Kevésbé ismert történet egy olyan korszakról, amikor életet menthetett egy orvosi vizsgálat eredményének kozmetikázása.

Elizebeth Smith Friedman neve itthon szinte ismeretlen. Pedig kombinációs készsége, mellyel kódokat fejtett, kis túlzással a történelmet is formálta.

Történet a Szabadság Földjéről, ahol azért nem volt mindenkinek mindent szabad. Bűntettek, tettesek, áldozatok valódi elégtétel nélkül.

Két tehetséges balett-táncos, Pulszky Romola és Vaclav Nyizsinszkij romantikus, különös és tragikus házassága a világháborúk árnyékában.

A két Dolly nővér, Janka és Rózsi óriási szegénységből indulva hatalmas karriert futott be Hollywoodban. A sikernek azonban ára volt.

„Embernek lenni közös sors, közös valóság, egy nagy egységben való részesedés, egy nagy család tagsága.”

De milyen illendő mozgásformák közül választhatott a század elején egy felvilágosult nő?

A holokauszt áldozatául esett irodalomtörténész, Gábor Ignác a Felvidéken igazi gyerekparadicsomot hozott létre.

Einstein rajongott a zenéért, különösen Mozart szonátáiért és Haydnért, és már gyerekkorában hegedűórákat vett.

A numerus clausust nem csak a zsidó származású felvételizők ellen vetették be: a nőket is távol tartotta az egyetemektől.

Mai mércével mérve nem sokat adtak a tisztaságra a városi polgárok annak idején, bár fogat naponta kétszer mostak.

Nem világos, az amerikai hadsereg afroamerikai katonákból álló egységeit miért a bölényekről nevezték el.

Sokat tett a Katyńban elkövetett rémtettek napvilágra kerüléséért, ugyanakkor közvetett módon több ezer magyar zsidó orvos halálához is hozzájárult.

Jelmez- és divattervezőként és politikusfeleségként Tüdős Klárát nem csak a divat érdekelte: az üldözöttekért is kiállt a nehéz időkben.

A valódi hit legtöbbször halk és csendes. Jálics Ferenc példája, aki a megpróbáltatások között is ennek a csendes szeretetnek szentelte életét.

A magyarországi csodarabbik közül a sátoraljaújhelyi Teitelbaum Mózes a leghíresebb, aki a városi legenda szerint Kossuth Lajost is meggyógyította.

Stemmer Ödön antikvárius izgalmas élettörténete egészen a Múzeum körúti Állami Antikváriumig vezet.

Örkényi Strasser István története Szentesen kezdődött, és Kiskunhalason fejeződött be tragikus körülmények között.

A jótékonyság, a szerencsétlenebbek segítése nem érdem, hanem alapvető erkölcsi kötelesség a mózesi törvények alapján.

A Hajnali láz című filmben is megörökített mentőakcióról, amelyet a bergen-belseni láger túlélőinek szerveztek, sokáig kevés szó esett.

Hősies helytállását még ma is méltatlanul kevesen ismerik, élete során életeket mentett hajón és vonaton, mégsem kapott soha állami kitüntetést.

Aschner Lipót nemzetközi hírű vállalatot hozott létre, és közben igazi újpesti lokálpatrióta volt, akinek az UTE stadionját köszönhetjük.

1944–45-ben Budapesten nagy szükség volt a diplomaták emberségére és bátorságára.

A náci koncentrációs táborokat felszabadító szövetséges katonák dühe sokszor tettekben is megnyilvánult.

Amikor Éberling Nagy Pálma szembesült azzal, hogy a vakoknak nincs Bibliájuk, minden követ megmozgatott, hogy ezen változtasson.

A Kner családnak köszönhető a magyar könyvnyomtatás reneszánsza, mégis kevesen tudják, kik voltak ők, és milyen sorsot szánt nekik a 20. század.

Túlélők az Auschwitzban és más lágerekben pusztító járványokról is meséltek.

Fényképei később fontos bizonyítékok voltak az ENSZ számára.

Tömör Ferenc az élete árán is mentette a rábízott villa épületét és a benne található értékes műkincseket.

Ahol háború van, ott a nők mindig félhetnek, mert jönnek és megerőszakolják őket – ez a szomorú tapasztalat.

Szenes Hanna nem kért kegyelmet a kivégzőitől. Sokáig nem ismertük a történetét, de tavaly óta már miniszobra van Budapesten.

A Születési helye: Auschwitz című dokumentumfilm megmutatja, hogy a tábor borzalmainak következményeit generációkon át hordozzuk.

1901 és 1939 között még múzeuma is volt a tisztálkodásnak, ami vándorkiállítással mutatta be, hogy kell küzdeni például a járványok ellen.

Egyéves korában árva lett, tehetségével és szorgalmával, egyedül ért el mindent, de ez nem volt elég: miután évekig megalázták, az életét is elvették.

Lilian Harvey angol–német származású színésznő beleszeretett a Zichy-kastélyba, a magyar vidéki romantikába és a lipicai lovakba.

Ma már szinte elképzelhetetlennek tűnik, de volt olyan, amikor zsidók és palesztinok egymást támogatva harcoltak a közös ellenség ellen.

Molnár Mária kalandos és elhivatott életét még mindig nagyon kevesen ismerik.

44 évesen lett a holokauszt áldozata. Felesége, aki egy bőrödnyi fényképét mentette meg a gettóban, évtizedekig hazavárta.

1944 karácsonyán az éhező budapesti lakosok puskatussal verték be a tengeri akváriumok üvegét, hogy megsüssék a ritka halakat, de ettek tevét is.

A fejben főzés és receptgyűjtés az ellenállás és a túlélés eszköze volt a koncentrációs táborban.

Történet 1914 furcsán lovagias karácsonyáról a „magyar Verdunben”.

A Black Friday korszakában nem gondolunk arra, hogy voltak idők, amikor egy péntek másként is lehetett fekete. Pillanatképek 1944-ből.

Preszly Béla 1944 karácsonyán légoltalmi szabókkal varratott ruhát a gyerekeknek, és üldözötteket bújtatott Budapest ostroma idején.

Noëlla Rouget francia ellenálló sorsa. Küzdelem, szerelem, női barátság és hit a nácizmus árnyékában.

A II. világháború 1945-ben véget ért, de hatásai ezzel nem múltak el. Az Auschwitzből hazatérőkre is újabb megpróbáltatások vártak.

A fiatal lány olyan tetteket hajtott végre a második világháború idején, amilyenekhez a legtöbb férfinak sem volt bátorsága.

A jelentéktelen kinézetű, kissé túlsúlyos angol útlevélellenőr az egyik legtehetségesebb kém volt.

Eldobható betétek nem voltak a múlt század elején, de ennek a hulladékmentességnek dédanyáink nem örültek igazán, annyi kényelmetlenséggel járt.

A dolog Almásy Jacqueline grófnőnek köszönhető, aki nemcsak szépségével, hanem házasságával is emelte a tétet a két háború közötti arisztokrata körökben.

Száz évvel ezelőtt a sminkelés a romlottságot jelentette, különösen faluhelyen. A lányok azonban ott is szépek akartak lenni...

Az örmény bevándorló története folytatódik a sírgödör falába formázott domborművektől az internálótábor játéküzemén át a Világ Igaza kitüntetésig.

Az 1920-as években a dekorkozmetikumok, a rúzs és a körömlakk bombaként robbant be a köztudatba, nem kis fejtörést okozva nőknek és férfiaknak.

Ma már természetes, hogy mindenki kezében ott a telefon. De hogy zajlott ez 100–120 évvel ezelőtt, amikor a vonalas technológia épphogy kifejlődött?

November az elhunytakra emlékezés hónapja. Sokfelé a világban november 11-én emlékeznek a háborúban elesettekre és a veteránokra.

Ara Jeretzian Konstantinápolyból a nyilas párt ifjúsági szervezetén át jutott el szükségkórház alapításáig, ahol üldözötteket és sebesülteket mentett.

Ki is volt Szekfű Gyula, a 20. századi magyar történetírás egyik legtöbbet alkotó és legvitatottabb egyénisége?

Eleinte elő kellett írni a nőknek, hogy vegyenek bugyit – ami egyébként egyáltalán nem úgy nézett ki, amint azok, amiket ma viselünk.

Amikor a nők levetették a fűzőt, bajba kerültek: az új ruhák többet árultak el valódi testalkatukról, mint addig. A diéta és a torna megoldást kínált.

Az afroamerikai világsztár, Josephine Baker 1928-as budapesti fellépését a fél város várta, a másik fele megpróbálta megakadályozni.

Dr. Czunft Vilmos, aki a gégerákban szenvedő Babits Mihály szenvedéseit is enyhítette, élete árán tette lehetővé a betegek háború utáni gyógyulását.