Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Hiába vár egy másik „otthon” – elköltözni a megszokottból lelkileg megterhelő lehet. Hogy ezt ki hogyan viseli, abban nagy szerepe van a temperamentumnak, de nem csak annak.
Vannak olyan életszakaszok, amikor különösen nagy jelentősége van biztonságérzetünk szempontjából a jól ismert környezetnek. A gyerekkor és az időskor épp ilyen. És bár a költözés sokszor az újrakezdés ígéretét hordozza, megdöbbentő kutatási eredmények mutatják, milyen komoly pszichés következményei lehetnek – nemcsak gyermekeknél és időseknél, de bármely életkorban.
Az „áthelyezési stressz szindróma” – lehetséges reakció a költözésre időskorban
A költözés nemcsak fizikai teljesítmény, hanem érzelmileg megterhelő élmény is lehet, különösen idős felnőtteknél. A pszichiátriai és pszichogeriátriai irodalom Relocation Stress Syndrome (RSS), azaz áthelyezési stressz-szindróma néven írja le a költözést követő szorongást, zavartságot, depressziós tüneteket és magányt. Egy idősek otthonába költöztetett emberek körében végzett epidemiológiai vizsgálat kimutatta, hogy akik nem tudták maguk kiválasztani leendő „otthonukat”, sőt, számukra kevésbé vonzó környezetbe kerültek, szignifikánsan nagyobb arányban tapasztaltak depressziót és szorongást, függetlenül attól, hogy volt-e kognitív sérülésük vagy sem.
Gyerekkori költözés és a későbbi depresszió kockázata
Egy hatalmas, több mint egymillió emberre kiterjedő longitudinális vizsgálat megállapította: ha egy gyermek 10–15 éves kora között legalább egyszer költözött, 41 százalékkal nagyobb eséllyel lett depressziós felnőttként; ha kétszer vagy többször, a kockázat 61 százalékra emelkedik. Ez arra utal, hogy a stabil otthoni környezet nem csupán érzelmi, hanem hosszú távú pszichés védelemnek is számít.
Homesickness – a „vágy az otthonra” komoly pszichés krízis
A költözés egyik legerősebb pszichés hatása a homesickness, vagyis a kóros honvágy, ami túlmutat a puszta hiányérzeten. Gyakran jár társas kapcsolatok gyengülésével, alvászavarokkal, étvágytalansággal vagy más étkezési zavarokkal és szorongással. Egy többhetes, egyetemisták körében végzett vizsgálatban a hallgatók 94 százaléka tapasztalt homesicknesst, és ez a jelenség jelentősen befolyásolta társas beilleszkedésüket az új környezetbe, emellett általános jóllétüket is. Ebből levonhatjuk azt a következtetést, hogy az otthon hiánya stabil és szubjektív pszichés terhet jelenthet.
Egy költözés tehát sosem csak logisztikai kérdés: pszichés következményekkel járhat. Ha megtehetjük, érdemes nemcsak a saját szempontjainkat figyelembe venni, hanem szeretteinkét is – ami nekünk nyereség, az nekik veszteség lehet.
Ha érdekel, milyen óvintézkedéseket érdemes tenni otthonunk védelme érdekében, miközben nyaralni megyünk, ezt a cikket ajánljuk.
