A gumicukor gyártásáról készült sokkoló videó után most egy új, a Privilege biztosító társaság által végzett érdekes tanulmány hívja fel a fogyasztók figyelmét arra, hogy milyen bizarr összetevők bújnak meg bizonyos élelmiszerekben és kozmetikumokban. A vizsgálat eredményei és a Health.com segítségével összegyűjtöttük azokat a fura alapanyagokat, amik az egészségre ugyan ártalmatlanok, de lehet, hogy némelyik undorfaktora önnél is kicsapja a biztosítékot.
Emberi haj a kenyérben?
Az L-cisztein (E920) a tésztákat rugalmasabbá és könnyen gyúrhatóvá teszi, emellett javítja gázmegtartó képességüket, így a péksütemény sokáig megtartja levegős állagát, valamint erősíti a savanykás élelmiszerek ízét, így sokszor alkalmazzák az aromák ízének kikerekítésére. Ez eddig jól hangzik, nem? Na, akkor elmondjuk, hogyan állítják elő: a ciszteint sósav segítségével keratinban gazdag szövetekből, például emberi hajból, állati szőrből vagy tollból nyerik ki. Genetikailag módosított mikroorganizmusok alkalmazása is lehetséges - írja a Tudatos Vásárló.
Lehet, hogy ezentúl kerülni fog mindent, ami vaníliás
Sokak kedvence, a vaníliafagylalt olyan egyszerű alapanyagokból készül, mint a tejszín, a tojássárgája, a cukor és a vaníliarúd. De azt tudta, hogy ebbe a keverékbe még egy természetes vaníliaaroma, a hódok szagmirigyeinek, vajszerű, narancsos-barnás váladéka, vagyis annak származéka is kerülhet? Bizony, a hódok végbélnyílása mellett elhelyezkedő zsákszerű szervekből származó anyag nemcsak az állat saját területének megjelölésére szolgál, már nyolcvan éve használja azt az élelmiszer- és a parfümipar is, az összetevőt azonban leginkább castoreum vagy természetes aromák néven találja meg a termékek csomagolásán. Azért persze nem eszik olyan forrón a kását, mivel szakértők szerint van ennél olcsóbb és könnyebb módja is az ételízesítésnek, így valószínűleg nem minden vaníliás termékben található a váladékból.
Tetűtől lesz vörös a rúzs vagy rózsaszín a joghurt
Azt is feltárták, hogy egyes vörös színű kozmetikumok, például a rúzsok színe annak eredménye, hogy az összezúzott bogarak vérét ammóniával forralják fel. A piros és rózsaszín árnyalatú termékeket gyakran kárminnal, vagyis a bíbortetű nőstény egyedeinek összezúzott szerveinek és testének felhasználásával színezik. A rovarok szárítása során keletkezik a természetes ételszínezékek vörös árnyalata is, amit az összetevők listáján sokkal barátságosabban hangzó kármin vagy carmines néven tüntetnek fel. (Mivel egyes jelentések szerint ez az összetevő súlyos allergiás reakciókat - többek között anafilaxiás sokkot - is kiválthat, ma már kötelező jelezni azt a termékek címkéjén.)
Meg fényes a cukorka
A sellak (E904) a Thaiföldön őshonos bíbortetű (Kerria lacca) nevű rovar nőstényének gyantaszerű váladékából készült, tisztított anyag. Elsősorban gyógyszerészeti mázként, illetve fényezőanyagként, bevonószerként alkalmazzák, de ettől olyan csillogó a cukorka (cukormáz néven keresse) vagy a kávészemek is.
Szén-monoxid a vörös húsokhoz
Nem hiába van sok háztartásban szén-monoxid érzékelő készülék; a színtelen, szagtalan gáz belélegzése ugyanis halálos lehet. A járművek kipufogócsövéből és a kéményekből is ez a szennyezőanyag kerül a levegőbe, de azt már kevesebben tudják, hogy a szén-monoxidot a darált marhahús, a tilápia vagy a tonhal csomagolásához és tartósításához is felhasználják, mivel hozzájárul a hús pirosas színének megőrzéséhez. Az élelmiszergyártók a szénmonoxidot a levegő kiszippantása után fecskendezik a műanyag csomagolásokba, hogy megakadályozzák a hús megbarnulásához vezető oxidációs folyamatot. Ez az eljárás az emberi szervezetre teljesen ártalmatlan – és manapság már egyre kevesebben alkalmazzák -, a fogyasztói csoportok azonban azért kifogásolják, mert elfedi a hús romlásának látható jeleit – magyarázza Patty Lovera, a Food & Water Watch igazgatóhelyettese.
Kovasav a kávéban
A szilícium-dioxid (E 551) a földkéregben legnagyobb mennyiségben előforduló ásvány, amit az élelmiszeriparban általában por formában használnak, mivel nedvességszívó hatásának köszönhetően meggátolja a csomósodást. A szilícium-dioxidot csak meghatározott termékekhez, például szárított, porított élelmiszerekhez, reszelt vagy szeletelt sajthoz, fűszerekhez, levesporokhoz, kávékrémporokhoz, táplálékkiegészítőkhöz vagy konyhasóhoz adhatják a gyártók.
Vírusok és antibiotikumok
A vírusokról általában a betegségek jutnak eszünkbe, de az úgynevezett bakteriofágok, vagyis baktériumölő vírusok valóban segítenek nekünk azzal, hogy megfertőzik és eliminálják a szervezetünkre ártalmas kórokozókat. De hogy kerülnek az ételeinkbe ezek a „jó” vírusok? „2006-ban engedélyezték először az USA-ban a bakteriofágok élelmiszeripari alkalmazását, különösen a konyhakész húsáruknál, mivel azok az élelmiszermérgezést okozó baktériumok elpusztításával újfajta tartósítási eljárást jelentenek, ráadásul ezzel az adalékkal megelőzhető a Listeria momcytogenes baktérium okozta listeriozis” – mondja a szakértő.
És mi a helyzet az antibiotikumokkal? A tenyésztők azért látják el az állatállományt antibiotikumokkal, mert attól gyarapodnak és nagyobbra nőnek. „Aggodalomra ad okot azonban az antibiotikumoknak a nagyüzemi állattartásban való túlzott használata, méghozzá az egyre inkább terjedő antibiotikum-rezisztencia miatt. Olyan élelmiszer eredetű betegségek ugyanis, mint a szalmonellafertőzés, az állatokban lévő rezisztens baktériumoknak köszönhetők” – figyelmeztet Lovera.
Még több gyanús összetevő
A Privilege megbízásából készült új tanulmány összesen húsz titkot fed fel a narancslétől a lábbelikig olyan termékekkel kapcsolatban, amiket a britek nap mint nap fogyasztanak vagy használnak. Az eredmények részleteit az Opinium, egy magát díjnyertes stratégiai betekintő vállalatként leíró cég gyűjtötte össze - írja a Daily Mail.- További érdekesség például, hogy a banán nem feltétlenül vegetáriánusoknak való finomság, mert előfordulhat, hogy a kitozán nevű, a gyümölcs túlérését megakadályozó permetezőszer garnélarák- és kagylómaradványokat is tartalmaz.
- A propilén-glikol egy, a fagyállókban és a gumióvszerekben is fellelhető összetevő, ami emberi fogyasztásra is teljesen alkalmas. Többek között fűszerkoncentrátumok, salátaöntetek és félkész tortamixek gyártásához is felhasználják, mivel meggátolja a zsír csomósodását, illetve a por állagú hozzávalók összetapadását.
- A kutatás során felfedték azt is, hogy egyes csirkefalatok néven futó termékek termékek csak 50 százalékban tartalmaznak csirkét, ráadásul egy olyan kémiai vegyület (dimetil-polisziloxán) is található bennük, amit a mellimplantátumok is tartalmaznak.
„A Privilege Insurance fontosnak tartja az egyenes beszédet és a fogyasztók bizalmát. Azért is végeztük el ezt a vizsgálatot. Néhány eredmény igen sokkoló és sokkal többet kellene tenni azért, hogy a termékek felcímkézése hiteles és alapos legyen. Rendkívül fontos, hogy a fogyasztók tudatában legyenek valamennyi ténynek, ami a megvásárolni kívánt termék összetételére vonatkozik, hiszen így tudnak csak ésszerű és logikus döntéseket hozni” - állítja Dan Simson, a vállalat alapítója.
