Képzelj el egy közel-keleti birodalmat, ahol a sivatag perzselő homokját dús, zöldellő oázisok törik meg. Ahol a kőből rakott paloták árnyékában vízesések csörgedeznek, és egzotikus virágok illata keveredik a hűsítő permettel. Hatalmas boltívek tartják a földdel borított teraszokat, amelyeken buja növényzet kúszik felfelé, mintha a földből sarjadó dzsungel akarna az égbe kapaszkodni. Folyók és csatornák rejtett szerkezete juttatja fel a vizet a magasba, hogy életet adjon Babilónia függőkertjeinek – az ókor egyik legnagyobb építészeti bravúrjának. De van egy apró bökkenő. A világ hét csodája közül ennek az egynek az emléke teljes homályba vész. Régészek és történészek évszázadok óta próbálják megtalálni, de eddig sehol nem lelték meg a nyomát – emlékeztetett az IFL Science. Lehetséges volna, hogy soha nem is létezett? Vagy csak rossz helyen keresik?
Ez volt a világ 7 csodája az ókorban
Az ókori világ hét csodája közül hatot valóságos régészeti leletek is igazolnak. Ezek az emberi alkotóerő diadalai voltak, melyek képesek voltak legyőzni a fizika korlátait, legyen szó hatalmas szobrokról, kolosszális templomokról vagy éppen a megépítés lehetetlenségével dacoló építményekről.
1. A gízai nagy piramis
Az egyetlen ma is álló csoda a gízai nagy piramis, amelyet Kheopsz fáraó építtetett Kr. e. 2580 körül. Ez a monumentális síremlék az ókori egyiptomi építészet csúcsteljesítménye, több mint két évezreden át a világ legmagasabb épülete volt. Tökéletes geometriája és méretei ma is ámulatba ejtik a kutatókat, és bár a külső burkolata már eltűnt, a belső kamrái és folyosói mind a fáraó hatalmáról és az ókori mérnökök tudásáról tanúskodnak.
2. Zeusz szobra Olümpiában
Az olümpiai Zeusz-szobor Kr. e. 435 körül készült, és az ókori görögök legnagyobb szobrásza, Pheidiász alkotta meg. Az arannyal és elefántcsonttal borított istenszobor a görög vallás és művészet csúcsát jelentette. Bár később tűz pusztította el, de a korabeli leírások alapján tökéletesen rekonstruálható.
3. Artemisz temploma Epheszoszban
Az epheszoszi Artemisz-templom az ókori világ egyik legimpozánsabb vallási építménye volt, amelyet Kr. e. 550 körül Lüdiabeli Kroiszosz király építtetett az istennő tiszteletére. Óriási márványoszlopai és díszes szobrai messze földön híressé tették, ám története tragikus: először Kr. e. 356-ban egy férfi szándékosan felgyújtotta, és jóllehet, újjáépítették, de végül a 3. században másodszor is tűz martalékává lett.
4. Mauzóleum Halikarnasszoszban
A halikarnasszoszi mauzóleum Kr. e. 350 körül épült Mauszólosz perzsa kormányzó számára. E pompás síremlék olyan lenyűgöző volt, hogy a „mauzóleum” szó azóta is fennmaradt az ilyen típusú építmények megnevezéseként. Hatalmas domborművei és oszlopcsarnoka a görög és keleti építészet csúcsát jelentette, ám a középkor folyamán földrengések rombolták le, és köveit más építkezésekhez használták fel.
5. Rhodoszi kolosszus
A rhodoszi kolosszus, amely Kr. e. 280 körül készült el, Héliosz napisten tiszteletére emelt óriási bronzszobor volt, és a világ egyik legnagyobb szobra lett. Rhodosz lakói diadaluk emlékére építették, ám mindössze 54 évig állt, mert Kr. e. 226-ban egy földrengés ledöntötte. Maradványai évszázadokon át hevertek a földön, mígnem arab kereskedők végül beolvasztották a bronzot.
6. A pharoszi világítótorony
Az alexandriai világítótorony, amely szintén Kr. e. 280 körül készült, a Földközi-tenger egyik legfontosabb kikötőjében segítette a hajósokat. A Ptolemaiosz-dinasztia által építtetett torony több mint 100 méter magas volt, és hatalmas tűz égett a tetején, amely éjszaka világított, nappal pedig tükörrendszer szórta szét a napfényt. Pusztulását földrengések okozták, de maradványai ma is a víz mélyén nyugszanak Alexandria partjainál.
7. Szemirámisz függőkertje
És végül ott van Szemirámisz függőkertje, amelyről csak feljegyzések és találgatások maradtak. A legendák szerint II. Nabukodonozor babiloni király építtette Kr. e. 600 körül felesége, Amüthisz számára, aki hazájának zöldellő hegyei után vágyott. Az ásatások során azonban sosem találták egyértelmű bizonyítékát ennek a csodának, így máig rejtély övezi létét és hollétét.
Mindegyik másiknak van valamilyen maradványa, régészeti bizonyítéka vagy legalábbis pontos feljegyzése. Egyedül a babiloni függőkertek esetében nem találtak semmit.
A rejtélyes babiloni függőkertek
Az építészeti csoda leírásai lenyűgözőek: boltíves támpillérek, hatalmas téglalap alakú teraszok, amelyek lépcsőzetesen emelkedtek, mintha egy ember alkotta hegy lenne. A legnagyobb kérdés azonban: ha ilyen lenyűgöző volt, miért nem maradt nyoma? Egyes történészek szerint a függőkertek valójában nem Babilonban voltak, hanem Ninivében, az asszír királyok fővárosában, ahol II. Szin-ahhéríb asszír uralkodó hozhatta létre a Kr.e. 7. században.
Ezt támaszthatja alá, hogy a mai Irak területén található romok között olyan csatornarendszerekre bukkantak, amelyek megfelelhetnek a függőkertek vízellátó rendszerének
– mutatott rá Stephanie Dalley, az Oxfordi Egyetem kutatója.
Ráadásul Szemirámisz, akinek a nevét összekapcsolják a kertekkel, valójában egy legendás asszír királynő volt, akit az ókori hagyományok isteni hatalommal ruháztak fel. Valós történeti alakja feltehetően Sammuramat, aki a Kr. e. 9. században uralkodott Asszíriában, és egy időre tényleges befolyást gyakorolt a birodalom politikájára.
A függőkertekről az ókori történetírók, például Diodórosz, Sztrabón és Philón is beszámoltak. Elbeszéléseik szerint mesterséges hegyoldalakra építették, és különleges öntözőrendszere biztosította a folyamatos vízellátást. Azonban egyikük sem látta saját szemével, így leírásaik legendákon és másodkézből származó beszámolókon alapulnak.
Az is lehet, hogy a függőkertek pusztán egy eszmei kép voltak, amelyeket az idő múltával egyre színesebben festettek le a történetírók, a valóság pedig sosem volt más, mint egy túlzásba vitt legenda. Bármi is legyen az igazság, a babiloni függőkertek rejtélye ma is izgatja a történészeket, és még az sem kizárt, hogy egyszer valaki rábukkan erre az elveszett csodára.
Vannak a világon egyértelműen létező helyek is, ahova mégsem lehet eljutni. Ebben a cikkünkben ilyenekről írtunk.
