Böjtölni jó: 3+5 ok, ami miatt érdemes kipróbálnia

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A böjtnek számtalan oka lehet, de dönthetünk úgy is, hogy kedvtelésből, önmagunk kipróbálása miatt határozunk úgy, hogy belevágunk. Összeállításunkból kiderül, miért szoktak böjtölni embertársaink, és miért érdemes a böjtöt mindenkinek legalább egyszer kipróbálnia.

Éppen nagyböjt időszaka van, legalábbis a keresztények számára. De persze ilyenkor nagy a kavarodás hívők és nem hívők között, a nem hívőkkel is előfordul, hogy nem esznek húst péntekenként, és a gyakorló hívők is esetenként megfeledkeznek róla a mindennapok rohanásában. Pedig a böjt egyik lényege – talán az éhezésnél is fontosabb - a figyelem, és a tudatosság. Hogy ilyenkor nemcsak a test, hanem a lélek is megtisztul. Hogy magunkba nézünk, és tisztába tesszük gondolatainkat és érzéseinket is.

Vallási böjtökről kezdőknek

A keresztény nagyböjt hamvazószerdán kezdődik, ami húshagyó kedd után következik. A húshagyó kedd arra van, hogy még a böjt előtt jól belakmározhasson mindenki. Persze amióta a legutóbbi vatikáni zsinat határozata szerint a böjti időszakban elegendő péntekenként elhagyni a húst, azóta a keddnek nincs akkora jelentősége. A keresztény nagyböjt legszigorúbb napjai az első (hamvazószerda) és az utolsó előtti (nagypéntek). Ilyenkor összesen háromszor szabad enni, de csak egyszer jóllakni, és ezeken a napokon, valamint az összes böjt alatti pénteken tilos a hús.

A muszlimok böjtje a ramadán. Ez a böjt 30 napos, és ilyenkor a híveknek napkeltétől napnyugtáig nem lehet enniük, inniuk, dohányozniuk, vagy egyéb testi örömökkel élniük. A cél a testi-lelki megtisztulás, többet kell imádkozni, és befelé fordulva elhagyni a rossz, ellenséges érzelmeket. Mostanában sok gyakorló hívő panaszolja, hogy némelyek számára a ramadán egyhónapos, napnyugtakor kezdődő tivornyasorozatot jelent. Az iszlám naptár eltér a mienktől, ezért a ramadán időszaka folyamatosan változik, mindig körülbelül 11 nappal korábbra esik, mint az előző évben. Idén július 20. és augusztus 18. közé esik.

A buddhizmusban is számos böjt létezik, mind egészségi, mind spirituális okok miatt. A szerzetesek nagy része például az ebéd után már nem eszik a következő nap reggelig.

Politikai indíttatású böjtök

Gandhi

Voltaképpen ezeket a „böjtöket” inkább úgy nevezik, hogy éhségsztrájk. Itt nem testi-lelki megtisztulás van a középpontban, hanem az, hogy az éhezéssel valamit elérjünk, vagy valamire felhívjuk a figyelmet. A legsikeresebb és legelismertebb politikai éhségsztrájkoló valószínűleg Mahatma Gandhi volt, aki pályafutása során több alkalommal is tartott éhségsztrájkot.

Sajnos szép számmal akadnak olyanok is, akik belehaltak az éhségsztrájkba. Írországban például kifejezetten nem jó dolog éhségsztrájkba kezdeni. 1920-ban két politikai elítélt kezdett éhségsztrájkba, és mindketten belehaltak, majd egy másik, észak-írországi börtönben, 1981-ben összesen 10 fogoly halt bele az éhségsztrájkba. Az elhalálozások a 64. és a 74. nap környékén következtek be.

Spirituális és egészségügyi böjtök

A böjt nem fogyókúra. A legfontosabb különbség, hogy a böjtnek nem elsődleges célja, sőt sok esetben nem is célja a fogyás. A böjt inkább az önmegtartóztatásról, a személyes erőpróbáról és az egészségről szól. Nagyon sokféle böjt van, de már egy háromnapos léböjt esetében is számítani lehet a következőkre:

1.   Kitisztulnak, kiélesednek az érzékszervek, javul a koncentrálóképesség és a memória.

2.   Energiaszintünk fokozódik, úgy érezzük, sokkal nagyobb fizikai teljesítményre vagyunk képesek.

3.   A bőr a méreganyagok távozása után megszépül

Hogy mikor érdemes böjtölni, arról megoszlanak a vélemények. A legtöbben egyetértenek azzal, hogy télen nem. (Legalábbis, a mi éghajlati viszonyaink között.) Ilyenkor hiányoznak a friss zöldségek és gyümölcsök, a szervezet több táplálékot kíván a hideg miatt, és az immunrendszer sem engedheti meg magának, hogy bármiből hiányt szenvedjen.

Általában a hagyományos böjti időszak tavasszal van, és hogy ez így alakult, annak praktikus okai is vannak. Eleinknek ugyanis ekkorra fogytak el az előző évben felhalmozott élelmiszertartalékai. Ezt egyébként sokkal kényelmesebben, de most is tapasztalhatjuk: már itt vannak az első tavaszi napok, de arra, hogy a piacon megjelenjenek a primőrök, még bizony hetekig várni kell.

A böjt lényege, hogy nem fogyasztunk szilárd táplálékot, csak folyadékot: vizet, gyógyteát, levest minél kevesebb sóval és zöldség, gyümölcsleveket. Egyes dietetikusok szerint a háromnapos léböjt mondható egészségesnek, mások szerint a böjt ideális hossza hét nap. Egy ezzel foglalkozó egészségügyi szakcikk kiemeli, hogy a böjtölő nem élheti meg úgy a folyamatot, mint éhezést. Fontos, hogy szabad akaratból történjen a táplálékmegvonás. Figyelem: aki krónikus betegségben szenved, vagy más ok miatt, de folyamatosan gyógyszert szed, az jobb, ha böjtölés előtt konzultál az orvosával. A különböző típusú böjtökről, és a böjttel kapcsolatos egyéb tudnivalókról, valamint arról, hogy hol böjtölhetünk intézményi keretek között, a startlap vonatkozó oldalán olvashat, akit érdekel.

Miért jó böjtölni

A címben erre a kérdésre ígértem választ, az alábbiakban pedig a személyes élményeimet szeretném megosztani, egy olyan emberét, akinél a böjtnek semmilyen vallási, vagy egészségügyi célja nincs. Véleményem szerint a böjtöt legalább egyszer mindenkinek érdemes kipróbálnia, mégpedig a következő okok miatt:

1.   Mert böjtölés előtt, közben és után egy rövid időszakra kikerülünk az anyagias mindennapokból. Úgy adunk magunknak valamit, hogy azt nem pénzért, boltban vásároltuk.

2.   Mert már napokkal előtte készülünk rá, végiggondoljuk, hogy milyen böjtöt választunk, megszervezzük, átgondoljuk az előttünk álló napokat. Ez a folyamat a hétköznapok során a legtöbb ember életéből kimarad.

3.   Mert a böjt során különböző lelki stádiumok várnak ránk. Leszünk nagyon éhesek, lesz hogy úgy érezzük hegyeket mozgatnánk meg, ki-ki teljesen egyedi hangulatokat, érzéseket tapasztalhat meg, amikre ezúttal oda is figyel.

4.   Kiderül, megvan-e bennünk az akaraterő hozzá, hogy végigcsináljuk. Ha igen, az hihetetlen lelkierőt ad, és nemcsak a böjt időszakára.

5.   A böjt után az a meglepő dolog történik az emberrel, hogy ismét megtanul örülni egyszerű, finom falatoknak, mint egy tál rizs, vagy egy kis fűszeres túrókrém. Mások lesznek az ízek, megváltozik az értékrend. Összefoglalva: a böjt miatt olyan élményben lesz részünk, ami kizökkent a mindennapokból, és inspirációt, lendületet ad a továbbiakhoz.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

b.a.
b.a.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Valós személy ihlette Maugli történetét: Farkasfiúnak nevezték

Sokan a dzsungelben nevelkedett, állatokkal beszélgető Maugli történetét a fantázia szüleményének tartják. Pedig Rudyard Kipling híres hősének alakját egy valós indiai fiú története is inspirálhatta. Az ő élete azonban sokkal sötétebb és tragikusabb volt, mint a meséből ismert Maugli sikeres útja az emberi identitás elérése felé.

Offline

Kitiltották az iskolapadból, mégis Nobel-díjas lett: az olasz nő, aki lenyűgözte a világot

Amikor a fiatal szárd hölgy, Grazia Deledda először papírra vetette történeteit, környezete inkább szégyellte, mint ünnepelte tehetségét. Egy vidéki olasz városban, Szardínia szigetén a 19. század végén ugyanis a társadalmi berendezkedés szerint egy tisztességes fiatal nőnek nem az írással kellett volna foglalkoznia. Deledda azonban nem hagyta, hogy mások döntsenek helyette – a mai napig ő az egyetlen olasz nő, aki irodalmi Nobel-díjban részesült.

Életem

Ezekben a kerületekben folyt el a legtöbb víz: van, ahol duplájára nőtt a fogyasztás

A hőségriadó alatt tapasztalható extrém vízfogyasztás miatt több magyar településen is ivóvízhiány alakult ki, ami szükségessé tette a helyi vízhasználati korlátozások azonnali bevezetését. A víziközmű-szolgáltatók már tavasszal megkezdik a vízhiány kockázatának mérséklését a hálózatok, medencék és víztornyok ellenőrzésével és karbantartásával.

Mindennapi

Nem 3 euró valójában a temus vám: többet kell fizetned

A temus rendeléseket sújtó, termékkategóriánként felszámolt 3 eurós “vám” esetében több meglepetés is adódik. Az egyik, hogy mit értünk termékkategória alatt, hiszen ebben az esetben a vámtarifaszám a fontos, a másik, hogy felszámításra kerül egy úgynevezett vámügynöki díj is.

Offline

Villámkvíz: tudod, melyik drámában szerepelnek ezek a híres karakterek?

A színjátszás már az ókorban is foglalkoztatta az embereket, a fennmaradt adatok alapján az i. e. 6. században már biztosan voltak stabil hagyományai a görög színházi kultúrának. Kvízünkből kiderül, hogy mennyire ismered a világirodalom leghíresebb színpadi műveit és a színi irodalom örökéletű karaktereit.

Testem

Sertéspestis, hantavírus – új Coviddá válhat egy állati eredetű vírus?

Az állatokat érintő betegségek ritkán kerülnek a hírekbe, de ha mégis, rögtön felvetődik a kérdés: lehet a fertőzésből egy új világjárvány, mint a Covid esetében? A válasz azonban messze nem olyan egyszerű, hiszen ahhoz, hogy egy állati kórokozó emberek közt terjedő járványt okozzon, több feltételnek is teljesülnie kell.

Testem

Ez a hosszú repülőutak rejtett veszélye: akár halálos is lehet

A nyári utazási szezonban százezrek kerekednek fel, hogy 6–12 órát vagy akár még többet töltsenek egy repülőgép fedélzetén a vágyott úti cél eléréséig. Kevesen tudják azonban, hogy a repülés alatt a szervezetünk extrém körülményekkel küzd: a kabin sivatagi szárazságú levegője lebontja a légúti védvonalunkat, a szűk ülésben való tartós mozdulatlanság pedig életveszélyes vérrögök kialakulásához vezethet. A Semmelweis Egyetem szakértője segítségével utánajártunk, hogyan alakulhat ki a repüléstől akár halálos tüdőembólia is, milyen rejtett tünetekre kell hetekkel az utazás után is figyelni, és mit tehetünk azért, hogy az év várt nyaralása ne a sürgősségi osztályon érjen véget.

Testem

Állandóan felpuffadsz, pedig egészségesen étkezel? Nem biztos, hogy az étellel van a baj

Ismerős a helyzet? Mindent megteszel az egészségedért: kerülöd a gyorsételeket, figyelsz a rostbevitelre, tisztán étkezel, a hasad mégis estére úgy feszül, mint egy lufi. A kellemetlen, feszítő érzés az egyik leggyakoribb emésztőrendszeri panasz, amivel nap mint nap küzdünk. A szakemberek szerint azonban egyáltalán nem biztos, hogy a legutóbbi étkezésed a hibás: a háttérben sokszor egészen más, rejtett folyamatok állnak.

Offline

Meghalt, mielőtt megtarthatta volna élete előadását: így született meg a legendás író utolsó könyve

Amikor a világ egyik legtekintélyesebb egyeteme előadássorozatra kérte fel Italo Calvinót, minden adott volt ahhoz, hogy a híres olasz író pályája egyik legfontosabb nyilvános megjelenésére felkészüljön. Calvino azonban már nem érhette meg a rendezvényt: 61 éves korában váratlanul meghalt. Az előadások szövegei mégis fennmaradtak, és később könyv formájában váltak világhírűvé.