A doktornő, akinek babák milliói köszönhetik életüket

A folsav magzatvédő hatása tudományos bizonyítékokon alapuló tény. Kevesen tudják azonban, hogy már a fogantatás előtt is érdemes szedni ahhoz, hogy a magzatot megóvjuk a velőcsőzáródási rendellenességek kialakulásától.

Nők milliói szednek folsavat a terhességük alatt, hogy megóvják magzatuk egészségét. Azt viszont jóval kevesebben tudják, hogy ki volt az, akinek ezért köszönettel tartozunk. Lucy Wills az 1920-as években Indiában fedezte fel a vitamin jótékony hatásait, a részletekről a Vox számolt be.

Te eleget szedsz?

Wills 1888-ban született Angliában, majd 1911-ben ő volt az egyik első nő, aki botanikai és geológiai diplomát szerzett a Cambridge-i Egyetemen. Indiai munkája során azt látta, hogy az ottani textilmunkások között gyakran előfordul a terhesség alatt vérszegénység, ami fáradtsághoz, szívproblémákhoz, hasmenéshez, sőt sokszor halálhoz vezetett.

Manapság az egészségügyi szervezetek ajánlása napi 400 mikrogramm folsav fogyasztását javasolja minden termékeny nő számára.

Az avokádóban sok a folsav
Az avokádóban sok a folsavFotó: Shutterstock

A Wills-faktor

Wills kutatni kezdte a jelenséget, idővel pedig világossá vált számára, hogy a vérszegénység kialakulása mögött nem kórokozó áll, tehát nem fertőzés okozta a problémákat. Az is feltűnt neki, hogy a tehetősebb nők körében ritkábban fordulnak elő a tünetek, így felmerült benne, hogy a vérszegénység kialakulása összefügghet a táplálkozási szokásokkal.

Patkányokon végzett vizsgálataival arra jutott, hogy a B-vitaminban gazdag sörélesztő és a máj fogyasztása hatékony megoldást jelenthet. Ezek tudatában Wills visszatért a terepre, és olyan nőket kezdett kezelni, akik terhességük alatt vérszegénységben szenvedtek. Úgy tűnt, a sörélesztő és a máj is működik: a kezelt nők gyorsan visszanyerték étvágyukat, a kezelés negyedik napján pedig a vörösvértestjeik száma is megnőtt. Az eredményeket a British Medical Journal 1931-es kiadásában tették közzé, ekkor Wills azt is elismerte, hogy nem biztos benne, pontosan mitől javult a betegek állapota. Éppen ezért 1941-ig, amíg a folsavat – a javulást eredményező vitamint – először izolálták spenótból, a titkos összetevőt csak Wills-faktorként emlegették.

Valóban szükségünk van rá

Wills felfedezése óta azonban a tudósok kiderítették, hogy a folsav nemcsak a terhes nők szervezetére van jó hatással, de a magzat agyfejlődésében is kulcsfontosságú szerepet tölt be, amennyiben jelentősen csökkenti a velőcsőzáródási rendellenességek kockázatát. A magzati idegrendszer fejlődése során az agy és a gerincvelő a velőlemezből képződik, ami normális esetben velőcsővé záródik. Ha a záródás elmarad vagy nem teljes, akkor beszélünk velőcsőzáródási rendellenességről. A velőcső záródására nagyjából a 4. terhességi héten kerül sor.

Attól függően, hogy a záródási hiba milyen fokú, illetve a velőcső mely részét érinti, különböző következményei lehetnek. A legsúlyosabb, élettel összeegyeztethetetlen forma az ún. anencephalia. Mivel ilyenkor a koponyatető teljesen hiányzik és az agyállomány helyén is csak kevés idegszövet található, a magzat rendszerint halva születik. Kevésbé súlyos esetekben is rendszerint fogyatékossághoz vezetnek a záródási hibák.

Mindezek ellenére még mindig kevés nő szed folsavat, pedig ez egy olyan táplálékkiegészítő, amelyre valóban szükség van. Wills életének hátralévő részében a táplálkozás és a betegség kialakulása közötti kapcsolatra összpontosított, járta a világot annak reményében, hogy további nőkön segíthet a felfedezésével.

Mustra