhasználati szokásaikról Oberth Bettinát, a Józan Babák Egyesület elnökét kérdeztük.
Az 1986. április 26-án bekövetkezett, ám valódi mértékét sokáig titkolt csernobili katasztrófa radioaktív sugárzása több százszorosa volt a második világháborúban Hirosimára dobott atombombák keltette sugárzásnak. Még abban az évben számos szovjet várandós nőt vettek rá felsőbb utasításra a művi vetélésre, de egy terhesség még mifelénk sem volt akkoriban izgalmaktól mentes.
Harcsa Veronikát Japánban hamarabb ismerték, mint itthon, az elmúlt években fellépései fele külföldön volt. Most mégis jó időre Budapesten rendezkedett be, hiszen hamarosan édesanya lesz.
A statisztikák szerint abban az esetben, ha az első várandósság nehezen sikerült egy párnak, másodszorra sokkal gyorsabban esik teherbe az édesanya. A kutatók érdekes okokat fedeztek fel a furcsa jelenség hátterében.
Az ősi hiedelmek és babonás szokások olykor még a 21. századi világban is nehezen halnak ki: a nyugat-afrikai Ghánában létezik egy falu, ahol törvény tiltja a gyerekszülést és a temetést, ezek a cselekedetek ugyanis magukra vonnák az istenek haragját.
A legtöbb boldog, közös jövőjét komolyan gondoló pár életében elérkezik egyszer az érzés, hogy szeretnének kisbabát, ám összehozni nem mindig olyan könnyű, mint azt sokan gondolnák. Ilyenkor jön a kuruzslások sokasága, és persze minden természetes és akár orvosi trükk, amik bevethetők a cél érdekében. Pedig az is lehet, hogy a megoldás jóval egyszerűbb, mint a fürjtojás-barna sör kombó napi fogyasztása.
Bekapta a legyet – mondjuk szlengkifejezéssel nőismerősünkre, aki váratlanul, gyakran házasságon kívül teherbe esett. Mi köze a légynek a várandóssághoz, és miért landol a hasában a hölgynek, aki akarata ellenére vár babát?
Így vasárnap délelőtt 600 hozzászólásnál jár az a videó, amin egy 36 hetes kismama megmutatta, milyen ügyesen zumbázik. A Táncolni Nagyon Jó csoport közönsége azonban egészen másképp reagált, ami nagyon fontos üzenetet hordoz a társadalom szempontjából.
A csokoládét az ősi majáknak köszönhetjük, akik számára a kakaóbab nem csupán élvezeti cikk volt, de szerves része vallási kultuszuknak és társadalmi életüknek is. A spanyolok 1521-ben hozták haza Európába a kakaóbabot, melynek porrá őrölt magjából a majákhoz hasonlóan ízletes italt készítettek, azonban fahéjat is tettek hozzá. De vajon a kismamákra és a babákra hogyan hat egyik évszázados kedvencünk? Már mutatjuk is.
