„Az embereknek nagyon nagy szükségük van arra, hogy egy segédsorsot éljenek a sajátjuk helyett” – Puzsér Róbert-interjú

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A Hét Mesterlövésze egy filmes tematikájú rádióműsor volt, amely 2009 és 2011 között hetente kétszer jelentkezett Puzsér Róbert műsorvezetésével az azóta megszűnt és újralétesült radiocafén. A műsor nyomán kétkötetes filmajánló könyv született, most pedig megjelent a sorozatokra fókuszáló új kiadvány, A Hét Mesterlövésze – A 25 legjobb sorozat.

Az új könyv kapcsán Puzsér Róberttel a film és a sorozat szerepcseréjéről, a streaming-üzletág előretörésének kulturális következményeiről, a sorozatdarálás lélektani hátteréről, valamint arról beszélgettünk, hogy miért vált a sorozat a modern ember egyik legfőbb menekülőútjává, és hogy miként tölti ki sokak életében egy idegen történet a saját sors ürességét.

Gondolkoztál azon, hogy a korábbi műsornak lehetne folytatása? Akár rádióban, akár podcastcsatornán?

Bárcsak lennének még filmek! A mozifilmek gyártása és vetítése manapság leginkább szórakoztató franchise-akcióklipek képében zajlik. Nem látom, hogy olyan nívójú filmek készülnének olyan számban, mint akár húsz évvel ezelőtt. Azt viszont látom, hogy a tévéstúdiók és a streaming-csatornák elszippantják azt a kreatív kapacitást, ami korábban a mozifilmekre koncentrálódott. Évtizedeken át a legjobb forgatókönyvírók, operatőrök, rendezők és színművészek mind-mind a filmiparban dolgoztak. Mára ez a helyzet megváltozott: a sorozatok elkezdték a kultúra második vonalába szorítani a filmeket.

Megjelent Puzsér Róbert sorozatokra fókuszáló új könyve, A hét mesterlövésze – A 25 legjobb sorozat
Fotó: Kiss Marietta Panka / Dívány

Pár évtizede még a filmek képezték a kultúra első vonalát, a sorozatok pedig a másodikat – aztán a reláció megfordult. Most már az egykori legkiválóbb filmszínészek is döntően sorozatokban játszanak, például Anthony Hopkins a Westworldben. Korábban elképzelhetetlen volt, hogy aki a filmvilágban legendássá vált, sorozatot készítsen. Fordítva volt. Ha valaki sorozatot készített, és elég népszerű volt – mint például Michael Douglas a San Francisco utcáin, George Clooney a Vészhelyzet, vagy Jennifer Aniston a Jóbarátok nyomán –, akkor filmsztár lehetett belőle. És így annak a sorozatnak vagy vége lett, vagy már senkit nem érdekelt, mert a szupersztár átigazolt valamelyik hollywoodi stúdióhoz.

Ma már a film túl szűk formátum.

Idézőjel ikon

Az az egész estés mozi, ami arra lett kitalálva, hogy a néző egy helyben ülve végig tudjon nézni egy filmet anélkül, hogy ki kellene mennie vécére, elkezdte fojtogatni az alkotókat.

Az egész estés formátum nem organikus – ez egy kreatúra. Organikus az, amikor van egy történetünk, amit kompromisszummentesen dramatizálunk, és kompromisszummentesen leforgatunk. Kijön valahány perc, és ahhoz a valahány perchez alkotunk egy szabad formátumot. Azt mondjuk, hogy ez a valahányperc egy évad. Lássuk, hogy ha olyan 40-50 perces epizódokban gondolkodunk, akkor az hány epizódra jön ki. Ha kijön 8 epizódra, akkor az egy 8 epizódos évad, ha kijön 12 epizódra, akkor az egy 12 epizódos évad.

Nem kell lebutítani az alapanyagot – ami mondjuk egy regény – egy filmforgatókönyvvé, kihagyva belőle egy csomó mindent, hanem minden részletében meg lehet megfilmesíteni. A Harry Pottert így készítik most az HBO-nál: korábban a regényciklus minden regényéből lett egy film, és nagyon sok minden kimaradt belőle. Most egy évad készül egy regényből – ebből már nem marad ki semmi.

És egy sorozatelemző műsoron gondolkoztál már?

Szívesen elemeznék sorozatokat, csak amíg egy film megnézésére kettő vagy kettő és fél óra elég, addig egy sorozat megtekintése sokkal több időt követel. Ha az ember nagyon elhivatott egy hét alatt négy vagy hat filmet is meg bír nézni. Ahhoz, hogy hetente egy podcast-epizódot készítsek sorozatokról, ahhoz nekem heti egy sorozatot meg kellene néznem. Nem egy évadot: egy komplett sorozatot. Nincs időm megnézni ennyit.

Inkább úgy csináljuk, hogy alkalmanként, ha látunk valami nagyon-nagyon jót, amiről muszáj beszélnünk – ilyen volt legutóbb a Dahmer –, akkor egyszerűen rendezünk egy ajánló podcastot az Önkényes Mérvadó keretében, és oda illesztjük be. Másrészt: ha  egy filmet megnézek, maximum két óra alatt kiderül, hogy milyen. Egy sorozatból legalább egy évadot meg kell néznem, hogy meg tudjam ítélni, hogy azt jó szívvel ajánljam-e nyilvánosan, és még így is sokszor lyukra futok. Ez az igazi nehézségem, mert nagyon szeretnék sorozatokról beszélni, hiszen a vizuális kultúra a kenyerem, de nem tudnám ezt azzal az igényességgel és alapossággal elvégezni, ahogy filmeket ajánlottam 2009 és 2011 között.

A streaming-szolgáltatók megjelenésével daráljuk a sorozatokat. Ma már több kutatás is azt mutatja, hogy ez a magatartás összefügghet a stresszel, a szorongással, az alvászavarral és a magánnyal. Mit gondolsz: a mai sorozatok felépítése eleve erre készült, hogy berántson minket? Vagy inkább arról van szó, hogy mi nem tudunk határt tartani?

Az emberek menekülnek a saját életük elől. Menekülnek a magányuk elől. A saját sorsuk trivialitása, az emberi kapcsolataik kiüresedése elől. Szükségük van arra, hogy kapjanak egy menekülőutat valahova az életük banális és sokszor érvénytelen hétköznapjaiból. A sorozat ad egy menekülőutat, hogy a nézőjének ne kelljen a saját sorsában élnie. Ha egy komplett sorozatot végignéz, annak hat-nyolc évadával, akkor tartósan ki tud csekkolni a saját életéből.

Puzsér Róbert szerint a sorozatok elkezdték a kultúra második vonalába szorítani a filmeket
Fotó: Kiss Marietta Panka / Dívány

Volt már veled olyan, hogy egy sorozat vége után szinte gyászoltad, hogy nincs tovább?

Igen, ez rendszeres. Ha az ember egy olyan sorozatot néz, amiben nagyon elmélyül, és mondjuk valamelyik karakterrel nagyon azonosul, akár valamelyik karakterbe bele is tud szeretni, rendesen szerelemmel – ez egy filmnél elképzelhetetlen. Aki két óra alatt valakibe beleszeret, az abból két óra alatt ki is ábrándulhat. Egészen más a helyzet, ha az ember megnéz hat vagy nyolc évadot. Ott nagyon mélyen bele tud zuhanni annak a karakternek a sorsába, amit követ, vagy abba az érzelmi relációba, amibe a hős fonódik: az egy intenzív élmény.

Idézőjel ikon

Az embereknek nagyon nagy szükségük van arra, hogy egy segédsorsot éljenek a sajátjuk helyett, ami a sajátjuk ürességét ki tudja tölteni.

A sorozat megadja ezt, a film nem tudta.

Neked melyik volt az a sorozat?

Én tinédzserkoromban néztem A Suli című sorozatot néztem a Disney vasárnap délutáni matinéjában. Ott volt egy csaj szereplő, abba én szabályosan belezúgtam. Emlékszem magamra, amikor véget ért a sorozat, és lefutott az utolsó epizód. Én ott szabályosan depresszióba estem, hogy most mi lesz velem? Mintha elhagyott volna a csajom, pedig akkor még nem volt csajom, úgyhogy nem tudtam, milyen, amikor elhagy, de egy pici ízelítőt kaptam belőle. 

A Hét Mesterlövésze – A 25 legjobb sorozat
Fotó: Kiss Marietta Panka / Dívány

A Hét Mesterlövésze – Az 50 legjobb film címet viselő könyv kétkötetes lett. A most megjelent A 25 legjobb sorozatnak is várhatjuk a folytatását?

Jó lenne. Vannak olyan sorozatok, amik nem kerültek be, ilyen például a Dahmer. Most fut az utolsó évada a Stranger Thingsnek – de megvárom, hogy felkerüljön a teljes utolsó évad, mert nem szeretek várakozni. A Különválás is nagyszerű sorozat meg a Pluribus is. Néhány éven belül simán összegyűlik huszonöt olyan sorozat, amiről érdemes beszélni. Továbbra is beszélünk ezekről podcastokban, és igen, nagyon szeretnék egy további huszonötös sorozatajánló könyvet megjelentetni.

Szívesen olvasnál még egy Puzsér Róberttel készült interjút? Akkor a következő cikkünket ajánljuk figyelmedbe

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

11 napra veszett nyoma Agatha Christie-nek: máig nem tudni, mi történt pontosan

Agatha Christie-t 50 évvel a halála után is a krimi királynőjének tekintik, azonban életének egyik legfontosabb fejezete máig megválaszolatlan kérdéseket hagyott maga után: az írónő 1926-ban nyomtalanul eltűnt, majd tizenegy nappal később egy hotelben találtak rá – úgy, hogy állítólag saját férjét sem ismerte fel.

Lájfhekk

Nem tudsz aludni a nyári melegben? Ezek a tippek segítenek

A nyári hőség nem csak a közérzetünket befolyásolja, az alvás minőségét is jelentősen ronthatja. A tartósan rossz alvás pedig hosszabb távon növelheti több egészségügyi probléma kockázatát, ezért érdemes tudatosan tenni a pihentető éjszakákért. Mutatjuk, hogyan.

Világom

Nem bírod a meleget? Hűsölj a Balti-tenger partján!

Nem minden tengerparti nyaraláshoz tartozik hozzá a perzselő napsütés és a zsúfolt strand: Észak-Németország azokat várja, akik a tengert, a friss levegőt és a történelmi városok hangulatát keresik – a mediterrán hőség nélkül.

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.