Az ember mindenevő, azaz alapvetően növényi és állati eredetű táplálékot is eszik. De nem vagyunk egyformák, és sokan vannak, akik az utóbbiból csak keveset vagy egyáltalán nem fogyasztanak, ők a vegetáriánusok és a vegánok. És nem, ők nem a modern kor szülöttei, ez nem valami új „hóbort”, a vegetarianizmus már az ókorban is jelen volt. Hogy ki miért választja ezt az életmódot vagy étrendet, annak rengeteg oka van a vallástól kezdve az egészségügyi okokon át az állatszeretetig. Bármi is vezéreljen, ez egy komoly váltás lehet, és a német Stiftung Warentest a magazinjában összegyűjtötte a legfontosabb kérdéseket, és meg is válaszolta ezeket.
Peszkatariánus? Vega? Vegán?
A vegetáriánusok alapvetően húsmentes életformát követnek, tehát (pl. az ovo-lakto vegetáriánusok) a hús kizárása mellett különböző állati eredetű termékeket elfogyasztanak, étlapjukról nem hiányzik a tojás, a tej vagy a méz. A szemivegetáriánusok csak bizonyos (jellemzően a vörös) húsok körét zárják ki az étrendjükből, aki pedig peszkatariánusnak mondja magát, az a melegvérű állatok húsától marad távol. A vegán életmódba viszont semmilyen állati eredetű élelmiszer nem fér bele, a nyers vegán koszton élők ráadásul csak természetes állapotukban fogyasztják ezeket az élelmiszereket.
Forrás: veganlettem.hu
1. Bárki válthat vegetáriánus életmódra?
Igen, amennyiben ügyel arra, hogy az étrendje kellően kiegyensúlyozott és változatos legyen. A Német Dietetikusok Szövetsége (Die Deutsche Gesellschaft für Ernährung, DGE) szerint csak a várandós és a szoptatós anyáknak nem tanácsolja a kizárólag növényi alapú étkezést, illetve a babáknak, gyerekeknek és fiataloknak sem, amennyiben tejet és tojást is kapnak, úgy már lehet róla szó.
2. A vegák és a vegánok egészségesebbek a húsevőknél?
Nem feltétlenül. Igaz, jó pár olyan tanulmány született a közelmúltban, mely azt bizonyította, hogy a feldolgozott hústermékek, mint például a felvágottak vagy kolbászok kockázatot jelenthetnek az egészségünkre. A magazin szerint arra viszont nincs tudományos bizonyíték, hogy sokkal egészségesebb lenne a vegyes étkezésnél – mérsékelt húsfogyasztás mellett. És mit jelent a mérsékelt? A DGE szerint heti 1-3 alkalom, alkalmanként 300-600 gramm hús. A húsfélék mellett szól egyébként a fehérjebevitel mellett, hogy vasat, szelént, cinket, valamint B-vitaminokat is tartalmaznak.
3. A húsmentes életmód vezethet hiánybetegségekhez?
Nem, ha valaki odafigyel arra, hogy kiegyensúlyozottan étkezzen, és néha tejtermékeket, tojást és esetleg halféléket is fogyaszt. A vegánoknak, akiknek az étrendje nem tartalmazza ezeket, arra kell odafigyelniük, hogy ne szenvedjenek hiányt B12-vitaminban, de a B2-, a D-vitamin, a kalcium és a jód is problémát jelenthet, és nagyobb a kockázata a különböző fertőzéseknek, a vérszegénységnek, a csontritkulásnak, valamint a memóriavesztésnek.
4. Hogyan lehet kiküszöbölni a hiánybetegségeket?
A szója, valamint a többi hüvelyes, illetve a teljes kiőrlésű élelmiszerek gazdagok értékes proteinekben, sőt van bennük vas, cink és B2-vitamin is. A repceolajban és a mogyorófélékben pedig omega-3 zsírsavak találhatóak, a dióban és társaiban emellett van jód, cink, kalcium és vas is. Utóbbi kettő pedig megtalálható a sötét leveles zöldségekben, mint például a brokkoli, a spenót vagy a fodros kel.
5. Kell étrend-kiegészítőt szednie a vegáknak?
Nekik nem, de a vegánoknak igen, főleg az előbb már említett B12-vitamin miatt. Ugyan jó pár élelmiszerbe direkt tesznek belőle, azért ez kevés ahhoz, hogy a DGE által ajánlott napi 3 mikrogrammos adagot fedezze. Szóval lehet, hogy nekik érdemes venniük tablettákat is, és biztos, ami biztos alapon nem árt néha orvossal ellenőriztetni, hogy biztosan nem szenvednek hiányt semmilyen vitaminban vagy ásványi anyagban.
6. Idősebb korban is lehet váltani vegetáriánus életmódra?
Igen, bár 65 éves kor felett megváltozik a szervezet tápanyagigénye. Ilyenkor különösen fontos, hogy megfelelő mennyiségű állati fehérjét vigyünk be. Igaz, erre nem csak a hústermékek alkalmasak, a tej, a tojás és a halfélék is jó fehérjeforrások. Azért persze érdemes konzultálni egy szakemberrel arról, hogyan lehet kiváltani a húsokat a korunknak megfelelően.
7. Miért nem ajánlott a gyerekeknek a vegetáriánus életmód?
A gyerekeknek és fiataloknak sokkal több tápanyagra van szükségük, mint a felnőtteknek, hiszen növésben vannak, és fel is kell tölteni a raktáraikat. Persze – ahogyan azt írtuk már – nem kell feltétlenül húst enniük, a többi állati eredetű élelmiszert viszont nem ajánlott elhagyni.
8. Mire kell a várandós és szoptatós anyáknak figyelniük?
Nemcsak a gyerekeknek, hanem a kismamáknak is nagyobb a tápanyagigénye. Ha valaki vegán életmódot folytat, akkor érdemes táplálékkiegészítőket szednie, ellenkező esetben a magzatnál megnő a idegrendszeri és fejlődési rendellenségek kockázata.
9. Lehet fogyni a vegetáriánus életmódtól?
Attól függ. A zöldségek és gyümölcsök energiatartalma kisebb, és jobban eltelítenek, mint mondjuk, a szalámis kenyér. A növényi eredetű, de feldolgozott élelmiszerek viszont igazi kalóriabombák. A Test magazin egyik korábbi vizsgálata szerint a húspótléknak szánt termékeknek alig volt kisebb a kalóriatartalma a húsos változatokénál, ráadásul ezekben is vannak aromák, adalékanyagok és így tovább.
10. A sportolók is lehetnek vegák?
A sportolóknak sem mindegy, milyen tápanyagokból mennyit és hogyan visznek be a szervezetükbe. Amellett, hogy nagyobb a kalóriaigényük, mint a mozgást csak hébe-hóba űző embereknek, de példának okáért több fehérjére és vasra is szükségük van.
