Akkora hype lett az egészséges életmód, hogy az sokaknak nemcsak egyszerűen fontos, de már-már megszállottan olyan kategóriákba sorolják az élelmiszereket, hogy gyógyír, jó, rossz, lassú halál vagy tabu; és emellett még a testmozgást is túlzásba viszik. Sőt vannak, akik a vitaminokból is az ajánlott mennyiségnél jóval nagyobb adagokat fogyasztanak. Érdemes tehát mérlegelni és szakértő segítségét kérni, mielőtt valaki belevágna egy újabb őrületbe, mert komoly mellékhatásai is lehetnek egy kedvezőnek tűnő módszernek. Korábban írtunk arról, hogy hiába hagy fel valaki a cukros ételek fogyasztásával, ha a fogakat az állandó zöldség- és gyümölcsfogyasztással is ugyanúgy tönkreteheti. Összegyűjtöttünk néhány hasonlóan kockázatos szokást. Íme:
"Répatúladagolás" = sárgás bőr
A répa tele van fontos anyagokkal, ám ha a zsíroldékony béta-karotinból túl sok kerül a vérbe, a bőr legfelső rétegébe felhalmozódva sárgásra színezi azt, és elsősorban a tenyéren, a térden, a talpon, valamint az orr területén észlelhető az elváltozás. A karotenémia ugyan főként a csecsemőknél gyakori jelenség, ha túl sok répapürével etetik őket, a felnőtteknél is előfordulhat. Egy a The Journal of Dermatology című szaklapban megjelent tanulmány szerint egy 66 éves nőnél jelentkeztek a tünetek, miután az ajánlott mennyiségnél jóval több karotintablettát szedett. (Egy csésze szeletelt nyers répában kb. 15 mg karotin található, ezért ahhoz, hogy a leírt esethez hasonló eredmény szülessen, hónapokon keresztül napi fél csésze répát kellene fogyasztanunk.) „A karotinban és A-vitaminban gazdag narancssárga zöldségek és gyümölcsök túlzásba vitt fogyasztása az ártalmatlan bőrelváltozás mellett azonban más nem kívánt mellékhatásokhoz, fejfájáshoz, hányáshoz, hajhulláshoz viszketéshez és romló (kettős) látáshoz, valamint szem- és szájszárazsághoz is vezethet” – nyilatkozta a Díványnak Kerezsi Noémi dietetikus. "A megoldás a szó szerint sokszínű és változatos étkezés, vagyis a narancssárga ételek mennyiségének csökkentése (napi egy narancssárga zöldség vagy gyümölcs) és más, zöld, piros, lila gyümölcsök és zöldségek bevezetése az étrendbe" - javasolja a szakértő.
Vízből is megárt a sok
Testünknek szüksége van a hidratáltságra ahhoz, hogy megfelelően működjön, azonban a túlzásba vitt folyadékfogyasztásnak is megvannak a káros hatásai. „A napi ajánlott mennyiség 1,5-2 liter, de természetesen a nyári melegben, illetve a fizikai aktivitástól, az egészségi állapottól vagy a lakóhely klímájától függően megengedett a két liternél több víz fogyasztása is, hiszen szervezetünk kipárologtatja a felesleges folyadékot. Veszélyesnek az egyszeri nagy mennyiség számít, például az óránkénti másfél liternél több folyadék fogyasztása, ami koncentrációváltozást eredményez, vagyis ilyenkor a szervezetünkben lévő elektrolitok, a kálium és nátrium egyensúlya felborul. Ez a változás pedig számos problémához vezethet: rosszullét, szívritmuszavarok, izomgörcsök léphetnek fel, víz gyűlik fel a tüdőben, a vese pedig felmondhatja a szolgálatot” – figyelmeztet Kerezsi Noémi. Ha a vér nátriumszintjének csökkenése gyors, a tünetek gyorsabban kialakulnak és súlyosabbak. A hiponatrémia diagnózisa a vér alacsony nátriumszintje alapján állítható fel, az okok kiderítése viszont bonyolultabb, amihez az orvos teljes helyzetértékelése szükséges.
Egy, a New England Journal of Medicine című szaklapban megjelent tanulmány szerint a 2002-es bostoni maraton 488 résztvevőjének 13 százalékánál alakult ki az úgynevezett hiponatrémia a folyadékpótlás során. Ezt az állapotot – ami súlyos esetben végzetes is lehet - úgy lehetne elkerülni, ha edzés/verseny előtt és után is megmérnék a futók testsúlyukat, így tisztában lennének vele, hogy mi az a biztonságos folyadékmennyiség, amire a testüknek szüksége van a nagymértékű izzadást követően.
Kőkemény edzések = veseproblémák
„Az intenzív, túl gyakori és megerőltető testmozgás rabdomiolízishez, azaz a vázizomzat károsodásához vezethet. Ez az állapot az izomzat mioglobin nevű proteinjének a vérbe és a vizeletbe történő kiválasztódásával jár, egy bizonyos mértékű izomkárosodásnál pedig veseproblémákat is okozhatnak a vérbe áramló anyagok” – nyilatkozta a Womans's Day magazinnak David Kruse sportorvos.
A rabdomiolízisről
A megerőltető edzések nagymértékben hatnak az enzimértékekre és a fizikai állapotra. Az izomszövet sérülése egy bizonyos határig természetes – edzés után gyakran jelentkezik izomláz, - annak szétesése során azonban az izomzat oxigéntárolója, a hemoglobinhoz hasonló mioglobin is nagy mennyiségben kerül a vérbe. A mioglobin gyorsan és könnyen károsíthatja a vesét, ami ritkán akut veseelégtelenséget eredményezhet. A hirtelen, túl gyorsan bevezetett, az eddiginél lényegesen megterhelőbb fizikai aktivitás (inaktív életet élő embernél akár a kert felásása is) az esettanulmányok szerint edzetlen és edzett embereknél egyaránt komoly izomlázat, izomduzzanatot, sötétbarna vizeletet és akár a vizelettermelés teljes megszűnését eredményezheti.
Forrás: www.sportorvos.hu
Sajnos vannak, akik a gyanús jelek ellenére és a fájdalmakkal együtt is tovább sportolnak, amikor inkább pihenniük és regenerálódniuk kellene. „A tünetek között nem mindig jelenik meg az izomfájdalom, de ha valaki sötét, barna színű vizeletet, általános izomfájdalmat és gyors szívverést tapasztal, az mielőbbi orvosi ellátásra szorul. A kockázatokat csökkenthetjük, ha a képességeinknek és fizikai erőnknek megfelelő mértékben edzünk és odafigyelünk a folyadékpótlásra. Lassabb tempóban haladjunk és ne egy sokkal rutinosabb sportolóéhoz viszonyítsuk saját teljesítményünket, valamint egyszerre mindig csak egy új mozgásformát vezessünk be” – javasolja a szakértő.
A fehérjeszelettől csak székrekedése lesz
Mindig jól jön a táskában lapuló proteinszelet, ha edzés után nincs lehetőség a rendes étkezésre, ám a legtöbb ilyen termék nemcsak rostban nagyon szegény, de tápanyagtartalma sem ér fel egy átlagos főétkezés vitamin- és ásványianyag-tartalmával, ezért az emésztésnek biztosan nem tesz jót. Az extrém mértékű fehérjefogyasztás ráadásul fáradékonnyá tesz és veseproblémákat is okozhat.
"A fehérje elsősorban nem az energianyerés miatt fontos a szervezet számára, hanem azért, mert a protein testünk építőanyaga, ezért az ajánlott napi fehérjebevitel mennyisége sportáganként és a mozgás intenzitásától függően eltér - magyarázza Kerezsi Noémi. "A fehérjeszeletek helyett érdemes azonban olyan teljes értékű, magas fehérjetartalmú ételeket választani, mint a csirkemell, a tojásfehérje, a sajtfélék, a mogyoróvaj, a zsírszegény görög joghurt vagy a bogyós gyümölcsök" - tanácsolja.
Gyógynövények és elavult ismeretek
Ismerős az az állapot, amikor gyógyulás közben rosszabbodnak a tünetek? Ez az úgynevezett Herxheimer reakció (röviden Herx), aminek során az elpusztított kórokozók méreganyagokat bocsátanak ki magukból - az immunrendszert fokozott működésre kényszerítve ezzel - és amit egyesek szerint a gombás fertőzések vagy a Lyme-kór kezelése során a tüneteket enyhítő fokhagymakivonat, az oregánóolaj és más gyógynövény alapú készítmények is kiválthatnak. Ez utóbbival azonban nem mindenki ért egyet. „Valószínűleg városi legendáról van szó, aminek az lehet az alapja, hogy a magas illóolaj-tartalmú növények belégzése okozhat orrfolyást, irritációt, de ennek semmi köze nincs az influenzához” – mondta a Díványnak dr. Csupor Dezső gyógyszerész-fitoterápiás szakember.
De léteznek más gyógynövényekkel kapcsolatos tévhitek, amiket nem árt tisztázni. „A legkomolyabb probléma az, amikor valaki mérgező növényeket alkalmaz gyógynövényként. Sok régi, az utóbbi években újra kiadott gyógynövényes könyv tartalmaz ugyanis olyan növényeket, amelyeket nem szabadna használnunk - mivel már ismerjük azok toxikus hatását. Ilyen például a kálmos, amit sokan napi rendszerességgel isznak emésztésjavításra, vagy a fekete nadálytő, ami májkárosító alkaloidjai miatt csak külsőleg, például krém formájában alkalmazandó, teát készíteni belőle és azt meginni azonban veszélyes – figyelmeztet dr. Csupor Dezső. „Vannak olyan növények, amelyek alkalmanként használva biztonságosak, hosszú távú és rendszeres szedésük azonban nem ajánlott. Ilyen a medveszőlő, amely húgyúti gyulladás esetén pár napig szedhető, folyamatos fogyasztása viszont látáskárosodást okozhat. Nem veszélyes, de nincs értelme a kasvirágot (Echinacea) állandóan fogyasztani, hanem inkább kúraszerűen kellene alkalmazni (pár hét szedés után szünetet tartva), ugyanis folyamatos alkalmazás esetén megszűnik az immunrendszert moduláló hatása. Egyes növények, mint az orbáncfű, a gingkó vagy a fokhagyma önmagukban veszélytelenek, gyógyszerekkel kölcsönhatásba lépve viszont ártalmasak lehetnek. Éppen ezért fontos, hogy a krónikusan gyógyszert szedők mindig tájékozódjanak a lehetséges kölcsönhatásokról gyógyszerészüktől vagy orvosuktól” – javasolja a szakértő.
Az állandó kézfertőtlenítéstől allergiás lehet
„Különösen az influenzaszezon alatt csábító, hogy ötpercenként elővegyük a kézfertőtlenítő gélt vagy kendőt, de ha ész nélkül használjuk a kórokozók elleni készítményeket, azzal csak azt érjük el, hogy a jó baktériumoktól is megszabadulunk. Emiatt pedig hajlamosabbak leszünk bizonyos patogének okozta megbetegedésekre” – magyarázza Michael Schmidt, a Dél-Karolinai Orvosi Egyetem mikrobiológus professzora. Egy vizsgálat szerint ráadásul azok a fiatalok, akik egy az antibakteriális szappanokban lévő összetevővel gyakran érintkeznek, sokkal nagyobb eséllyel lesznek allergiások vagy szénanáthások. Lehetőleg napi 5-6 alkalomnál többször ne használja az alkoholos kézfertőtlenítő géleket és inkább maradjon a hagyományos megoldásnál, vagyis a szappan és meleg víz kombónál!
