Egészségügyi veszélyhelyzet jöhet ebben a magyar városban – rákkeltő anyagot találtak a családi házaknál

Két védőruházatban dolgozó munkás eltávolítja az azbesztet a téglákkal teli, szennyezett talajból egy építkezésen
Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Szombathely egészségügyi veszélyhelyzet elrendelését kéri a kormánytól, miután több mint 12 kilométernyi utcaszakaszon az egészségügyi határértéket jelentősen meghaladó azbesztszennyezést mutattak ki.

Egészségügyi veszélyhelyzet elrendelését kezdeményezi a kormánynál a várost érintő azbesztszennyezés felszámolása és következményeinek elhárítása érdekében Szombathely közgyűlése, amely keddi rendkívüli ülésén elfogadta azokat a legsürgetőbb lépéseket, amelyeket önerejéből képes megtenni, írja az MTI.

Rákkeltő azbesztet találtak a szombathelyi utcákon

Nemény András polgármester a közgyűlés előtt elmondta, hogy a Vas Vármegyei Kormányhivatal április 13-án tájékoztatta az azbesztszennyezésről.

Az azbeszttető eltávolítása során védőruházatot viselő munkások. A veszélyes hulladékok kezelésére és a munkavédelemre vonatkozó koncepció. Szakszerű hulladékártalmatlanítás.
Azbesztszennyezést mutattak ki Szombathely egyik városrészében a kőzúzalékkal borított utcákban
Fotó: PixeloneStocker / Getty Images

A hatóság által megrendelt vizsgálat az egészségügyi határértéket jelentősen meghaladó azbesztszennyezést mutatott ki az oladi városrész családi házas övezetében található, kőzúzalékkal borított utcákban.

Idézőjel ikon

Az érintett utcák hossza együttesen meghaladja a 12 kilométert, a területen több mint ezer ember él, közöttük sok kisgyermekes család.

Az azbeszt tartalmú kőzúzalék ausztriai bányákból származik, amelyeket éppen az azbeszttartalom miatt zártak be.

A polgármester szerint a bányákból megvásárolt és Magyarországra szállított építőanyagot évekkel korábban olyan bizonylattal látták el, amely szerint nem tartalmaz egészségre káros anyagokat, így akik felhasználták, nem tudhatták, hogy veszélyes.

Az önkormányzat és a kormányhivatal is rendőrségi feljelentést tett környezetkárosítás, közveszélyokozás, súlyos testi sértés, valamint foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekmény gyanúja miatt. A Vas Vármegyei Főügyészség tájékoztatása szerint a büntetőeljárásban folyó nyomozás felügyeletét a főügyészség hatáskörébe vonta.

Így számolnák fel az azbesztszennyezést

Nemény András hangsúlyozta: amikor tudomásukra jutott a szennyezés, a sajtón keresztül azonnal tájékoztatták a lakosságot, a felporzás csökkentésére megkezdték az érintett utcák locsolását, sebességkorlátozó táblákat helyeztek ki.

Szakértők szerint az azbesztmentesítésre két lehetőség van.

  • A 60–100 ezer tonnányi veszélyes anyagnak számító kőzet felszedése és elszállítása. Ez egész Szombathely számára aránytalanul nagy környezetterheléssel járna, a becsült költség pedig 6 milliárd forint lenne.
  • Egyszerűbbnek és olcsóbbnak tűnik, a kőzet burkolása úgynevezett remix technológiával, melynek becsült költsége 2,5–3 milliárd forint. Az eljárás során során a géplánc feldarálja a felületen található követ, majd a dobban zárt rendszerben vizet és a kötést biztosító cementet kever hozzá, majd visszateríti az anyagot. Pár nappal később leaszfaltozzák, majd kopóréteget alakítanak ki.

Mindkét megoldás költségei meghaladják az önkormányzat anyagi lehetőségeit, ezért fordult Nemény András egy hete Navracsics Tibor leköszönő közigazgatási és területfejlesztési miniszterhez, aki ígéretet tett a vis maior keret megnyitására. Emellett tájékoztatta az ügyről Rápli Róbertet, Szombathely megválasztott Tisza-párti országgyűlési képviselőjét is.

Más településeken is lehet azbesztes kúzűzalék

A szombathelyi közgyűlés kedden döntést hozott arról, hogy az Oladi városrész érintett utcáit átmenetileg lezárják a gépjárműforgalom elől, csak a lakók hajthatnak be.

Emellett folytatják a napi kétszeri locsolást, elővigyázatosságból pedig Szombathelyen lezárják azt a 19 parkolót is, amelyek zúzalékkal vannak borítva, és a lehető legrövidebb időn belül szilárd burkolattal látják el azokat is.

A testület egyhangúlag elfogadta, hogy Szombathely anyagi nehézségei ellenére, áthidaló jelleggel éven belüli számlahitelt vesz fel annak érdekében, hogy mielőbb megszüntessék a veszélyhelyzetet.

A szombathelyi városházán hétfőn lakossági fórumot tartottak, amelyen orvosok és geológus szakemberek is válaszoltak a kérdésekre.

A legtöbben gyermekeik egészségét féltették, az ingatlanok értékvesztése miatt aggódtak, illetve azok, akik még építkeznek a területen, arról számoltak be, hogy gépjárműforgalom korlátozása miatt leállnak az építkezések.

Az azbesztprobléma nem korlátozódik egyedül Szombathelyre, hiszen korábban már Bozsokon is találtak azbeszttel szennyezett zúzalékot, Kőszegen a város honlapján pedig azt írták, hogy a történelmi kisváros is érinett lehet.

Egyre több vasi településen érzik úgy, hogy meg kellene vizsgáltatniuk a zúzalékkal borított utcákat, és a lakosságot pedig nyugtalanítja, hogy sokan terítettek el az udvarukon, gépkocsibejárókon hasonló kőréteget.

A súlyosan mérgező azbeszt mellett más káros anyagok is körbevesznek minket, például az örök vegyületek. Ezek a konyhán kívül a többi között bútorainkban, a csomagolóanyagokban, a műanyag dobozainkban is megtalálhatók. Könnyen a szervezetünkbe jutnak, ahol a legkülönfélébb egészségügyi problémákat okozhatják.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Suhajda Zoltán
Suhajda Zoltán
Újságíró, szerkesztő
Suhajda Zoltán magyar nyelv és irodalom, valamint tanár szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Több mint húszéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során dolgozott közéleti-politikai nyomtatott és online lapoknál, internetes magazinnál és női site-nál. A komoly témáktól a bulvárig, a hírtől a nagy riportig változatos témákról és műfajokban írt cikkeket, és az újságírás mellett felelős szerkesztőként is tevékenykedett. A Dívány csapatának 2025 februárja óta tagja újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.

Életem

Megjelent a sertéspestis Magyarországon: ezt kell tudnod, mielőtt húst vásárolsz

Laboratóriumi vizsgálatok igazolták az afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei házisertés-állományban, Vállaj településen. Az eset kiemelt jelentőségű, mivel Magyarországon most először mutatták ki a vírust házi sertésekben, miután a kór 2018-as megjelenése óta egészen idáig kizárólag vaddisznókban volt jelen a betegség.

Önidő

Vagyonokat ér ez a magyar pénzérme: egyetlen darabjáért félmilliót kérnek

Egy rendkívül ritka magyar pénzérme bukkant fel a közelmúltban az egyik numizmatikai Facebook-csoportban: az 1979-es évszámmal ellátott, „Szovjet-magyar közös űrrepülés” feliratú 50 forintos próbaveret a hazai érmegyűjtés egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb darabjának számít, amelyből mindössze néhány tucat, nagyjából 100 példány létezhet.

Szülőség

Rémisztő trend terjed a gyerekek körében: minden negyedik fiatal érintett

A WHO és az UNICEF arra hívta fel a figyelmet, hogy Európában és Közép-Ázsiában minden negyedik gyermeket vagy serdülőt érint valamilyen mentális egészségi probléma. A szervezetek szerint a romló folyamatok nem egyetlen területen jelentkeznek, ezért a következő években átfogó beavatkozásra lesz szükség.

Testem

Ez a hétköznapi tevékenység segíthet a rák ellen

A szakemberek egyre gyakrabban figyelmeztetnek arra, hogy a rák és a súlyos krónikus betegségek elleni harc legolcsóbb és leghatékonyabb eszköze nem a patikákban, hanem a természetben található. A tudományos kutatások által igazolt zöldterápia során bebizonyosodott, hogy a fák között végzett egyszerű séta erősíti az immunrendszert, növeli a daganatos sejteket elpusztító ölősejtek aktivitását, miközben csökkenti a vérnyomást és a stresszt. Külföldön a háziorvosok már receptre írják fel az erdei levegőt – cikkünkből megtudhatod, hogyan képes egy ilyen mindennapi, hétköznapi tevékenység radikálisan megváltoztatni a testünk védekezőképességét.

Offline

Titokban ide vonult vissza a Horthy-korszak elitje: elképesztő luxusban pihentek a leggazdagabb magyarok a Kékestetőn

Bár a Horthy-korszak csillogásáról a legtöbbeknek a budapesti paloták vagy a Balaton-parti korzók jutnak az eszébe, a korszak leggazdagabb magyarjai, politikusai és művészei a nyilvánosság elől a Mátra fenyveseibe menekültek. A Kékestetőn az 1930-as években felépített monumentális Nagyszálló és szanatórium a korát messze megelőző, elképesztő luxust kínált. Az ország legelső gyógyszállója fűthető, nyitható üvegtetős medencével, pazar napozóteraszokkal és diszkrét eleganciával várta a kiváltságosokat, akik a tiszta hegyi levegőn nemcsak gyógyulni akartak, de birodalmi kérdésekről is döntöttek a felhők felett.

Világom

Derékszögben keresztezi egymást a Welne és a Nielba folyó, vizük mégsem keveredik: te is láthatod a szokatlan jelenséget

Lengyelország nyugati részén, a történelmi Pałuki vidéken található egy olyan vízügyi különlegesség, amely évtizedek óta felkelti a turisták és a természeti érdekességek iránt érdeklődők figyelmét. Wągrowiec városában ugyanis a Wełna és a Nielba folyó szinte derékszögben keresztezi egymást, miközben vizeik alig keverednek össze.

Offline

Még a kandalló is féldrágakőből készült a legnagyobb orosz múzeumban: az Ermitázsban találkozott Katalin cárnő a szeretőivel

Oroszország legfontosabb kulturális fellegvára, a szentpétervári Ermitázs ma a világ egyik legnagyobb múzeuma, ahol lépésről lépésre lenyűgöző luxus és felbecsülhetetlen értékű műkincsek fogadják a turistákat. Kevesen tudják azonban, hogy a monumentális épületegyüttes eredetileg Nagy Katalin cárnő privát „remetelakának” készült, ahol az uralkodónő elmenekülhetett a világ elől. A féldrágakövekkel díszített, aranyozott termek mélyén a cárnő a legféltettebb titkait őrizte, és itt bonyolította le legendás, az egész birodalom sorsát alakító titkos szerelmi légyottjait is.