Margarete Schütte-Lihotzky osztrák építész, mondhatnánk, hogy kettős életet élt: politikai nézetei olykor bajba sodorták, börtönbe juttatták, de szakmai zsenialitását végül komolyan elismerték.
A dolgozó nőkön akart segíteni
Schütte-Lihotzky számára az építészet politikai kérdés volt. Középosztálybeli családban nőtt fel, egyetemi hallgatóként számtalan lakásban járt, hogy tanulmányozza a munkásosztály lakhatási körülményeit. Szembesülve a rettenetes körülményekkel, elhatározta, hogy ezen változtat.
„Akkor még nem ismertem Heinrich Zille híres mondatát, miszerint »egy embert pont ugyanúgy meg lehet ölni egy lakással, mint egy fejszével«, de ezekben a lakásokban pontosan ezt éreztem” – írta később a memoárjában.
Olyan lakásokat akart tervezni, amelyek élhetőbbé teszik a dolgozó nők mindennapjait, így akart segíteni az amúgy is nehéz helyzetben lévők körülményein. Elsősorban a háztartási munkák hatékonyságát kívánta javítani. Erre figyelt fel Ernst May német építész, aki meghívta, hogy vegyen részt egy hatalmas frankfurti lakhatási projektben 1926-ban.
Megálmodta a Frankfurt-konyhát
Noha a Frankfurt-konyhát azzal reklámozták, hogy „nő tervezte nőknek”, az építész, aki akkoriban 29 éves volt, a tervezésnél nem a saját tapasztalataira hagyatkozott, mivel nemigen vezetett háztartást, főzni is alig főzött. Ehelyett azt tanulmányozta, hogy egy-egy mozdulat mennyi időbe telik a konyhában, és hogyan lehet egy olyan helyiséget felépíteni, amiben le lehet rövidíteni az egyes feladatok idejét azzal, hogy
a háziasszonynak nem kell túl nagy távolságot megtenni mondjuk a tűzhely és a mosogató között.
Ez a koncepció nemcsak hatékonynak bizonyult, de a tömeggyártás miatt olcsónak is: a frankfurti lakhatási projekt keretében tízezer ilyen konyhát alakítottak ki. Beépített konyhabútor, mosogató, tűzhely – minden a praktikusságot szolgálta.
Halálbüntetés várt rá
Schütte-Lihotzky az osztrák kommunista pártnak dolgozott, a párt a náci uralmat akarta visszaszorítani az országban. A nőt e tevékenysége miatt elkapták, és 1941 januárjában, egy nappal a negyvennegyedik születésnapja előtt bebörtönözték. Halálbüntetés várt rá, egy hajszálon múlt az élete.
A kivégzést szerencsésen elkerülte, ám a második világháború végéig, 1945-ig börtönben tengette napjait.
A szabadulása után, a hidegháború éveiben nem nagyon kapott megbízásokat, de független szakértőként gyakran részt vett kínai, kubai projektekben. Néhány nappal a százharmadik születésnapja előtt hunyt el.
A mai konyhákkal nincs minden rendben, a problémáról ebben a cikkünkben olvashatsz.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
