A Death Valley Nemzeti Park egyik legkülönlegesebb és legtitokzatosabb helyszíne a Racetrack Playa, amely évtizedeken át megoldatlan tudományos rejtély színtere volt. Az első pillantásra sivár és élettelen terület egy szokatlan jelenség miatt vált világhírűvé: vándorló kövei megmagyarázhatatlan módon akár több száz métert is megtesznek – maguktól.
A Cottonwood- és a Last Chance-hegység közé ékelődő völgyben található Racetrack egy kiszáradt tómeder, amelyet mintegy 10 ezer év változó éghajlata alakított ki. Miután a víz idővel eltűnt a területről, 300 méter vastag, világos színű, finom iszapréteget hagyott maga után. Ma a körülbelül 5 kilométer hosszú és 3 kilométer széles, sík felszínen szinte egyetlen növény sincs. Kövek viszont igen – köztük egészen kicsik és több száz kilogrammosak –, amelyek gyakran akár 450 méteres nyomokat is hagynak maguk után.
Évtizedekig találgatták, mi állhat a jelenség mögött
A jelenség azért is különleges, mert sokáig nem látták, hogyan mozdulnak meg az időközben vándorlóknak elnevezett kövek. A kiszáradt iszapban hagyott nyomok viszont egyértelműen azt mutatták, hogy nem állnak egyhelyben, sőt, a mozgásuk gyakran olyan összehangoltnak tűnik, mintha egyszerre indultak volna el.
A tudósok már az 1940-es évektől próbálták megfejteni a jelenséget, amely során megannyi elmélet született. Az egyik szerint a kövek a rendkívül erős szelek miatt vándorolnak, mások viszont jégképződést, algás csúszóréteget vagy akár kisebb forgószeleket sejtettek a rejtély mögött. Az okok megfejtése mellett sok fejtörést okozott az is, hogy a jelenség nem volt gyakori: volt, hogy egy kő akár egy évtizedig sem mozdult el, így a folyamat megfigyelése is jobbára lehetetlennek tűnt.
Közvetlenül is sikerült a megfigyelés
A rejtély végül 2013 decemberében kezdett megoldódni, amikor Richard Norris paleobiológus vezetésével egy kutatócsoportnak sikerült közvetlenül is megfigyelnie a vándorlást. A kutatók eredetileg GPS-eszközökkel és időjárás-állomásokkal próbálták nyomon követni a kövek mozgását, arra számítva, hogy hosszú éveken át kell majd várniuk eredményekre. Ehelyett azonban hamar fény derült a titokra, amikor is
egy ritka időjárási esemény során a meder sekély, mindössze néhány centiméter vízzel telt meg, a hideg éjszakák hatására pedig vékony jégréteg alakult ki a felszínen. Amint a területet nappal felmelegítette a nap, a jég nagyobb táblákra tört, amelyek a szél hatására lassan sodródni kezdtek.
A kövek ekkor mozgásba lendültek, amelyeket a jégtáblák finoman, de folyamatosan toltak maguk előtt. A mozgás rendkívül lassú, mindössze néhány centiméter volt másodpercenként, ám egy-egy ilyen vándorlás néhány másodperctől akár 15-16 percig is tarthatott.
Ez derült ki a kutatásból
A fent leírtakból is jól látszik, hogy a jelenséghez több ritka tényező együttállása szükséges, vagyis kell hozzá egy, a felszínen található, sekély vízréteg, hideg éjszakák, amelyek jéggé dermesztik a vizet, valamint vékony, de kellően erős jégtáblák és folyamatos, gyenge – körülbelül 3-5 m/s sebességű – szél, amely mozgásba hozza a jégtáblákat, rajta a kövekkel. A kutatás fontos megállapítása volt az is, hogy
a kövek „életre keltéséhez” nincs szükség extrém időjárási körülményekre, bár az a mai napig nem tisztázott, hogy a legnagyobb kövek hogyan mozdulnak a helyükről.
A szakértők azt feltételezik, hogy a jövőben még a megszokottnál is ritkábban fordul elő a jelenség, hiszen a klímaváltozás hatására csökkenhet a jégképződéshez szükséges éjszakák száma.
Ezeket a szabályokat fontos betartani
Noha az elzárt helyen lévő vándorló kövekre a világ minden tájáról érkezők kíváncsiak, az utazást csak azoknak ajánlják, akik jó minőségű gumiabroncsokkal, összkerékhajtású és magas hasmagasságú autóval vágnak neki a rázós és gyakran kiszámíthatatlan útnak. Emellett a turistákat arra is kérik, hogy ne bolygassák a sziklákat vagy azok nyomait, esős időben pedig ne lépjenek a mederbe, hogy lábnyomuk ne hagyjon nyomot a háborítatlan természetben. Hasznos tudni, hogy errefelé mobilhálózat sincs, így érdemes felkészülni arra, hogy esetleges műszaki hiba esetén akár az éjszakát is a sivatagban kell tölteni.
Kapcsolódó: A világ 5 legveszélyesebb nyaralóhelyei között ott a Halál-völgy is
