Képválogatásunk hét történet emléke, hét teljesen különböző ember árulkodó pillanata.

A nagy történelmi fordulópontok idején elsöprő erejű szónoklatok születnek. Ezekből a beszédekből most a háborúellenes gondolatokat idézzük fel.

A Tanácsköztársaság munkásvezetője volt, aki hat elemivel, autodidaktaként tanulta meg mindazt, amit tudott.

Ezzel a magyar származású Eszti a világ egyik legsikeresebb szépségápolási cégét építette föl.

Helena Rubinstein Krakkóból vándorolt ki Ausztráliába huszonévesen, hogy aztán onnan Európát és Amerikát is meghódítsa.

Adolf Zukor fő műve, a Paramount Pictures a mai napig a világ filmgyártásának meghatározó vállalata.

Sőt, megalkotta a Hungarian Rhapsody No. 5-öt, amit magyar nemzeti illatnak szánt.

Zilahy Irént a villájuk kertjébe épített óvóhelyen érte a halál Budapest első bombázásakor.

Dr. Benedek László sziporkázó tehetségű ideggyógyász volt, de ma már szakmai körökben is alig ismert.

A szegedi gettó parancsnoka elleni holokausztper nem hozott megnyugvást a túlélők számára.

Szily Pál neve vegyészeti körökben sem igen ismert, pedig a kémhatás mérésében és több nemi betegség gyógyításában maradandót alkotott. Amíg engedték.

Első világháborús hős, második világháborús embermentő, aki az ávó börtönében szerzett betegségei miatt halt meg. Domonkos Miksa élete.

Szabó Ilonka megindító története tehetségről, női kiszolgáltatottságról és az ostrom elfeledett áldozatairól szól.

1944 augusztusában egyetlen éjszaka alatt számolták fel az auschwitz-birkenaui cigánytábort. A vérengzésnek 3000 halottja volt.

Annie Londonderry 15 hónap alatt ért körbe, ami óriási teljesítmény volt, de azért hajót is sokat használt.

A fehér többség elképesztő brutalitással igyekezett az indián fiatalokat őseik felejtésére ítélni és engedelmes amerikai állampolgárrá nevelni.

A francia hadsereg sivatagi területeken végzett atomrobbantásai idején alig tettek óvintézkedéseket a helyi lakosság megóvására.

Kevésbé ismert történet egy olyan korszakról, amikor életet menthetett egy orvosi vizsgálat eredményének kozmetikázása.

Elizebeth Smith Friedman neve itthon szinte ismeretlen. Pedig kombinációs készsége, mellyel kódokat fejtett, kis túlzással a történelmet is formálta.

Történet a Szabadság Földjéről, ahol azért nem volt mindenkinek mindent szabad. Bűntettek, tettesek, áldozatok valódi elégtétel nélkül.

Két tehetséges balett-táncos, Pulszky Romola és Vaclav Nyizsinszkij romantikus, különös és tragikus házassága a világháborúk árnyékában.

A két Dolly nővér, Janka és Rózsi óriási szegénységből indulva hatalmas karriert futott be Hollywoodban. A sikernek azonban ára volt.

„Embernek lenni közös sors, közös valóság, egy nagy egységben való részesedés, egy nagy család tagsága.”

De milyen illendő mozgásformák közül választhatott a század elején egy felvilágosult nő?

A holokauszt áldozatául esett irodalomtörténész, Gábor Ignác a Felvidéken igazi gyerekparadicsomot hozott létre.

Einstein rajongott a zenéért, különösen Mozart szonátáiért és Haydnért, és már gyerekkorában hegedűórákat vett.

A numerus clausust nem csak a zsidó származású felvételizők ellen vetették be: a nőket is távol tartotta az egyetemektől.

Mai mércével mérve nem sokat adtak a tisztaságra a városi polgárok annak idején, bár fogat naponta kétszer mostak.

Nem világos, az amerikai hadsereg afroamerikai katonákból álló egységeit miért a bölényekről nevezték el.

Sokat tett a Katyńban elkövetett rémtettek napvilágra kerüléséért, ugyanakkor közvetett módon több ezer magyar zsidó orvos halálához is hozzájárult.

Jelmez- és divattervezőként és politikusfeleségként Tüdős Klárát nem csak a divat érdekelte: az üldözöttekért is kiállt a nehéz időkben.

A valódi hit legtöbbször halk és csendes. Jálics Ferenc példája, aki a megpróbáltatások között is ennek a csendes szeretetnek szentelte életét.

A magyarországi csodarabbik közül a sátoraljaújhelyi Teitelbaum Mózes a leghíresebb, aki a városi legenda szerint Kossuth Lajost is meggyógyította.

Stemmer Ödön antikvárius izgalmas élettörténete egészen a Múzeum körúti Állami Antikváriumig vezet.

Örkényi Strasser István története Szentesen kezdődött, és Kiskunhalason fejeződött be tragikus körülmények között.

A jótékonyság, a szerencsétlenebbek segítése nem érdem, hanem alapvető erkölcsi kötelesség a mózesi törvények alapján.

A Hajnali láz című filmben is megörökített mentőakcióról, amelyet a bergen-belseni láger túlélőinek szerveztek, sokáig kevés szó esett.

Hősies helytállását még ma is méltatlanul kevesen ismerik, élete során életeket mentett hajón és vonaton, mégsem kapott soha állami kitüntetést.

Aschner Lipót nemzetközi hírű vállalatot hozott létre, és közben igazi újpesti lokálpatrióta volt, akinek az UTE stadionját köszönhetjük.

1944–45-ben Budapesten nagy szükség volt a diplomaták emberségére és bátorságára.

A náci koncentrációs táborokat felszabadító szövetséges katonák dühe sokszor tettekben is megnyilvánult.

Amikor Éberling Nagy Pálma szembesült azzal, hogy a vakoknak nincs Bibliájuk, minden követ megmozgatott, hogy ezen változtasson.

A Kner családnak köszönhető a magyar könyvnyomtatás reneszánsza, mégis kevesen tudják, kik voltak ők, és milyen sorsot szánt nekik a 20. század.

Túlélők az Auschwitzban és más lágerekben pusztító járványokról is meséltek.

Fényképei később fontos bizonyítékok voltak az ENSZ számára.

Tömör Ferenc az élete árán is mentette a rábízott villa épületét és a benne található értékes műkincseket.

Ahol háború van, ott a nők mindig félhetnek, mert jönnek és megerőszakolják őket – ez a szomorú tapasztalat.

Szenes Hanna nem kért kegyelmet a kivégzőitől. Sokáig nem ismertük a történetét, de tavaly óta már miniszobra van Budapesten.

A Születési helye: Auschwitz című dokumentumfilm megmutatja, hogy a tábor borzalmainak következményeit generációkon át hordozzuk.

1901 és 1939 között még múzeuma is volt a tisztálkodásnak, ami vándorkiállítással mutatta be, hogy kell küzdeni például a járványok ellen.

Egyéves korában árva lett, tehetségével és szorgalmával, egyedül ért el mindent, de ez nem volt elég: miután évekig megalázták, az életét is elvették.

Lilian Harvey angol–német származású színésznő beleszeretett a Zichy-kastélyba, a magyar vidéki romantikába és a lipicai lovakba.

Ma már szinte elképzelhetetlennek tűnik, de volt olyan, amikor zsidók és palesztinok egymást támogatva harcoltak a közös ellenség ellen.

Molnár Mária kalandos és elhivatott életét még mindig nagyon kevesen ismerik.

44 évesen lett a holokauszt áldozata. Felesége, aki egy bőrödnyi fényképét mentette meg a gettóban, évtizedekig hazavárta.

1944 karácsonyán az éhező budapesti lakosok puskatussal verték be a tengeri akváriumok üvegét, hogy megsüssék a ritka halakat, de ettek tevét is.

A fejben főzés és receptgyűjtés az ellenállás és a túlélés eszköze volt a koncentrációs táborban.

Történet 1914 furcsán lovagias karácsonyáról a „magyar Verdunben”.

A Black Friday korszakában nem gondolunk arra, hogy voltak idők, amikor egy péntek másként is lehetett fekete. Pillanatképek 1944-ből.

Preszly Béla 1944 karácsonyán légoltalmi szabókkal varratott ruhát a gyerekeknek, és üldözötteket bújtatott Budapest ostroma idején.