A kávé bizony drog, úgy is működik

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A koffein hormonokat manipulál a testünkben, és épp úgy viselkedik, mint minden rendes drog.

Azt eddig is tudtuk, hogy a kávé felpörgeti az agyat, a testet, hogy erőt ad, hogy hatékonyabbá tesz, hogy megkönnyít egy rakás feladatot a tanulástól az emlékezésen át a feladatmenedzselésig. De vajon hogyan csinálja mindezt? Mit művel a koffein az agyunkkal? Tényleg drog? És ha igen, túladagolható? 

Az AsapScience biológusai elmagyarázták már, hogy miért ragadós az ásítás, hogy miért néznek a pasik focit vagy hogy miért is olyan cukik a kisgyerekek, aktuális videójukban pedig a kávé és a testünk kapcsolatát boncolgatják.

Fotó: Justin Sullivan

A kávé kamuzik az agyban

Szervezetünkben létezik egy adenozin nevű kémiai közvetítő anyag, amely az ébrenlét során folyamatosan termelődik és a receptoraihoz csatlakozva lassítja az agyműködést. Minél tovább vagyunk ébren, annál több termelődik belőle, mi pedig annál fáradtabbak vagyunk. A kávéban lévő koffein az adenozinhoz hasonló formájú cucc, így képes annak receptoraira is rácsatlakozni, kiszorítva ezzel az adenozint és gátolva annak hatását. Egy jó kávézás után tehát az idegrendszerünk is kevésbé fáradt, mi pedig úgy érezzük, hirtelen tele lettünk energiával. 

Egyre több és több kell belőle

Minél többet kávézunk, annál többször foglalja el az adenozin helyét a koffein, mire a szervezetünkben újabb és újabb adenozin receptorok keletkeznek. Ahhoz pedig, hogy ezeket is ke tudja kötni valami, még több kávéra van szükségünk. Ha pedig kimarad a szokásos napi koffein adag, az adenozin a normálisnál több receptort bír lefoglalni, így mi is fáradtabbnak érezzük magunkat, mint a kávéfüggésünk előtti időszakban.

A kávé bizony drog

A koffein nemcsak az adenozin manipulációval pörgeti az agyat, de az adrenalin termelést is serkenti, ez pedig hevesebb szívdobogást, megemelkedett vérnyomást és gyorsabb anyagcserét okoz. Ráadásul a a koffein hatására dopaminból is több jut az agynak, így a hangulatunkat is feldobja, és ahogy azt a dopamin szokta, a kávéból is többet és többet akar. Ezek a hatások nagyon hasonlítanak arra, amit a kokain csinál a szervezetben, persze, kisebb hatásfokkal. Jóval kisebbel. 

Fotó: Darren Mccollester

A kávé elméletben túladagolható

Ahogy a legtöbb dorgnak, úgy a kávénak is létezik elméletben halálos adagja. De szerenecsére csak elméletben. Ahhoz ugyanis, hogy kávé-túladagolásban patkoljunk el, testsúly kilónként 150 mg koffeinre lenne szükségünk, ami egy 70 kilós ember esetében körülbelül 70 csésze kávét jelent. Egyszerre. Még jó, hogy ennyi nem fér el a gyomrunkban. Meg különben is: a halál beállta előtti hallucinációk amúgy is eltérítenének a további kávézástól. 

Hatóránként jól jön egy kávé

A koffein felezési ideje a szervezetben hat óra, vagyis ennyivel az első kávézásunk után felére csökken a bennünk lévő koffein hatása. Hat órával később pedig ez is lefeleződik. Nem véletlenül szoktunk naponta többször kávézni. 

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Sákovics Diana
Sákovics Diana
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.