Egy ideje már tudjuk, hogy a szagok fontos szerepet játszanak az emberi kommunikációban: az újszülöttek például a szobában megérzik az édesanyjuk mellének illatát, és bár a szag nem egyenlő a feromonokkal, azért a párválasztást így is befolyásolhatja. Egy lengyel kutatás szerint ráadásul konkrét személyiségjegyeket is kiérezhetünk a testnedvekből.
Egy, a European Journal of Personality című szaklapban megjelent tanulmány szerint testszagunk alapján is olyan pontosan meg tudják állapítani egy-egy személyiségvonásunkat, mintha egy videófelvételt néznének rólunk vagy mint egy rövid személyes interakció során. Azért nem mindent, de néhány szempont alapján (neoriticizmus, extroverzió, dominancia) egy-egy fontos tulajdonságot ki lehet deríteni egymás szagolgatásával.
A vizsgálatban összesen 60 férfit és nőt kértek arra, hogy három éjszakán keresztül viseljenek egy sima fehér pólót és kerüljék az erős illatú ételeket, illetve a dezodor- és parfümhasználatot. Ezután húsz önkéntes szagolgatta végig a használt pólókat, és reakcióik alapján a kutatók az alábbi következtetéseket vonták le:
A dominancia és a szorongás is jól érezhető
Mint kiderült, a dominancia „kiszagolhatósága” a tesztoszteronszinttel hozható összefüggésbe. „A fölényeskedő és agresszív viselkedés pozitívan korrelál a tesztoszteron, valamint a metabolitok megemelkedett szintjével. A tesztoszteron serkenti a sebociták (fehérjeelőállító molekulák) elterjedését és befolyásolja a hónaljak, az ágyék és nemi szervek környékén található apokrin verejtékmirigyek működését. Valószínű, hogy az átlagnál dominánsabb férfiaknak más a testillata” – állítják a tanulmány szerzői. A kísérletben különösen pontos megítélések születtek arról, hogy az ellenkező nemű személy mennyire domináns típus, de arra, hogy a póló viselője mennyire nyitott új dolgok megtapasztalására, mennyire hajlamos az egyetértésre vagy hogy mennyire lelkiismeretes személyiség, a feromonokból egyáltalán nem lehetett következtetni.
Az eredmények szerint viszont hasonlóképpen megérezhető az is, hogy ki mennyire szorongó típus. „A szorongás és a félelem kemoszenzoros kommunikációjáról számos dokumentáció született már. Ezeknek az érzelmeknek a megtapasztalása egy sor neurokémiai változással jár, amik közül néhány az izzadságon keresztül érzékelhető. Bár egyelőre nem teljesen tisztázott a pontos mechanizmusa annak, hogy hogyan ismerünk fel egyes személyiségjegyeket mások verejtéke alapján. Lehetséges, hogy az emberek egyszerűen abból következtetnek bizonyos tulajdonságokra, hogy mennyire tartják kellemesnek az illető testszagát” – magyarázzák a szakértők. Az eddigi kutatások kimutatták, hogy a boldogság vagy a félelem mellett az undor is megérezhető a verejték kémiai összetevői alapján, de a kutatók továbbra is keresik a válaszokat arra, hogy miként hatnak az emberekre a verejtékben található vegyületek.
Mi köze van a szagoknak az érzelmekhez?
Az orrunk felszínén található, idegvégződésekben gazdag szaglóhámon a másik ember testének illatából viszonylag kevés, a levegőben terjedő molekula is ingerületet hoz létre. Ezek az ingerek aztán a limbikus rendszerbe kerülnek. Így a másik ember testének kipárolgása (legalábbis a feldolgozásnak ebben a kezdeti szakaszában) nem kerül ugyan a tudatosságba, de az alatta lévő szinten „körbejár” agyunkban. És mivel a szagok és az érzelmek a limbikus rendszerben összefonódnak, hangulatunkra, érzelmi állapotunkra is hat a kommunikációs partner bőréről elpárolgó izzadságban található kémiai információ. És fordítva: egyes érzelmi állapotok is felerősítik a szagok iránti érzékenységünket, még ha ez nem is tudatosul bennünk.
