Szinte nincs is a világon olyan ország, ahol ne lenne szükség az emberek táplálkozásának megreformálására. Egy kutatás eredményei szerint az idő előtti halálesetek 20 százaléka az egészségtelen táplálkozás miatt történik.
Az 1990 és 2017 között zajlott kutatásban 195 ország lakosainak étkezési szokásait vizsgálták. Az eredményekről, melyek szerint 2017-ben több halálesetet okozott a teljes kiőrlésű termékeket, friss gyümölcsöt és magvakat nélkülöző, mint a transzzsírokban, cukrozott italokban, vörös húsban és feldolgozott élelmiszerekben gazdag táplálkozás, a Science Daily számolt be.
Minden ötödik ember
A tanulmány becslése szerint világszerte minden ötödik haláleset a nem megfelelő táplálkozási szokások miatt történik. A szervezetnek szükséges tápanyagokban szegény étrend rengeteg krónikus betegség kialakulásához járul hozzá, ezért a szerzők kiemelten fontosnak tartják a kiegyensúlyozott étrendet népszerűsítő megmozdulások szerepét.
„A tanulmány eredményei megerősítik, amit sokan már évek óta feltételeznek. A nem megfelelő táplálkozási szokások több halálesetet okoznak, mint bármely más kockázati tényező” – állítja dr. Christopher Murray, a Washingtoni Egyetem Egészségstatisztikai Intézetének vezetője. Annak ellenére, hogy az elmúlt 20 évben a só, a cukor, valamint a zsír került az egészségpolitikai viták középpontjába, a jelenlegi eredmények arra utalnak, hogy ennél is nagyobb probléma a túlzott sófogyasztás, valamint az olyan élelmiszerek fogyasztásának hiánya, mint a teljes kiőrlésű termékek, zöldségek, gyümölcsök és magvak.
Az étrend hatásai
A kutatók megvizsgálták az étrend és a nem fertőző betegségek – különös tekintettel a rák, a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a cukorbetegség – kialakulása közötti kapcsolatot. A kutatás során 15 szempontot vizsgáltak, többek között a gyümölcs és zöldség, a hüvelyesek és teljes kiőrlésű gabonafélék, az olajos magvak, a rost, kalcium és más tápanyagok fogyasztásának mértékét. A tanulmány szerzői tisztában vannak azzal, hogy bizonyos táplálkozási tényezőkre vonatkozó adatok növelik a statisztika bizonytalanságát, hiszen van olyan adat, amelyet a vizsgált országok 95 százalékában tudtak mérni, és van, ami csupán 4 országban volt elérhető.
A becslések szerint 2017-ben 11 millió halálos áldozatot követelt a nem megfelelő – jellemzően magas sótartalmú, zöldségben és gyümölcsben szegény – étrend. Ezek közül nagyjából 10 millióan haltak meg szív- és érrendszeri megbetegedések, 913 000 ember rákos megbetegedések, valamint 339 000 ember a 2-es típusú cukorbetegség miatt. A táplálkozási szokásokhoz kapcsolódó halálesetek száma 1990-ben még csak nagyjából 8 millió volt.
A fogyasztás globális trendjei
A tanulmány szerzői megállapították, hogy a vizsgált területek közül egyetlen régióban sem fogyasztották az emberek a szükséges 15 táplálkozási elemet optimális mennyiségben. Ennek ellenére volt, ahol bizonyos étrendi elemek fogyasztása elérte a szükséges szintet. Közép-Ázsiában például elegendő zöldséget, gyümölcsöt, valamint omega-3 zsírsavat fogyasztanak, a hüvelyesek pedig kellő mennyiségben vannak jelen a karibi, latin-amerikai, dél-ázsiai vagy afrikai területekre jellemző étrendben.
A legnagyobb hiányosságok az olajos magvak, tej, valamint a teljes kiőrlésű gabona fogyasztásában tapasztalhatók, cukros üdítőitalokból, feldolgozott húsból és a nátriumban gazdag ételekből viszont továbbra is túl sokat fogyasztunk. Míg olajos magvakból az ajánlott napi adagnak csupán a 12 százalékát fogyasztjuk el, cukorból az ajánlott mennyiségnek nagyjából a tízszeresét juttatjuk a szervezetünkbe. Ezen túlmenően a napi javasolt tejmennyiség 16 százalékát, a teljes kiőrlésű gabonáknak nagyjából negyedét fogyasztjuk, míg húsból hajlamosak vagyunk akár kétszer annyit is enni, mint amennyire a szervezetünknek szüksége lenne.
Regionális helyzetjelentés
A 2017-es adatok szerint tízszeres különbség van azok között az országok között, ahol a legmagasabb az étrendhez kapcsolódó halálesetek száma (Üzbegisztán), és ahol a legalacsonyabb (Izrael), ahol 100 000 főre csupán 89 ilyen eset jut. Az Egyesült Királyságban ez a szám 127, míg az Egyesült Államokban 100 000 főből 171 emberrel végeznek a nem megfelelő táplálkozási szokások. Üzbegisztánban pedig 100 000 emberre 892 ilyen jellegű haláleset jut.
A táplálkozással összefüggő betegségek gyakorisága rámutat arra, hogy az eddigi kampányok közül a legtöbb nem volt igazán hatékony, ezért a szerzők új kampányok megtervezését javasolják a világ minden táján. Azonban az emberi szükségletek mellett kellő figyelmet kell fordítani az élelmiszeripar környezetre gyakorolt hatásaira is, hogy a lehető legjobban mérsékeljük az éghajlatváltozáshoz, a talajromláshoz vagy a biodiverzitás csökkenéséhez kapcsolódó hatásokat. 2019 januárjában az EAT-Lancet Bizottság tagjai összeállították az ideális étrendet, amely képes 10 milliárd embert egészségesen tartani, és közben nem okoz katasztrofális kárt a bolygón.
A szerzők megjegyzik, hogy bár a legfrissebb rendelkezésre álló adatokat használták, a legfontosabb élelmiszerek és tápanyagok beviteléről világszerte hiányoznak a reprezentatív, egyéni szintű adatok. Éppen emiatt, az eredmények általánosítása nem megfelelő, mivel a táplálkozás és a betegségek kimenetelét vizsgáló adatok nagy része európai populáción alapul, így további vizsgálatok szükségesek, melyek más területeken is vizsgálják a táplálkozási szokásokat. Fontos még kiemelni, hogy a kutatók kizárólag az étkezési szokásokat vizsgálták, függetlenül olyan tényezőktől, mint hogy valaki dohányzik-e, magas-e a vérnyomása vagy esetleg túlsúlyos lenne. Emellett érdemes megjegyezni azt is, hogy vannak halálesetek, amelyek több táplálkozási tényezőnek is tulajdoníthatóak, tehát elkerülhetetlenek a további vizsgálatok. Addig is, tegyünk meg mindent az egészségünkért, és törekedjünk a tudatos táplálkozásra!
