Az ország szívében is találtak azbesztet: ez a település érintett

Közeli felvétel azbesztről.
Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Nemcsak az ország nyugati felében vannak azbesztproblémával szembesülő települések: a legújabb hírek szerint a Heves vármegyében található Petőfibánya mellett több száz köbméternyi szennyezett hulladékra bukkantak.

Miről van szó?

  • A Heves vármegyei Selyphez közeli Petőfibányán rengeteg azbeszttel szennyezett hulladékot találtak.
  • A szennyezett terület lakóövezetben található, óvoda is van a közelében.
  • A több száz köbméternyi törmeléktől valószínűleg a selypi azbesztes cementgyár rekultivációja során szabadulhattak meg illegális módon.

Az utóbbi időben szinte nem telik el úgy nap, hogy ne érkeznének újabb hírek azbesztszennyezésről. Eddig leginkább az osztrák-magyar határhoz közeli települések – Szombathely, Sopron, Kőszeg, Bozsok – voltak érintettek, ám a 24.hu cikke szerint úgy tűnik, az ország más része is küzd hasonló szennyezéssel.

A halálgyárból származhat az azbesztes törmelék

A Heves vármegyei Selyphez közeli Petőfibányán találtak erősen szennyezett hulladékot, igaz, ide nem az osztrák bányákból került a törmelék. A lap beszámolója szerint a hatóságok a múlt héten kaptak bejelentést arról, hogy magas azbeszttartalmú illegális hulladékra bukkantak egy régi kőbánya melletti területen.

Kismihók Tamás, a Heves Vármegyei Közgyűlés képviselője szerint a mérgező anyag a selypi cementgyárból kerülhetett ide, a telep rekultivációja során szabadulhattak így meg a veszélyes hulladéktól.

Így válaszd ki a Díványt!
Ne maradj le a Dívány tartalmairól!

A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.  
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy. 

A Selyp mellett egykor működő gyárat csak halálgyárként szokták emlegetni, mert az üzemben évtizedeken át dolgoztak a munkások a mérgező anyaggal, sokszor minimális védelem mellett: azbesztrostot kevertek a cementhez. Sokan csak évekkel a gyár bezárása után szembesültek azzal, hogy súlyosan károsodott az egészségük.

Idézőjel ikon

Ám úgy tűnik, az azbesztcementgyár története még nem ért véget: a szabadban elhelyezett azbeszt mennyisége a becslések szerint több száz köbméter is lehet.

A területet az idők során benőtte a növényzet, ám így is rengeteg porladó azbesztdarab látható a felszínen. Kismihók Tamás szerint lehetetlen megállapítani, hogy pontosan milyen vastagságban terítették szét a hulladékot, ám vannak helyek, ahol több méterre tornyosul a törmelék.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a törmelék lakóövezetben van, és nem messze óvoda is található. A bejelentés után a rendőrség helyszíni szemlét tartott, a Hatvani Rendőrkapitányság pedig nyomozást rendelt el az ügyben, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntett gyanújával. Hogy a mérgező hulladék sorsa pontosan mi lesz, az egyelőre kérdéses.

Az azbesztet sokáig csodaanyagnak tartották, egészen addig, míg ki nem derült, súlyos egészségkárosító hatása van. Addigra azonban már százmillió négyzetmétert fedtünk be vele.

Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Megjelent a sertéspestis Magyarországon: ezt kell tudnod, mielőtt húst vásárolsz

Laboratóriumi vizsgálatok igazolták az afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei házisertés-állományban, Vállaj településen. Az eset kiemelt jelentőségű, mivel Magyarországon most először mutatták ki a vírust házi sertésekben, miután a kór 2018-as megjelenése óta egészen idáig kizárólag vaddisznókban volt jelen a betegség.

Önidő

Vagyonokat ér ez a magyar pénzérme: egyetlen darabjáért félmilliót kérnek

Egy rendkívül ritka magyar pénzérme bukkant fel a közelmúltban az egyik numizmatikai Facebook-csoportban: az 1979-es évszámmal ellátott, „Szovjet-magyar közös űrrepülés” feliratú 50 forintos próbaveret a hazai érmegyűjtés egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb darabjának számít, amelyből mindössze néhány tucat, nagyjából 100 példány létezhet.

Szülőség

Rémisztő trend terjed a gyerekek körében: minden negyedik fiatal érintett

A WHO és az UNICEF arra hívta fel a figyelmet, hogy Európában és Közép-Ázsiában minden negyedik gyermeket vagy serdülőt érint valamilyen mentális egészségi probléma. A szervezetek szerint a romló folyamatok nem egyetlen területen jelentkeznek, ezért a következő években átfogó beavatkozásra lesz szükség.

Testem

Ez a hétköznapi tevékenység segíthet a rák ellen

A szakemberek egyre gyakrabban figyelmeztetnek arra, hogy a rák és a súlyos krónikus betegségek elleni harc legolcsóbb és leghatékonyabb eszköze nem a patikákban, hanem a természetben található. A tudományos kutatások által igazolt zöldterápia során bebizonyosodott, hogy a fák között végzett egyszerű séta erősíti az immunrendszert, növeli a daganatos sejteket elpusztító ölősejtek aktivitását, miközben csökkenti a vérnyomást és a stresszt. Külföldön a háziorvosok már receptre írják fel az erdei levegőt – cikkünkből megtudhatod, hogyan képes egy ilyen mindennapi, hétköznapi tevékenység radikálisan megváltoztatni a testünk védekezőképességét.

Offline

Titokban ide vonult vissza a Horthy-korszak elitje: elképesztő luxusban pihentek a leggazdagabb magyarok a Kékestetőn

Bár a Horthy-korszak csillogásáról a legtöbbeknek a budapesti paloták vagy a Balaton-parti korzók jutnak az eszébe, a korszak leggazdagabb magyarjai, politikusai és művészei a nyilvánosság elől a Mátra fenyveseibe menekültek. A Kékestetőn az 1930-as években felépített monumentális Nagyszálló és szanatórium a korát messze megelőző, elképesztő luxust kínált. Az ország legelső gyógyszállója fűthető, nyitható üvegtetős medencével, pazar napozóteraszokkal és diszkrét eleganciával várta a kiváltságosokat, akik a tiszta hegyi levegőn nemcsak gyógyulni akartak, de birodalmi kérdésekről is döntöttek a felhők felett.

Világom

Derékszögben keresztezi egymást a Welne és a Nielba folyó, vizük mégsem keveredik: te is láthatod a szokatlan jelenséget

Lengyelország nyugati részén, a történelmi Pałuki vidéken található egy olyan vízügyi különlegesség, amely évtizedek óta felkelti a turisták és a természeti érdekességek iránt érdeklődők figyelmét. Wągrowiec városában ugyanis a Wełna és a Nielba folyó szinte derékszögben keresztezi egymást, miközben vizeik alig keverednek össze.

Offline

Még a kandalló is féldrágakőből készült a legnagyobb orosz múzeumban: az Ermitázsban találkozott Katalin cárnő a szeretőivel

Oroszország legfontosabb kulturális fellegvára, a szentpétervári Ermitázs ma a világ egyik legnagyobb múzeuma, ahol lépésről lépésre lenyűgöző luxus és felbecsülhetetlen értékű műkincsek fogadják a turistákat. Kevesen tudják azonban, hogy a monumentális épületegyüttes eredetileg Nagy Katalin cárnő privát „remetelakának” készült, ahol az uralkodónő elmenekülhetett a világ elől. A féldrágakövekkel díszített, aranyozott termek mélyén a cárnő a legféltettebb titkait őrizte, és itt bonyolította le legendás, az egész birodalom sorsát alakító titkos szerelmi légyottjait is.