Rengeteg kutatás mutatja ki, hogy a kevés alvásnak milyen káros következményei vannak, ezért aztán sokat kutatják az alvászavart, csak hát nem mindig egyszerű segíteni rajta. Most újabb összefüggésre lettek figyelmesek: kiderült, hogy az alvás szempontjából sem mindegy, mennyi vitamint és ásványi anyagot viszünk be a szervezetünkbe.
A legtöbb ember nem alszik eleget, és azok is sokan vannak, akik az ajánlott vitaminokból és ásványi anyagokból keveset fogyasztanak. Mint kiderült, ez nem véletlen: a Neuroscience News beszámolója szerint a két tényező között szoros összefüggés van.
Mindkettő probléma
Amerikai kutatók a Nemzeti Egészség- és Táplálkozási Felmérés (NHANES) keretében vizsgálták, hogyan függ össze az alvás mennyisége a vitaminfogyasztás mértékével. Az eredmények szerint azok, akik éjszakánként kevesebb mint hét órát alszanak, átlagosan kevesebb A-, D-, B1- és B3-vitamint, magnéziumot, kalciumot, cinket és foszfort fogyasztottak.
A felmérés tanulságai alapján ez a jelenség inkább a nőket érinti, de amikor a vitaminhiányt különböző táplálékkiegészítőkkel pótolják, akkor csökkenthető a probléma. Az eredmények megerősítik az erre vonatkozó korábbi tapasztalatokat, és azt mutatják, hogy a megfelelő tápanyagbevitel – akár táplálékkiegészítők formájában – segíthet a kevés alvás miatt kialakuló alvászavarok esetében.
A mikrotápanyagok olyan vitaminok és ásványi anyagok, amelyekre a szervezetünknek szüksége van az egészséges működéshez, de termelni nem tudjuk őket. Világszerte emberek milliárdjai szenvednek mikrotápanyag-hiányban, annak ellenére, hogy számos tanulmány kimutatta már, milyen fontos szerepet játszanak a növekedésben és a fejlődésben, a betegségek megelőzésében és a gyógyulásban, valamint a különböző testi funkciók működésében – mint például az alvás.
A kutatók azonban felhívják a figyelmet arra, hogy a tanulmány retrospektív vizsgálaton alapszik, ezért az ok-okozati összefüggés egyelőre nem világos. „Akár a nem megfelelő tápanyagbevitel okozza az alvászavarokat, akár fordítva, mindenképp szükség van arra, hogy ezt meghatározzuk” – magyarázza Chioma Ikonte, a tanulmány szerzője.
