Vannak annál durvább bűnök, mint csokifüggőnek lenni, főleg azután, hogy az étcsokoládé ma már az úgynevezett “szuperételek” listáján szerepel egy-két jó tulajdonsága miatt. De ez azt jelenti, hogy rossz érzések nélkül tömhetjük magunkba az aztékok egykori fizetőeszközét?
Tudtad, hogy az Egyesült Királyság csokoládéiparának nagy részét kvékerek állították fel azért, hogy leszoktassák az embereket az alkoholfogyasztásról? A Barátok Társasága szerint a fő problémák nagy részét az angol társadalomban az alkoholfogyasztás okozza, így a csokoládéital méltó és egyben hasznos vetélytársa lehetett a tüzes víznek. A várt siker nem maradt el: a becslések szerint ma egy brit felnőtt évente nagyjából 7 és fél kiló csokit majszol el, míg Magyarországon 4 kg átlagértéket mértek néhány évvel ezelőtt. Tény, hogy a csokoládéfogyasztás kultusza Európában a legnagyobb, de ezzel vajon jót teszünk vagy ártunk az egészségünknek?
Az utóbbi években jó néhány gyümölcs és zöldség mellett az étcsokoládét is “szuperételnek” nevezték ki, miután kiderült, hogy 100 gramm étcsoki elfogyasztása elősegíti a véráramban a szívvédő antioxidánsok munkáját - bár ez a hatás csak néhány órán át tart. Ugyanakkor a tejcsokoládénak, sőt a tejjel leöblített étcsokoládénak már nincs ilyen hatása, ami arra utal, hogy a tej egyes összetevői megkötik az antioxidánsokat és gátolják azok felszívódását a szervezetben. A tejcsokiban ráadásul több zsír és kalória is van, mint magas kakaótartalmú rokonaiban, így ha egy kicsit elszalad velünk a ló, kénytelenek vagyunk némi fizikai aktivitással kompenzálni az energiabevitelt: például egy sztenderd méretű Mars szelet “semlegesítéséhez” húsz percen keresztül futkorászhatunk a lépcsőn fel és alá.
"De van más megoldás is, ha valaki képtelen édességek nélkül létezni: heti két nap koplalásért (500-600 kcal/nap) cserébe öt napon át azt ehet, amit csak akar. Annak a százegynéhány túlsúlyos nőnek legalábbis sokkal jobban bevált ez a módszer, mint egy hagyományos 24/7-es, szigorú kalóriaszámolgatáson alapuló étrend, akiket egy vizsgálatban a tudósok hat hónapon át megfigyeltek. Az eredmények szerint ráadásul a koplalás a vércukor szinten tartásában is segített. Az energiabevitel extrém mértékű csökkentése természetesen - még ha csak 1-2 napról is van szó - nem mindenkinek ajánlott, ezért orvosi beleegyezés nélkül nem érdemes kísérletezgetni" - írja a New Scientist.
A legtöbb táblás csoki kb. 30 százalékban tartalmaz zsírt, ám ha az ízélmény megtartása mellett meg lehetne szabadulni ettől a zsírmennyiségtől, akkor valószínűleg kisebb bűntudattal nassolgatnának az édesszájúak. Jó hír, hogy a zsír egy részét helyettesíteni lehet a kakaóvaj és a víz emulziójával. Ezt a módszert még Hervé This francia gasztronómus ötlötte ki és egyre több csokoládégyártó alkalmazza. “Mivel a víz önmagában íztelen, rossz érzések nélkül élvezhetjük a csokoládé hamisítatlan, tiszta ízét” - állítja Aneesh Popat londoni csokoládékészítő, akinek különleges desszertjeit Michelin-csillagos éttermekben szolgálják fel, de otthon bárki elkészítheti a saját verzióját egy kis agaragar hozzáadásával.
Egyébként pedig nem is a zsír miatt kellene annyit aggódnunk, jobban járnánk, ha inkább a mértéktelen szénhidrátfogyasztásból vennénk vissza, márpedig a csokoládé a cukortartalmánál fogva hizlal olyan piszkosul. A csoki népszerűségének köszönhetően persze a gyártók sem ülnek tétlenül, hanem azon dolgoznak, hogy még jobb, még egészségesebb termékek kifejlesztésével kiszolgálják a csokaholisták igényeit.
