Egy friss kutatás arra jutott, hogy a nap közbeni szunyókálás akár 13 százalékkal is növelheti a halálozási kockázatot. Ennek oka azonban nem maga az alvás, sokkal valószínűbb, hogy a krónikus betegségek okozta nagyobb fokú fáradtság köszön vissza a kutatási eredményekben.
Sokan úgy gondolják, hogy a délutáni szunyókálás az egyik legegészségesebb szokás: néhány perc pihenés után frissebbnek, energikusabbnak és koncentráltabbnak érezzük magunkat. Egy friss amerikai kutatás azonban arra jutott, hogy a rendszeres nappali alvás bizonyos formái összefüggésbe hozhatók a magasabb halálozási kockázattal.
Az élet is rövidebb lehet, ha az alvás nem megfelelő
A vizsgálatban 1338, legalább 56 éves felnőttet követtek csaknem két évtizeden keresztül. A kutatók azt figyelték, milyen gyakran és milyen hosszú ideig, valamint, hogy a nap folyamán mikor alszanak a résztvevők, majd ezeket az adatokat összevetették a halálozási arányokkal.
Az eredmények szerint minden plusz egy óra nappali alvás 13 százalékkal magasabb halálozási kockázatot eredményezett, ráadásul minden további óra emelte ezt az arányt.
A legérdekesebb eredmény azonban az volt, hogy a délelőtt alvók esetében körülbelül 30 százalékkal magasabb volt a halálozás esélye, mint azoknál, akik inkább a kora délutáni órákban pihentek le.
Az alvás, mint halálozási kockázat?
A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ez nem jelenti azt, hogy maga a szunyókálás rövidíti meg az életet. A kutatás úgynevezett korrelációt (azt, hogy a jelenségek együtt járnak) mutatott ki, nem pedig ok-okozati kapcsolatot. Egyszerűbben fogalmazva: nem biztos, hogy a nappali alvás okozza, elképzelhető, hogy inkább egy már meglévő egészségügyi állapot egyik tünete, a fokozott fáradtság miatt szunyókálunk.
A háttérben ugyanis többféle krónikus betegség is állhat. A cukorbetegség, a pajzsmirigyproblémák, a depresszió vagy a szív- és érrendszeri betegségek egyaránt fokozhatják az energiafelhasználást, ezzel pedig eredményezhetik a nappali fáradságot is. Ezek a betegségek pedig már önmagukban is növelhetik a halálozási kockázatot, a tanulmány azonban nem vizsgálta részletesen, hogy a résztvevők közül kinél álltak fenn ilyen problémák.
Nem jól alszunk
A kutatók szerint a túlzott nappali alvás az úgynevezett cirkadián ritmus felborulására is utalhat. Ez a belső rendszer szabályozza többek között az alvás-ébrenlét ciklusát, a hormontermelést és a test napi működését. Ha ez az egyensúly tartósan felborul, az gyulladásos folyamatokat indíthat el a szervezetben, amelyek hosszabb távon hozzájárulhatnak a magas vérnyomás vagy más szív- és érrendszeri probléma kialakulásához.
Az alvási szokások folyamatos nyomon követése segíthet időben felismerni bizonyos betegségeket, még azelőtt, hogy komolyabb tüneteket okoznának, így a kutatás vezetői úgy vélik, hogy a viselhető okoseszközök igen nagy segítséget jelenthetnek a megfelelő, és ami a legfontosabb, gyors diagnosztikában.
Kapcsolódó: Az okoseszközök mellett az AI is sokat tehet azért, hogy a lehető legtöbbet megtudjuk az alvásunkról
