Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Bár szülői tapasztalatom szerint többnyire nehezebb rávenni egy kisbabát arra, hogy abbahagyja a sírást, mint az ellenkezőjére, Japánban minden tavasszal elérkezik a nap, amikor a babák megríkatása a cél.
Minden év tavaszán különös fesztivál veszi kezdetét Japánban: jól megtermett szumóbirkózók törékeny csecsemőket „ringatnak”, oly módon, hogy a baba lehetőleg elsírja magát. Az európai szemmel nézve igencsak furcsa ceremónia 400 éves hagyományra tekint vissza a szigetországban, meghatározott célja és koreográfiája van – és rendkívül népszerű a japán szülők körében.
Sírni nem csak a győztesnek szabad
Az időpont leggyakrabban április végére vagy május elejére esik. A nakizumó nevű ünnepet a japán Aranyhét végén rendezik meg országszerte. A fesztiválra rendszerint sintó szentélyekben felállított szabadtéri szumóringben, a dohjóban kerül sor.
A szülőknek előzetesen regisztrálniuk kell 6 és 18 hónap közötti gyermeküket a „megmérettetésen”, valamint befizetni a szentély számára a hozzájárulást. (A közönség számára ingyenes a belépés.) A babákat szüleik ez alkalomból díszes ruhákba öltöztetik, s a szertartás kezdetén a szentély főpapja imádkozik a csecsemők egészségéért, majd a szülők átadják gyermekeiket egy-egy szumóbirkózónak.
A síró babák egészségesek lesznek
A birkózók kettesével lépnek a ringbe, majd mindent elkövetnek, hogy megríkassák a gyanútlan, ám megszeppent csecsemőket.
A japán közmondás és az ehhez kapcsolódó hiedelem úgy tartja, hogy a síró babák erősek és egészségesek lesznek, ráadásul sírásukkal a gonosz szellemeket is elűzik.
A szumóbirkózók különböző technikákkal próbálják elérni, hogy a babák sírva fakadjanak. Emelgetik, gyengéden rázogatják, ringatják őket, de ha nem járnak sikerrel, előkerülhetnek az ijesztő, ördögöket és démonokat formázó maszkok (tengu) is.
Mások neki! neki! („sírj! sírj!”) kiáltással nógatják a gyerekeket, vagy igyekeznek minél ijesztőbb arcot vágni.
A versenyt az a baba nyeri, aki először fakad sírva; ha egyszerre hallatják a hangjukat, a hangosabban vagy hosszabban síró csecsemőt illeti a dicsőség.
A szertartás végén a rokonok és ismerősök hosszú életet kívánnak a babának.
A japánok nem szívesen hagynák ki az eseményt
Bár európai szemmel nézve morbidnak tűnik, a japánok körében rendkívül népszerű a fesztivál. Sokan messze földről, akár külföldről is hazatérnek az eseményre. A tokiói Aszakusza városnegyed Szenszódzsi szentélyében olyan sokan jelentkeznek minden évben a versenyre, hogy sorsolással kell eldönteni, ki lehet a száz „szerencsés” csecsemő, akiket rázogathatnak a szumóbirkózók. Ugyancsak sokan keresik fel a hirosimai Gokoku szentélyt is, ahol kimonóba kell öltöztetni a verseny tiszteletére a csöppségeket.
Az ősi tradíciókon alapuló nakizumó-fesztivált ebben az évben április 25-én, szombaton fogják megrendezni.
Kapcsolódó: A legismertebb japán ünnep, a cseresznyevirágzás minden évben turisták millióit vonzza
