Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Nébih elnöke szerint együtt kell élnünk a madárinfluenzával. Az emberekre is fertőző kór három magyar vármegyét érint leginkább, ott a vonulási időszakban szigorúbban kezelik az állatállományt. Európában emberi fertőzéstől nem kell tartani.
A Sokszínű Vidék a madárinfluenza kapcsán kérdezte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) vezetőjét, dr. Nemes Imre főállatorvost. A szakember ismertette,
- mit tudunk a madárinfluenzáról,
- miért veszélyes a fertőzés,
- és melyek az ország legfenyegetettebb területei.
Idén kevesebb a fertőzött állomány, tavaly több millió állat pusztult el
A H5N1-es madárinfluenza törzset 2006-ban regisztrálták először, 2010-től már szinte minden évben megjelent a korábban elszigetelten jelen lévő fertőzés. A szakember szerint mind az agráriumnak, mind a szakhatóságoknak arra kell berendezkednie a fertőzés kapcsán eddig tapasztaltak miatt, hogy az tartósan velünk marad, nem fog eltűnni a bolygóról.
A házi- és vadon élő madarakat fertőző betegség kórokozója, a influenza vírus változékonysága miatt mutálódik is, már tudjuk, akár embereket is képes megbetegíteni. A Nébih elnöke azonban úgy véli, erre Európában kicsi az esély, mivel nem jellemző a térség állattartási gyakorlatára a baromfikkal való szoros kontaktus.
Eddig Európában, így hazánkban sem fordult elő olyan eset, hogy állatról emberre terjedjen át a vírus, emlékeztetett a szakember,
aki ezt az állattartási gyakorlat mellett a gasztronómiai szokásoknak, illetve az Állategészségügyi Hatósági Szolgálat nagyon szigorú protokolljának tulajdonítja.
„Ázsiában volt példa emberi fertőződésre, de azokon a vidékeken mások a hús fogyasztásának a szokásai. Magyarországon csak hőkezelés után kerül az asztalra baromfi, ami az influenza vírust elpusztítja, ezért a madárinfluenzától függetlenül minden baromfitermék biztonságosan fogyasztható hazánkban" – összegezte dr. Nemes Imre, aki kiemelte, hogy mivel főként a vadmadarak terjesztik, vélhetően sosem tűnik majd el a környezetünkből.
A vadon élő állatok közül is leginkább a hattyúk azok, melyek a vírust terjesztik, az idei év során az ő esetükben mutatták ki legtöbb esetben a betegséget. Éppen ezért a vonulási időszakban, október elseje és március vége között elrendelték a házi madarak zártan tartását a leginkább veszélyeztetett térségben,
Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Békés vármegyékben.
2025-ben a szakember összegzése szerint mintegy 200 magyar állattartó telep fertőződött meg, ami miatt több mint 4 millió baromfit kellett leölni. Idén sokkal kedvezőbben alakul a járványhelyzet, eddig összesen 16 telepen jelent meg a vírus és alig 150 ezer baromfi esett áldozatul. Ez vélhetően annak köszönhető, hogy a madarak vonulási útvonalának a déli része, Nyugat-Európa érintettebb.
A Nébih április elején feloldotta az utolsó megfigyelési körzeteket is.
