Kínzó alhasi fájdalom, görcsök, hasmenés, émelygés. Sok nő számára ismerősek a menstruációval járó kellemetlen panaszok, de olyanok is vannak, akik szenvedés nélkül átvészelik ezt a néhány napot. De vajon mi mindenen múlik, hogy kinek mekkora kínokat okoz a menzesz? És mi az oka, hogy idővel az egyéni tünetek is változnak? Milyen egészségügyi gondok állhatnak a szokatlan menstruációs fájdalmak hátterében?
Mi értelme van?
A menstruáció az egészséges női test termékenységi ciklusának alapvető mozzanata, tudni kell azonban, hogy pár száz évvel ezelőtt a nők még nem ugyanígy menstruáltak, legalábbis a havi baj közel sem volt olyan gyakori jelenség, mint a civilizált embernél.
“A fogamzásgátlás elterjedése előtt ugyanis a nemi érésen átesett nők szaporodóképes koruk nagy részét vagy terhesen vagy szoptatással töltötték, és valószínűleg egész életükben alig menstruáltak. Azok a nők, akik apácának mentek vagy önmegtartóztató életet éltek, menstruáltak, de évszázadokon keresztül, még a múlt század elején, nagymamáink idején is szégyellték, titkolták és tabunak tartották, hogy erről beszéljenek, mintha valamilyen betegség lett volna” - mondta dr. Fedina Laura szülész-nőgyógyász szakorvos.
Kevesen, de ma is élnek még népek, amelyek ehhez hasonlóan működnek: a dogon nevű, Malin élő törzset vizsgálva az antropológusok arra jutottak, hogy ott egy átlagos nő élete során összesen nagyjából százszor menstruál, míg a modern nők 300-500 alkalommal. Vagyis a civilizált nők “lecserélték” a gyerekekkel járó áldozatokat a gyakori menstruációval járó kellemetlenségekre.
“A menstruáció orvosi oka az, hogy a főként a petefészekben termelődő, és a zsírszövetben tárolódó ösztrogén hormon megvastagítja a méhnyálkahártyát, és félidőben, körülbelül a menstruáció első napjától számított tizennegyedik nap tájékán bekövetkezik a peteérés. A petesejt a tüszőből kiszabadul és a helyén maradó tüsző először bevérzik, majd sárgatestté alakul, és a sárgatesthormon, vagyis a progeszteron ezt a megvastagított nyálkahártyát átalakítja. Amikor mindkét hormon szintje - nagyjából a peteéréstől számítva újabb 14 nappal később - leesik, akkor az átalakult nyálkahártya is bevérzik és leszakad, majd a méh néhány nyomással, görcsöléssel kilöki magából” - magyarázta a szakember.
"Nekem már az anyukám is ennyire szenvedett"
Mindenki másként éli meg ezeket a napokat - mantrázzuk előszeretettel, mintha ezzel vigaszt nyújtanánk magunknak. És ez igaz is, de tudunk ennél konkrétabbat?
"Sem az életkortól, sem a testalkattól nem függ, hogy mennyire kellemetlen panaszokkal jár a menstruáció. Ismerek rendszeresen sportoló, egészséges étrenden élő nőt komolyabb görcsökkel, és olyan túlsúlyos nőt is, akinél egyáltalán nem jár fájdalommal a havi vérzés. Sok múlik azon, hogy a hormonok mit építenek föl a méhben, mekkorát, mennyire működik az, átalakul-e, van-e peteérés vagy hogy van-e elegendő progeszteronhatás.
Az biztos, hogy kevés ösztrogén esetén - vagyis ha nagyon sovány valaki - el is maradhat a havi vérzés, vagy ha van is, akkor nagyon kevés nyálkahártya távozik és csak jelzésszerűen történik a menstruáció, ami persze ettől még fájhat. A fájdalom mértéke attól függ, hogy a méhnek mennyire kell dolgoznia azon, hogy a nyálkahártya távozzon. Amikor a nyakcsatornán keresztül halad ez a nyákos, véres váladék, az nagyon erős görcsöket (ez a dysmenorrhea) és akár hányingert is okozhat" - árulta el dr. Fedina Laura.
Az is megeshet, hogy több panaszmentes évtized után egyszer csak fájdalmassá válik a menstruáció, aminek hátterében állhatnak olyan egyszerűbb okok, mint a környezetváltozás vagy egy stresszesebb időszak az életünkben. Mindenképpen érdemes azonban szakemberhez fordulni, hiszen az is lehet, hogy komoly elváltozások váltják ki a szokatlan fájdalmakat. Össze is gyűjtöttünk ezek közül néhányat:
Mióma
A mióma valójában egy simaizomdaganat, amely leggyakrabban a fogamzóképes korban lévő nők életét nehezíti meg. A daganatok - melyek kialakulásánák okát homály fedi - a méh felszínén, a méhfalban vagy a méhnyálkahártya alatt egyaránt kialakulhatnak, méretük néhány millimétertől gyakorlatilag bármeddig terjedhet.
“A méhet például el lehet képzelni egy nagy tenyérként, amit ha véletlenül megvágunk és gyorsan el akarjuk állítani a vérzést, akkor ökölbe szorítjuk a kezünket. Ha viszont benne van mondjuk egy dió, akkor nem tudjuk összeszorítani a kezünket, így nem áll el a vérzés sem. Ehhez hasonlóan a miómagömbtől nem tud rendesen összehúzódni a méh sem” - magyarázta a nőgyógyász. Sokáig csak műtéttel lehetett a méhdaganatoktól megszabadulni, de pár éve egy új és sokkal kockázatmentesebb eljárással is gyógyulhatunk. Ráadásul a TB is 90 százalékban téríti, és még csak vágni sem kell hozzá.
Endometriózis
Endometriózis esetén a méhnyálkahártya-szigetek vagy már a méh kifejlődése során, vagy az úgynevezett retrográd menstruációval kikerülnek a méh üregéből a hasüregbe, megtapadnak a hashártyán, a méh külső falán, a petevezetékeken, a húgyhólyagon, a petefészken, a beleken és más belső szerveken, még a méh falába is befurakodhatnak.
"Az endometriális sejtek nagyon erős invazív sejtek, és ugyanúgy viselkednek a hormonhatásokra, mintha a méh belsejében lennének. Ugyanúgy megduzzadnak, majd vérzés kíséretében leválnak, de nem tudnak kiürülni, mert ehhez nem áll rendelkezésükre a hüvely. A hashártya egy tömlőcskét alakít ki ezeknek a sejteknek, ez azonban gyulladásokhoz vezethet, a kialakult hegek pedig akár meddőséget is okozhatnak. A tömlőcskék minden hónapban, minden egyes menstruáció alkalmával egyre csak nőnek és a gombostűfej nagyságútól paradicsom méretű gömbökké is alakulhatnak, ami komoly fájdalmat okoz" - fűzte hozzá a szakember.
Adenomiózis
Az endometriózis különleges formája az adenomiózis, amikor a méh belső felszínének mirigyszövete belenő a méh izomfalába. Ennek következtében a méhizom fala megvastagszik, és a méh két-háromszorosára is megnőhet. Az ismeretlen eredetű betegség gyakori a nők körében, de az érintettek csak kisebb részénél okoz panaszt.
Kismedencei gyulladás
A lázzal, állandó vérezgetéssel és erős alhasi fájdalommal járó betegség is befolyásolhatja a menstruáció fájdalmasságát, ez azonban csak másodlagos gond szokott lenni, hiszen a kellemetlen tünetek miatt hamar fény derül a valódi problémára - még mielőtt súlyosbodna az állapot.
“Sok beteg jött már hozzám azzal a tévhittel is, hogy biztosan petefészekgyulladása van. Tudni kell azonban, hogy ha valakinek szúr az alhasa, az esetek nagy részében inkább bél eredetű a probléma” - jegyezte meg dr. Fedina Laura.
Von-Willebrand szindróma
A nők menstruációs panaszai esetén, ha annak háttere „titokzatos”, mert se hormonális, se méhen belüli ok nem indokolja a tüneteket, fennáll a gyanú, hogy az erős, hosszan elhúzódó, netán „csillapíthatatlannak tűnő” menstruáció mögött a Von-Willebrand szindróma, a vérzékenység egy formája áll. Különösen erős a gyanú, ha a túl erős ciklus mellett más területeken is vérzéssel kapcsolatos problémákat észlelsz, visszatérő orrvérzésed van, esetleg foghúzás után is ezzel küzdesz. Az erős vérzéssel járó menstruációs panaszok körülbelül 10-15 százalékáért felelős ez a típusú vérzékenység.
“Ez a genetikailag öröklődő vérzékenységi zavar nem feltétlenül okoz fájdalmas menstruációt, de az egyik kísérő tünete lehet. Oka, hogy a méh hiába húzódik össze azután, hogy ledobta a nyálkahártyát - miközben ott szabaddá váltak az erek -, nem áll el a vérzés. A méh ürege egyre inkább megtelik alvadt vérrel, amit a méh feszülésként érzékel, és még erősebben görcsöl, hogy át tudja passzírozni az alvadt vért a méhnyakon. A méhnyak tágulása pedig még erősebb görcsökkel jár. Olyanról azonban, hogy egy Von-Willebrand szindróma a fájdalmas menstruáció miatt derül ki, még nem is hallottam, hiszen ez is jóval előbb diagnosztizálható” - fűzte hozzá a szakértő.
Egyéb okok
Mindemellett, közvetetten ugyan, de a pajzsmirigyproblémák is vezethetnek menstruációs panaszokhoz azáltal, hogy megváltoztatják az ösztrogénszintet. De az ösztrogénszint változását még számtalan más tényező befolyásolhatja a túlzott mértékű fogyástól kezdve az állandó stresszig.
“Azt is feltételezték, hogy hátrahajló helyzetű méh esetében gyakrabban fordul elő fájdalmas menstruációt, de sok olyan hátrahajló méhű nőt láttam, akinél ez az elváltozás nem okozott panaszokat. A méhnek lehetnek továbbá fejlődési rendellenességei is, amik már az anyaméhben, a lánymagzat fejlődése során kialakulnak. Előfordul például, hogy egy szív alakú méh, két méh, vagy csak egy sövény fejlődik ki” - magyarázta dr. Fedina Laura.
Nem muszáj szenvedni
Nem is fáj az! Csak azért fáj, mert látja, hogy a testvére vagy az édesanyja is szenved. Csak beképzeli. Csak a rossz közérzete miatt hiszi azt, hogy fáj.
"Nem értem, hogy egy orvos hogy mondhat ilyeneket a betegének, de sajnos sokan számolnak be hasonló tapasztalatokról. Azzal viszont egyetértek, hogy a menstruációval járó panaszokat nem kell elviselni; könnyen meg lehet azokat szüntetni enyhébb vagy erősebb fájdalomcsillapítókkal és görcsoldókkal, de kaphatók már olyan fogamzásgátlók is, amiktől csak háromhavonta menstruálunk.
Ha pedig valaki úgy gondolja, hogy a hormonok ártalmasak, az téved, hiszen a hormon teljes mértékben testbarát anyag, amit megfelelő kontrollal nyugodtan szedhetünk. Mindemellett nagyon fontos a rendszeres orvosi kivizsgálás, és az évenkénti rákszűrésről sem szabad megfeledkezni” - figyelmeztet a nőgyógyász.
