Azt eddig is tudtuk, hogy a kávé felpörgeti az agyat, a testet, hogy erőt ad, hogy hatékonyabbá tesz, hogy megkönnyít egy rakás feladatot a tanulástól az emlékezésen át a feladatmenedzselésig. De vajon hogyan csinálja mindezt? Mit művel a koffein az agyunkkal? Tényleg drog? És ha igen, túladagolható?
Az AsapScience biológusai elmagyarázták már, hogy miért ragadós az ásítás, hogy miért néznek a pasik focit vagy hogy miért is olyan cukik a kisgyerekek, aktuális videójukban pedig a kávé és a testünk kapcsolatát boncolgatják.
A kávé kamuzik az agyban
Szervezetünkben létezik egy adenozin nevű kémiai közvetítő anyag, amely az ébrenlét során folyamatosan termelődik és a receptoraihoz csatlakozva lassítja az agyműködést. Minél tovább vagyunk ébren, annál több termelődik belőle, mi pedig annál fáradtabbak vagyunk. A kávéban lévő koffein az adenozinhoz hasonló formájú cucc, így képes annak receptoraira is rácsatlakozni, kiszorítva ezzel az adenozint és gátolva annak hatását. Egy jó kávézás után tehát az idegrendszerünk is kevésbé fáradt, mi pedig úgy érezzük, hirtelen tele lettünk energiával.
Egyre több és több kell belőle
Minél többet kávézunk, annál többször foglalja el az adenozin helyét a koffein, mire a szervezetünkben újabb és újabb adenozin receptorok keletkeznek. Ahhoz pedig, hogy ezeket is ke tudja kötni valami, még több kávéra van szükségünk. Ha pedig kimarad a szokásos napi koffein adag, az adenozin a normálisnál több receptort bír lefoglalni, így mi is fáradtabbnak érezzük magunkat, mint a kávéfüggésünk előtti időszakban.
A kávé bizony drog
A koffein nemcsak az adenozin manipulációval pörgeti az agyat, de az adrenalin termelést is serkenti, ez pedig hevesebb szívdobogást, megemelkedett vérnyomást és gyorsabb anyagcserét okoz. Ráadásul a a koffein hatására dopaminból is több jut az agynak, így a hangulatunkat is feldobja, és ahogy azt a dopamin szokta, a kávéból is többet és többet akar. Ezek a hatások nagyon hasonlítanak arra, amit a kokain csinál a szervezetben, persze, kisebb hatásfokkal. Jóval kisebbel.
A kávé elméletben túladagolható
Ahogy a legtöbb dorgnak, úgy a kávénak is létezik elméletben halálos adagja. De szerenecsére csak elméletben. Ahhoz ugyanis, hogy kávé-túladagolásban patkoljunk el, testsúly kilónként 150 mg koffeinre lenne szükségünk, ami egy 70 kilós ember esetében körülbelül 70 csésze kávét jelent. Egyszerre. Még jó, hogy ennyi nem fér el a gyomrunkban. Meg különben is: a halál beállta előtti hallucinációk amúgy is eltérítenének a további kávézástól.
Hatóránként jól jön egy kávé
A koffein felezési ideje a szervezetben hat óra, vagyis ennyivel az első kávézásunk után felére csökken a bennünk lévő koffein hatása. Hat órával később pedig ez is lefeleződik. Nem véletlenül szoktunk naponta többször kávézni.